Az ókori Rómában egy görög tudós feltalálta az első gőzgépet, amit úgymond csak játékszernek használtak. Ha komolyan veszik és tovább fejlesztik, akkor 1800 évvel hamarabb eljött volna az az ipari forradalom, ami csak a 19. Században kezdődött?

Az ókori Rómában egy normális vascsavart sem tudtak legyártani, anélkül pedig képtelenség lett volna normális gépeket építeni. Ahol nagyon kellett a gépi hajtás, ott megoldották vízkerekekkel, melyeket fából is meg lehetett csinálni.

Fémeket csak a kritikus helyekre, pl. csapágyazásokra, szegelésekre, vágószerszámozásra, stb. alkalmaztak, melyek kialakítására elégséges volt a korabeli kovácsmesterség. Nem voltak precíz forgácsolási és köszörülési technológiák.

P.S.

Nem tudtak célzottan könnyen forgácsolható konstrukciós acélokat és nagy keménységű szerszámacélokat gyártani. Ami vasat eszement kulimunkával kiolvasztottak, azt azonnal mind fel is használták fegyverek és egyszerű kéziszerszámok készítéséhez. Akkoriban a vas kb. olyan értékes volt, mint ma az arany, ha az érte cserébe igényelt emberi munkát nézzük.

Kérdező, te vágtál már menetet esztergán, vagy elgondolkodtál azon, hogy akár egy kézileg használható kobaltacél menetvágószerszám elkészítése milyen magas technológiai hátteret igényel?

Az újkori ipari forradalomnak nagyjából (nagytotálból nézve) az volt a lényege, hogy - ahogy az előttem lévők is írták - a már meglévő technológiákat felhasználva elkezdtek gépesíteni, ami az ipari termelés ugrásszerű növekedésével járt. Nem maga a gőzgép jelenti az ipari forradalmat, hanem az, hogy pl. a szövőgépet (és fonógépet) elkezdték gőzgéppel meghajtani, de ehhez már kellett a textilipar megalapozottsága, a nyersanyagbeszerzés, piac, a köré épülő kapitalista gazdasági szerkezet (bankok, részvénytársaságok stb.). Vagy a közlekedésben kellettek előzmények, a bányászat, a kiépült távolsági kereskedelem, nehézipari létesítmények. Itt sem maga a gőzgép jelenti a forradalmat, hanem az, hogy ezeket a már meglévő dolgokat gépesítették a gőzgéppel... Mert korábban is volt világkereskedelem, a hajózás forradalma a gőzhajózás volt, de ennek rá kellett épülni valamire. Ugyanez igaz a vasútra is.

Végül pedig társadalmi szempontból azt fontos látni, hogy az ipari forradalom következtében (az érintett országokban) a társadalom ipari társadalommá vált a korábbi agrártársadalom helyett.

Az ókorra ezt az egészet nem lehet értelmezni, az ipari forradalomhoz világkereskedelem, kapitalista gazdasági szerkezet, nehézipar (a maga technológiai hátterével) és társadalmi megalapozottság kell, az újkorban amikor ezek már megvoltak, az egész tetejére rakták a gőzgépet, ami meghajtotta a már meglévő szerkezeteket. Ha az ókorban találtak volna fel valamilyen működő masinát, azt csak érdekességként mutogatták volna, a társadalom viszont ugyanúgy megmaradt volna agrárjellegűnek.

"Ez szomorú kora az emberiségnek, sajnálom azokat az embereket, akiknek egy egész életet ilyen körülmények között kellet leélnie."

Majdnem az emberiség egész történelmében igy volt. Magyarországon is csak 1947-ben törölték el a nemességet.

Az nem igaz, hogy csak játékszernek tekintették, Hérón bámulatos önműködő templomajtaja Alexandriában is a gőzgép csodájával működött:

[link]

#16

"Így viszont nem volt szükségük a gőzgépre, mert ahol használhatták volna (pl. hajók meghajtása), ott is rabszolgák eveztek."

Az ókori hadigályákon nem rabszolgák eveztek, hanem szabad polgárok. Ez is egy olyan történelmi toposz, amit a múlt rendszer honosított meg, ami az egész történelmet az osztályharc keretei között helyezte el, és máig sem sikerült kigyomlálni, hasonlóan, mint a rabszolgákkal épített piramisok téves képét.

#17

"Majdnem az emberiség egész történelmében igy volt. Magyarországon is csak 1947-ben törölték el a nemességet."

Magyarországon a rabszolgaság intézményét 1716-ban, a jobbágyságét (akik nem voltak rabszolgák) 1848-ban szüntették meg. Száz évvel a nemesi státusz eltörlése előtt. Csak mert egy országban létezik nemesség, még nem társul mellé rabszolgaság. Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Svédországban, Belgiumban, stb ma is királyok az államfők, és tovább léteznek a nemesi családok, ettől függetlenül nem működtetik a rabszolgaság intézményét.