Egy (esetlegesen kitörő) atomháborút követően Dél-Amerika lenne az ideális kontinens a konfliktust túlélő embereknek (és utódaiknak) a pusztulást követő korokban?

#3 egy atomháború miatt nem a sugárzástól és az atombomba közvetlen pusztulásától kell rettegni!

Hanem a nukleáris tél miatt.

Egy esetleges atomháború valószínűleg a NATO és oroszország (+ esetleg észak korea és kína) között törne ki.

Mind a kettő a Föld északi félgömbjén van így a nukleáris tél leginkább ott jelentkezne.

A Föld déli félgömbje viszonylag ép marad.

Igen kérdező a Dél-Amerika legdélebbi részei lakhatóak lennének meg persze Ausztrália és Új-Zéland.

Az északi félgömb is lakható ahogy azt #3 mondta nem fog radioaktív pusztasággá válni. Viszont a nukleáris tél nem játék, 10-15 évig is eltarthat. Ezen okból kifolyólag a föld északi félgömbjén az emberek 90-95%-a kipusztulna a világ többi részén (például a déli félgömbön) meg egy jó ideig több rákos megbetegedés lenne.

Dél-Amerikát a 2. helyre tenném. Afrikát a 3-dikra. A győztes Ausztrália/Új-Zéland. Nem véletlen, hogy állítólag sok kőgazdag vesz és épít magának ott "telkeket".

Egy-két atombomba elpukkantása valóban nem okozna globális problémákat. A gond ott van, hogy majd 10ezer atomrakétából áll a teljes készlet, ami ha kvázi egy időben végigdübörög, akkor abból sok jó nem származik.

A sugárzás sem elhanyagolható, de valóban, ahogy #4 is írta, az ennek következményeként fellépő globális éghajlatváltozás az, ami a fő probléma. És ebből a déli félteke is kapna, hisz az éghajlati/időjárási folyamatok ezt homogenizálják.

Az atmoszférába jutó anyagfelhő tartósan kitakarja a napot, a hőmérséklet így csökken, a fotoszintézis megáll, a tápláléklánc felborul. És ez évekig eltart.

Ha valóban kialakulna egy nukleáris tél, akkor a déli félgömb abból ugyanúgy részesülne, mivel a nagy magasságokba feljutó por, koromszemcsék és a füst eloszlana a bolygónk teljes felületén. Így dél-Amerikában, Ausztráliában sem lenne mit enni.

Az viszont valóban kérdéses mennyi szennyező anyag jutna olyan magasságba, ahol évekig lebeghetne, mert a nukleáris tél becsléseken és feltételezéseken alapul, amiben nagyságrendi tévedések lehetségesek.

Nem azt akarom ezzel mondani, hogy nem lesz, sem azt, hogy lesz, mert ezt nehéz lenne hitelesen modellezni, kipróbálni meg inkább ne próbáljuk ki.

Ha tippelnem kellene, én is Dél-Amerikát választanám. Mondjuk Argentína vagy Chile déli része jónak tűnik.

Ausztrália és Új-Zéland a nyugati szövetségi rendszer része, atomháború esetén valószínűleg ők is kapnak belőle. Afrika meg az USA és Európa (meg Oroszország) nélkül egyszerűen éhen halna. A brazilok csatlakoztak a BRICS-hez, pár környékbeli országban meg az USA befolyása jelentős, de talán még az a legjobb.

A magas légköri por hatása meg bizonyított, volt olyan év, amikor nem volt nyár, mert kitört valahol egyetlen vulkán. A dinoszauruszok is a meteorit éghajlati hatása miatt halhattak ki, nem azért, mert mindet eltalálta volna. Persze ezeknél nem volt radioaktív hatás.