Mi az ektoplazma képlete?

Az ezotéria tárgykörének dolgait hogy a bánatba lehet a fizika/kémia tárgykörébe belevonni? Az aurának van képlete? A szellemi energiának van? A léleknek van?

Ugyanmár...

Tehát van egy anyag, az ektoplazma, ami kizárólag mesékben létezik, mivelhogy kitalált marhaság. Te viszont azt kérdezed, mi ennek a képlete? Vigyél be egy maroknyit egy vegyészhez és tömegspektrométerrel meg fogja tudni mondani neked az ektoplazma tapasztalati képletét. Ez eddig azért nem történt meg, mert ektoplazma nem létezik, így vizsgálni is elég nehézkes.

Ha tényleg szokott lenni elhagyott házakban és temetőkben, akkor gondolom semmi akadálya sincs, hogy gyűjts belőle egy kicsit, bevizsgáltasd és már ott figyel majd a Nobel-díj.

Figyelj.

A wiki ezt írja: "Az ektoplazma az ezoterikában és áltudományokban előforduló nagyon ritka anyag. "

Ez magyarul azt jelenti, hogy ez az anyag egy képzeletbeli (mesebeli) anyag, mint a láthatatlanná tevő por vagy a mindenízű drazsé a Harry Potterben. Tehát ez az anyag nem létezik a valóságban, így nincs is képlete. Ha létezne, nem az áltudományokban szerepelne, hanem a valódi tudományokban, és akár képlete is lehetne.

Leírva fonetikusan így néz ki: szmötyi kettő szutya három takonyocsula fikutikusz. Ennyire egyszerű.

dellfil

Már bocs, de teljesen hülye vagy.

„ezoterikával foglalkozom és nagyonis valóság. nem minden!!”

Magad is belátod ebben a mondatban, hogy nem minden valóság, csak egy része. Hogyan lehet eldönteni, hogy a sok ezotériából mi a valóságos? Honnan tudod, hogy az ektoplazma pont a valós dolgok közé tartozik?

„Minden áltudomány amit nem bírnak elfogadni a tudósok mert nem hisznek a természetfelettiben.”

Amit nem bírnak felfogni az ezoterikusok, hogy a természettudomány a természettel foglalkozik. Nem foglalkozik semmivel, ami alatta, felette, előtte, mögötte vagy mellette van, éspedig azért, mert a természettudományt – mint neve is mutatja – a természet érdekli. A természet pont elég vizsgálnivalót ad. Egyébként a természetnek minden része, ami mérhető és vizsgálható. Természet a méhek tánca, a villámlás, a Föld mágneses mezeje, a levegő összetétele. Egy csomó olyan dolog van, amiről 200 vagy 500 éve még nem tudtuk, hogy része a természetnek, hisz nem volt vizsgálható. Ilyen például a radioaktivitás. De amint mérhető és vizsgálható lett, azonnal úgymond „hivatalosan” a természet részévé vált, ami NEM jelenti azt, hogy addig nem létezett vagy nem volt része a természetnek, hanem azt jelenti, hogy addig senki sem tudott róla, és teljesen értelmetlen fantáziálás lett volna egy olyan sugárzásról beszélgetni, ami átmegy a húson, de nem megy át a csontokon. A természettudománynak tehát nem azokat a dolgokat kell összegyűjtenie, amik talán létezhetnek, nem célja a fentáziálás, hanem addig simán nem beszélünk valamiről, amíg valami okból nem kell feltételezni az adott dolog létét.

Egy anyag vagy létezik a valóságban, az anyagnak a fizika és kémia által adott definíciója szerint, atomokból összerakva, vagy nem. Előbbi esetben ezt az anyagot meg kell keresni, le kell írni, jellemezni kell, és az összetétele csak ezután lesz megállapítható. Addig nincs is értelme elnevezni és beszélni róla, addig ez az anyag olyan, mint a radioaktivitás 200 évvel ezelőtt: egy ismeretlen, soha meg nem talált, tehát a természettudomány látókörébe soha be nem került valami. Ha ez az anyag egy elvont, nem tényleges anyag, akkor meg teljesen értelmetlen a természettudományt zaklatni vele, hisz a természettudomány játékszabályai szerint ez az anyag nincs.

„szóval az átudmány kfiejezés semmi jelentőséggel nem bír”

Azt nem értem, és még egyetlen ezoterikus sem magyarázta el nekem, hogy miért keresnek az ezoterikusok folyton önigazolást a természettudományban. Ha olyan mélyen lebecsültök, hitetlennek és beszűkültnek tartotok minket, akkor miért akartok természettudományos igazolást a marhaságaitokra? Talán ti is érzitek, hogy amit csináltok, az nem helyes, és mint egy rossz kiskutya pislogtok fel az általatok mélyen megvetett tudósokra, hogy talán mégis igazolnak pár dolgot.

Olyan természettudóst, aki megingázta a műszerét vagy kivetette kártyán a tudományos témáját – még nem láttam. Milyen érdekes.

Az a baj az ektoplazmátokkal, hogy ti előbb kitaláltátok, elneveztétek, tulajdonságokat rendeltetek hozzá, mi több, lelőhelyet, de mindezt úgy, hogy valójában soha egy cseppet nem talált senki. Ez egy természettudományosan elfogadhatatlan módszer akkor is, ha merő véletlenségből tényleg találna valaki egy olyan anyagot, ami az ektoplazma leírásának megfelel, bár biztos vagyok benne, hogy ilyesmi nem fog történni.

Szóval hidd el, hogy az ektoplazma mindaddig egy kitalált mesebeli izé marad, amíg nem hoz valaki egy marékkal belőle. A természettudományban mindig az bizonyít, aki újat mond.