Egy természettudományos vizsgán mi történik akkor, ha a legfrissebb kutatások felülírják a tankövetelményt, akkor is az elavult adatot kell írni/mondani?

Két megállapítást tennék.

1. Jellemzően új tudományos eredmények (különösen mostanában) kellően összetettek ahhoz, hogy ne legyenek témái semmiféle vizsgának. A vizsgák igényszintje ettől lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor egy új eredmény "átfutási ideje" meglehetősen hosszú tud lenni, tehát ez lehet témája is a vizsgára felkésztő időszaknak, amennyiben ennyire fontos. Vagyis egy vizsgán új kutatási eredményekről beszélni, mert egy vizsgázó éppen ennek nézett utána - meglehetősen életszerűtlen.

2. A mai magyar oktatási rendszer van annyira lezüllesztett és alacsony szintű, hogy tananyaggal, tanárral, diákkal bármi előfordulhat. Amiből következik, hogy ilyen helyzet lék könnyen előadódhat - nem a valós tudományos-oktatási helyzet miatt, hanem az abszurd magyar helyzet miatt. Ugyanakkor pont ezért alapvetően két eset lehetséges: a) a tanár megérti miről van szó és elfogadja/figyelmen kívül hagyja. b) a tanár nem érti és nem fogadja el/felháborodik emiatt. Az a) esetben semmi sem történt (értsd, a diák észrevétele fölösleges), viszont a b) esetben a diák könnyen kockáztathatja a vizsgája sikerét - akár a következőét is.

Konklúzió: életszerűtlen helyzet, továbbá itt és most vagy érdektelen vagy veszélyes. Semmiképpen nem alkalmazandó épeszű diák esetén.

"Esetleg vitába lehet szállni a vizsgáztatókkal"

A vizsga nem arra való, hogy te mindenáron vitatkozhass, és csillogtathasd a Nature-ből olvasott ismereteidet. A vizsga arra való, hogy számot adj a tananyagban való jártasságodból. Ha a tanultakat szépen elmondod, és a #3-as által javasolt módon UTÁNA kiegészíted az általad mondottakat a Nature-ben olvasottakkal, akkor rendben van. De ezt is csak akkor tedd, ha valóban érted a tananyagot is, a Nature cikket is. Kimondottan kellemetlen lehet, ha a vizsgáztató hívja fel a figyelmedet arra, hogy itt ezt, ott meg azt értetted félre, és a dolgok NEM úgy vannak, ahogy te állítod. Pláne nem írják felül, és nem ütik egymást. Csak más szemszögből szemlélik a ugyanazt az eseményt. Szóval nehogy a kekeckedésedből jöjjön rá a vizsgáztató, hogy a tananyag visszamondása csak magolás volt, és a valóságban nem is érted a témát, amiről beszélsz.

Egy közép biosz érettségi egyáltalán nem az a szint, ahol a vizsgáztatóéhoz közelítesz súlycsoportban, és főleg olvasottságban. Nem javaslom.

Majd az emelt, a felvételi, meg az öt év egyetem után térj vissza erre a kérdésedre.

"Az evolúció témakörben sokat vitatkoztam kreacionistákkal, így lehet abból túlbecsülöm a tudásom."

#12 vagyok, és ehhez a mondatodhoz azt tenném hozzá, hogy volt itt a minap egy kérdés, amit én éppen az evolúcióval magyaráztam. https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Gyakran van, hogy nem az átlagos nézőpontból tekintek egy kérdésre. De az evolúció egy olyan alapvetés, amihez rettentő sok alkalommal vissza lehetne kanyarodni, csak a hétköznapi szemlélő nem megy vissza egészen odáig. A linkelt kérdésben a kérdező azt kérdezte, hogy az oxigén meg a nitrogén valóban szagtalan-e, vagy csak mi érezzük annak. És én egészen odáig visszamentem, hogy ennek evolúciós oka van. Evolúciós oka van, hogy az oxigént és a nitrogént nem érezzük, a moltömegben közeli kénhidrogént meg rettentő kellemetlen záptojásszagnak érezzük. Mármint mi, a ma élő emberek. Ha voltak olyanok, akik az oxigénnek érezték a szagát, és a kénhidrogénnek NEM, azok szegénykék kihaltak (kiselejtezte őket az evolúció) mert nem érezték egy roppant mérgező gáz szagát. Mi menekülünk onnan, ahol kénhidrogén szagot érzünk. Ők meg behúzódtak egy olyan vulkanikus barlangba estére, ahol kénhidrogén volt, csak ők nem érezték. El is pusztultak virradatra.