Mi lenne, ha többé nem állítanánk előre-hátra az órát?

ma 12:03

"Az óraátállítás több tényezős dolog. Az emberi szokások szerint a többség nappal tevékenykedik, éjjel alszik." Igen és az óra akármennyit mutat, akkor is éjjel alszunk és nappal tevékenykedünk.

"Az Unió most úgy látja, jobb ha megszűnik. De nem azt mondta "holnaptól", 😀

Nem most látja úgy, jó pár évvel ezelőtt mondták hogy megszűnik.

"Na de mi lenne ha nem állítgatnánk? Mi változna? Mutatná, hogy 21:00, mikor dél van? Vagy mutatná 17:00, mikor valójába hajnali három van? "

Ilyesmit miböl gondolsz? Ha egyszer elöre, egyszer hátra állítják egy évben, akkor marad ugyanott! Nem folyamatosan elöre állítják az órát!

A koncepció az áramspórolás érdekében történt, amikor az állam a fogyasztást mind a gazdaságban, mind a lakosság számára olyan értelemben véve vette szemügyre, hogy jó lenne csökkenteni, de ez nézőpont kérdése, mert természetesen az elektromos áram gyártói számára a nagyobb fogyasztás inkább a jobb, mert több pénzt keresnek és nagyobb a haszon.

Ami az államot illeti, az ugye adóztat, egyrészt az ÁFA több, másrészt a társasági és a nyereségadó is megnő, na meg ha esetleg exportra is termelnek áramot, akkor az export-import mérleg javul, vagyis az államnak sem feltétlenül jó az, hogy kevesebb a fogyasztás, mert kisebbek az adóbevételek.

Az meg, hogy évszázadokkal, vagy évezredekkel korábban nem volt ilyen, az azért van, mert elektromos áram sem volt, amit esetleg spórolni lehetett volna.

Maga a fogyasztás volumene, a csökkenés, vagy növekedés egészen pontosan mérhető elvileg az elektromos hálózatok leterheltségének statisztikáiból, nyilván ezt pontosan tudják, hiszen ha nem tudnák, az árát sem tudnák érte elkérni.

Az viszont, hogy a propagandákban milyen adatokat hoznak nyilvánosságra, az az elektromos lobbytól is függ, meg más egyéb gazdasági tényezőtől, mert ha arról akarnak meggyőzni, hogy érdemes ezzel vacakolnod, mert utána kevesebbet fizetsz, akkor ezt, de ha arról akarnak meggyőzni, hogy felesleges macera az átállás, mert nem, vagy csak keveset spórolsz vele, akkor azt a rizsát nyomják a képedbe és győznek meg vele.

Végül is attól függ, hogy az erőviszonyok a háttérben hogyan alakulnak.

(Azt most ne vegyük figyelembe, hogy a zsebbe perkálás után olyan érdekérvényesítés is történhet, amely érdek nem is létezik)

Magyarországon:

Téli időszámítással a nyári napforduló környékén a Nap lemenne 20 óra körül, és fél négy körül kelne.

Nyári időszámítással január első hetében 8 óra után lenne a napkelte.

Ma már szerintem alig számít valamit, mivel télen úgyis felkapcsolják a lámpákat az emberek, mert egyszerűen télen kevesebbet süt a Nap és félhomály van beltéren. Látni ugyan lehet télen is egy szobában vagy konyhában amikor felhős az égbolt, de olvasni már nem lehet és félhomályban az emberek beltéren nagyon kevés dolgot csinálnak.

Ténylegesen ma már még nyáron a tűző napsütésben is világítunk beltéren a hipermarketekben, bevárásló központokban, kisüzletekben, a hivatalokban és otthon is.

Nem hiszem, hogy sokan csinálnak a téli félhomályban lekapcsolt villany mellett vacsorát, vagy vacsoráznának a félhomályban. Ma már nagyon aránytalanul kicsi a spórolás rajta.

Például ma 2024. október 28. hétfőn a naplemente 16:32-kor volt. Aki mondjuk dolgozik 08:00-tól 16:00-ig annak mi haszna van belőle? Tegyük fel az emberünk hazaér fél óra alatt, vagyis pont naplementére és már a naplemente után megy le biciklizni? És a sok különféle üzleti nyitvatartásokat és munkaidőket még nem is néztük.

A másik, hogy már naplemente előtt is sötétedik és villanyt kell kapcsolni, szóval az nem igaz azért, hogy naplementéig világos van és utána meg sötét, se az, hogy a munkából hazaérve feltétlenül kimennek az emberek a szabad ég alá télen, amikor amúgy is hidegebb van.

Egy felhős égboltnál télen igazából még délben is sötét van beltéren és kevés a fény a legtöbb tevékenységhez (kivétel nyilván a számítógép és tv használat).

Javítom kicsit magamat :) mert a téli példák csak részlegesen vannak szerepben benne, mert a téli az eredeti és álltással vagy a nélkül is ugyanolyan az óránkon. Az óraátállítás a nyári időt állítja, a télit nem. Itt van diagramon.

[link]

Egy nyári biciklis példa akkor hozzá... A leghosszabb nyári nappalok a nyári napforduló körül vannak, június 20 környékén.

napkelte 04:45

napnyugta 20:45

Tegyük fel emberünk dolgozik 08:00-tól 16:00-ig. Hazaér mondjuk fél óra alatt 16:30-ra. Akkor van neki 4 óra és 15 perce napnyugtáig. Óraátállítás nélkül meg lenne 3 órája és 15 perce.

Elvileg aki nyáron munka után biciklizni akar annak csak elég lenne az óraátállítás nélküli bő 3 óra naplementéig. Kivétel, ha versenyre készül. :)