Arra lehet esély, hogy sokkal előbb kialakultak már civilizációk, akár birodalmak, csak eltűntek a bizonyítékok?

"Gondolom abban az időben kőből, fából épített épületek nem valami tartósak."

Akik csak kobol es fabol epitkeztek (vagyis hijan voltak a femhasznalat tudomanyanak), azok olyan nagyon magas szintu civilizaciot nem erhettek el. Ez nagyjabol az okor elotti szintu civilizacios fejlettseg, valahol a civilizaltsag hajnalan.

Göbekli Tepe, Karahan Tepe és még néhány másik hasonló mezolitikus lelőhely azt jelzi, hogy már a növénytermesztés, az állattenyésztés és a cserépedény készítés feltalálása előtt, úgy 10-12 000 évvel ezelőtt meglepően fejlett emberi kultúrák léteztek. De ez előtt az időszak előtti sok évezred az utolsó jégkorszakra esik, amikor a rendkívül mostoha éghajlati viszonyok közepette nem valószínű, hogy bármiféle fejlett civilizáció kialakulhatott volna. Az utolsó jégkorszak kezdete nagyjából 75 ezer évvel ezelőtt volt - véleményem szerint ezt megelőzően legfeljebb Afrikában lehetne keresni bármit is, ui. a Homos Sapiens csak kb. 50 000 évvel ezelőtt rajzott ki Afrikából. A Homo Sapiens legkorábbi afrikai maradványai kb. 300 000 évesek, de fogalmunk sincs arról, hogy ezek a korai emberősök olyan kognitív képességekkel rendelkeztek-e, mint a ma élő emberek, ezért kétséges, hogy egyáltalán képesek lettek volna birodalom vagy civilizáció létrehozására.

Mindent egybevéve úgy gondolom, hogy az emberi faj kialakulásának időhorizontjára, valamint az utolsó jégkorszakra tekintettel szinte biztosan kizárható, hogy az elmúlt 12 000 évet megelőzően valamilyen fejlett emberi civilizáció létezhetett volna. Az elmúlt 12 000 év történetét pedig viszonylag jól ismerjük.

Falvak, települések nem alakulhattak ki akárhol, olyannak kellett lennie a domborzatnak, kellett alkalmas víz-lelőhelynek lennie, építőanyagnak, erdő fával és agyag, vagy kőbánya, védettnek, vagy védhetővé tehetőnek is kellett lennie, legelőkkel és növénytermesztési lehetőséggel, ahol élelmiszert keríthettek.

A nagyobb településeknek, városoknak még nagyobb követelményei voltak.

Tróját például Schliemann elkezdte feltárni és kiderült, hogy kilenc város épült egymásra.

[link]

Mégis, miért ez a makacsság? Miért építették újra, meg újra az elpusztított, elpusztult várost?

Talán mert nem sok hely volt erre alkalmas. Trója pompás földrajzi helyen volt, minden megvolt ott, ami egy városhoz kellett, beleértve a kisebb települések, falvak hálózatát, ami eltarthatott egy egész várost, az pedig egy birodalmat is létrehozhatott akár.

Kisebb civilizációk létrejöhettek korábban is, bár ugye itt tisztázni kellene, mit értünk civilizáción? Kisebb települések eltűnhettek, de nagyobbak óhatatlanul nyomot kellett hagyniuk az évszázadok alatt az egész környék életmódját alakítva.

A domesztikáció története elég jól ismert, a növények és állatok háziasítása, illetve kezdeti alkalmas fajták kitenyésztése, ezek megjelenése és földrajzi, területi elterjedése jól behatárolt.

[link]

Nagyobb népesség eltartásához erőforrásként háziasított állatok és növények kellettek és nagyobb birodalmak kialakulásához kellett írásbeliség is, ez viszont lehetőséget adott az emlékének a fennmaradásához.

Az első agyag, vagy kőtáblák megőrizték az emlékét az alkotóiknak, meg a kő és téglaépületek is és ezek a nyomok évezredek távlatából is fennmaradtak, továbbá olyan használati tárgyak, amelyekből életmódjukra következtetni lehet.

Minél távolabb vannak az időben tőlünk ezek a korai civilizációk, úgy mosódnak el jobban az emlékeik, de maradtak azért, az Indus-völgyi, vagy az olmék kultúrák megelőzik még a mezopotámiai legkorábbi civilizációkat is, tudtommal ennél korábbiaknak nincs nyoma és valószínűleg nem azért, mert nem találtuk meg, hanem azért, mert nem voltak korábban olyan erőforrások kifejlődve, amikre civilizációt lehetett volna alapítani, gondolok itt a lóra, gabonára, vagy más mezőgazdasági növényre, vagy a kecskére, birkára, szarvasmarhára, fémek használatára, ezek megjelenése -bizonyos hibahatárral elég jól ismert.