Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Azt gondolom kozmoszt alkotó...

Uldra kérdése:

Azt gondolom kozmoszt alkotó vegyi elemek atomi rezgési valamely tartományban determináltak, ha ez alatt vagy felett léteznek más anyagok azokat nem tudjuk felfogni. elképzelhető-e párhuzamos világok léte ugyan abban a dimenzióban?

Figyelt kérdés

jún. 12. 04:17
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

Miért nem tudnánk felfogni?


Sokkal szélesebb - vagyis gyakorlatilag az összes - tartományban tudunk érzékelni, tehát nem csak az ismert kémiai elemek karakterisztikus rezgésszámainak a tartományában!

jún. 12. 05:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

Elképzelni bármit lehet, de mi az alapja az elképzelésednek?

Nagyon sokféle rezgést tudunk érzékelni.

Léteznek viszont olyan részecskék, amelyeket nagyon nehéz érzékelni - de ezek nem fognak világokat felépíteni. Pont azért, mert nem hatnak kölcsön szinte semmivel, csak rohangásznak a világban mindenfelé.

jún. 12. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 Psycho ***** válasza:
100%

Érdekes a feltevés, de téves.


Egyfelől élből feltételezésekre épül ("ha a kozmosz elemeinek rezgése determinált")

-> mi az, hogy az elem rezgése? Az elem rezeg?

-> Ha elfogadjuk, hogy igen: ez miért determinált?

-> Hogyan viszonyul a determinált rezgés ahhoz, ha a rendszerbe energiát viszünk?

-> Milyen összefüggésben van az elem (feltételezett) rezgése az észlelhetőségével?


Minden jellegű továbbgondolás csak ezek kérdésekre való válaszadás után érvényes, hogy megalapozott legyen a gondolatkísérlet.


---


Ha félretolom a fentieket, és abból indulok ki, hogy érzékelni csak olyasmit tudunk, ami kölcsönhatásba lép az általunk ismert erőkkel (pl. látni azért tudunk valamit, mert interakcióba kerül az adott anyag a fotonokkal), akkor a kérdés második fele lehet legitim ("elképzelhető-e párhuzamos világok léte ugyan abban a dimenzióban?")


A válasz attól függ, ezt tudományosan vagy filozofilusan értelmezzük.


Ha kizárólag tudományosan, akkor a válasz (a jelenlegi tudásunk szerint):

Nem.

Ugyanis a gravitációs kölcsönhatás ugyanúgy meglenne, ilyenre utaló jeleket pedig nem látunk.

Oké, van sötét anyag, de kellően eleget tudunk róla, hogy az ilyen párhuzamos világok létezését kizárhassuk (lásd #2).


Ha filozofikusan vesszük, akkor meg tökmindegy.

Mondjuk ki: igen. Elképzelhető. Én el tudom képzelni. Jó a fantáziám. Elképzeltem. Most jobb?

Ha ez a világ PÁRHUZAMOS, az implikálja rögtön, hogy zéró kölcsönhatás van a mi világunk, és a másik közt, ergo sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet a létezését, nem vizsgálható, tehát tudományos szempontból indifferens a kérdés.

Filozofálni lehet róla, de praktikus értelemben ennyi erővel arról is képzeleghetnénk, hogy milyen lehet a mennyország, vagy az olümposzi élet, netántán mi lett volna ha más nyeri a világháborút, stb.

jún. 12. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 2*Sü ***** válasza:
100%

Nem igazán tudom a „vegyi elemek” rezgésszámát értelmezni. A molekuláknak van sajátfrekvenciája, az oké. Egy rácsszerkezetben az atomoknak van rezgőmozgása, de annak nincs egy fix frekvenciája.


~ ~ ~


Fizikai szempontból:

Mi látunk, hallunk, tapintunk, stb… Az létező számunkra, ami kölcsönhatásba tud lépni az érzékszerveinkkel. Áttételesen az is létező, ami bár az érzékszerveinkkel nem lép kölcsönhatásba, de érzékszervekkel felfogható változást tud okozni. A mikrohullámú sugárzást pl. nem látjuk, nem halljuk, nem érezzük, de a hatását más anyagokra igen, pl. a mikrohullámú sugárzás elnyelése melegíti az anyagot, amit viszont tapintani tudunk, sőt egy hőmérő segítségével látni is tudjuk. Vagy pl. az elektromos töltést nem látjuk, nem halljuk, nem érezzük, de azt látjuk, ha két test közeledik vagy távolodik egymástól, így közvetett módon érzékeljük a töltést is.


A kulcs tehát a kölcsönhatásokban van, a gravitációban, elektromágneses kölcsönhatásban, erős- és gyenge kölcsönhatásokban. Ezek meg nem függnek semmiféle frekvenciától.


~ ~ ~


Filozófiai oldalról:

Persze el lehetne képzelni valami olyasmit, aminek nincs töltése – nem vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban –, nincs tömege – azaz nem vesz részt gravitációs kölcsönhatásban –, az erős- és gyenge kölcsönhatásban sem vesz részt, a Pauli-féle kizárási elv sem vonatkozik rá, stb…


A bökkenő akkor az, hogy egy ilyen anyag feltételezéséből nincs másabb következtetés, mint a nemlétezését feltételezve. A folyamatok nem alakulnak máshogy a létezésétől, ahhoz képest, mintha nem létezne. A létezése és nemlétezése között nem lehet különbséget tenni.


A kérdés akkor az, hogy mondhatjuk-e még egyáltalán létezőnek? Hiszen ha minden szempontból ekvivalens a létezése a nemlétezésével, akkor miben is áll az ő létezésének a lényege, jelentése? Mivel létezőbb ez a nemlétezőktől?

jún. 12. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!