Igaz lehet, hogy egy ember testében élünk?

"Ez annyi mindent megmagyarázna…."

Es meg tobb kerdest vetne fel...

"mennyire hasonlít a DNS alakja az univerzumiéra"

Semennyire?

"a szem formàja a fekete lyukra"

Mennyire? Mind a kettő gömb alakú? Vagy nem tudom, mire gondolhattak a videóban.

"a hurrikánok a galaxisokra"

Hogy jön a hurrikán az emberi testhez?

"Valós lehet az, hogy csak apró atomok vagyunk egy hatalmas testben?"

Nem igazán.

"Ez annyi mindent megmagyarázna…."

Mit magyarázna ez meg?

"Hát miért vannak ekkora távolságok a bolygók között"

Ezt mégis hogy magyarázná meg???

"meg maguk a bolygók is sejtek."

???????

Felületes hasonlóságok önmagukban semmiféle összefüggést nem bizonyítanak.

> mennyire hasonlít a DNS alakja az univerzumiéra, a szem formàja a fekete lyukra, a hurrikánok a galaxisokra és így tovább

Ha az egyik szemünket becsukjuk, a másikkal meg homályosan nézzük a perifériás látásunkkal, akkor igen, hasonlít. De több hasonlóság van egy úszómedence és a cipőm között, mint pl. a szem és a fekete lyuk között. A hurrikán és a galaxis hasonlósága talán a példáid közül a kivétel, de annak az oka a formájukat meghatározó fizikai törvények közötti analógiából fakad.

> Valós lehet az, hogy csak apró atomok vagyunk egy hatalmas testben?

Nem igazán. A test attól test, hogy van egy működési egysége. A lábamból képes információ áramlani az agyamba és vissza. A test különböző részei hatnak egymásra, méghozzá eléggé komplex módon. Ja, a fekete lyuk és a szem annyiból talán hasonlít, hogy mindkettő fényt nyel el. De a szem azért a testünk szervers része, mert a funkciója az, hogy az elnyelt fényt aztán idegi impulzusokká alakítsa, amit aztán az idegsejtek az agyunkba juttatnak, és alkalmasint az agy olyan impulzusokat küld, hogy csukd be a szemed. Na a fekete lyuk ezt nem csinálja, elnyeli a fényt (is), de nem továbbít sehova jeleket, nem szabályozza semmi, hogy mikor mennyi fényt vagy anyagot nyeljen el.

Aztán a mi látható univerzumunk két átellenes határa közelében lévő objektumnak elméletileg sincs lehetősége arra, hogy kölcsönhatásba lépjenek egymással, még közvetett módon sem. Ahogy most ismerjük a világegyetem tágulásának a mikéntjét, a jövőben sem lesz soha erre lehetőség, ergo aligha lehet elmondani, hogy egy test – egy összehangoltan működő, egymásra ható részekből álló rendszer – részei lennének.