Ugye áramló folyadék sebessége a keresztmetszet csökkenésével no, a nyomása pedig csökken, akkor mégis az erek összehúzódásával ( keresztmetszet csökkenésével ) miért pont növekszik a vérnyomás, miért nem csökken?

Egyáltalán nem bugyuta kérdés, és orvostanhallgatók is hajlamosak ezt benézni*. A magyarázat a turbulenciában keresendő.

Egy folyadék áramlásának turbulens vagy lamináris jellegét a Reynolds szám írja le, ez ha 2000 alatt van, akkor lamináris áramlásról beszélünk, efelett kezd turbulencia kialakulni. Ha a folyadék laminárisan áramlik, akkor a részecskék egymással párhuzamosan áramolnak, rétegekbe rendeződve. Ilyenkor az áramlás erőssége egyenesen arányos a cső két végpontja közötti nyomáskülönbséggel.

Viszont ha az áramlás turbulens, akkor a részecskék az előrefelé haladás közben összevissza kavarognak is, ami miatt adott sebesség eléréséhez nagyobb nyomás lesz szükséges. (A áram erőssége a nyomás négyzetével lesz egyenesen arányos. Pontosabban ahogy egyre turbulensebb az áramlás a lamináris-turbulens átmenet során, úgy fog az áramlás-nyomás összefüggés ehhez a négyzetes arányossághoz közelíteni.)

A Reynolds-szám kiszámítása: (folyadék sebessége szorozva sűrűsége szorozva cső átmérője) osztva folyadék viszkozitása. Ha a cső átmérője a felére csökken, akkor a sebesség a négyszeresére nő, a Reynolds-számra gyakorolt nettó hatás pedig kétszeres növekvés.

A vérnyomás tehát az erek szűkülésével azért nő, mert a vér áramlása turbulensebbé válik, így ugyanakkora áramlás fenntartásához nagyobb nyomás lesz szükséges.

*Forrás: orvosi egyetemen dolgozok, élettan vizsgán ez szokott lenni kérdés, illetve előadáson és szemináriumokon külön felhívják a hallgatók figyelmét erre a jelenségre, mert a vérnyomás szabályozása és a véráramlás egyes patológiás folyamataiban nagy jelentőséggel bír.

"Ugye áramló folyadék sebessége a keresztmetszet csökkenésével no, a nyomása pedig csökken."

Rosszúl értelmezed a dolgokat. A kis átmérön ha ugyan azt a térfogat áramot nyomod át nagyobb lesz a nyomás veszteség mint nagyobb keresztmetszetnél. Tehát ha ugyan azt a térfogat áramot akkarod kissebb keresztmetszeten átnyomni akkor a szivattyúnak nagyobb nyomáskülömbséget kell csinálnia.

A szivnél ugyan ez van. Ha lecsökken az erek keresztmetszete nagyobb nyomás szükséges ugyan akkora áramlás fentartásáhóz.

[link]

13 oldaltol leírja részletesen.

Meg a Bernouli egyenlet alapvetően azt tételezi fel, hogy a folyadék energiája állandó. Ez persze lehet mozgási energia, potenciális energia mint nyomás, vagy mint helyzeti energia gravitációs térben.

Ahogy írod ilyenkor az egyik energia csak a másik kontójára nőhet, "áramló folyadék sebessége a keresztmetszet csökkenésével no, a nyomása pedig csökken".

De a keringési rendszerben ott egy energiaforrás, egy pumpa, a szív.

Innen aug 20 adja a magyarázatot.

" akkor mégis az erek összehúzódásával "

A kérdés félrevezet. Az erek nem húzódnak össze. Elmeszesednek, ezért csökken a keresztmetszetük. És az öregkori magas vérnyomás amiatt alakul ki, hogy az erek rugalmatlanok lesznek a lerakódások miatt.

"A kérdés félrevezet."

A kérdező nem fejtette ki pontosan, hogy milyen kontextusban érti a keresztmetszet csökkenését. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó jelenség nem csak érelmeszesedés vagy koleszterines plakk képződése során következik be, hanem minden nap, mindenkiben. A vérnyomás rövidtávú szabályozásának legfontosabb mechanizmusa a vérerek simaizmainak összehúzása és elernyesztése. A legtöbb szerv artériáihoz, arterioláihoz, és vénáihoz futnak szimpatikus idegek, melyek feladata az érfalban lévő simaizmok tónusának szabályozása. Ha hirtelen növelni akarjuk a vérnyomást (pl futni akarunk valami után vagy elöl), akkor nő az idegek aktivitása, jobban összehúzódnak a simaizmok, szűkülnek a belső szervek erei, így nő a vérnyomás, és a vér eloszlása is átrendeződik, a perctérfogat nagyobb része jut majd a vázizmoknak (ahol ezzel egyidőben kitágulnak az erek, de a nettó hatás a vérnyomás növekedése).

Az érelmeszesedében pedig olyan értelemben csökken a keresztmetszet, hogy az érfal elveszíti a rugalmasságát, emiatt kevésbé tud az ér kitágulni, megtelni vérrel. Ez elsősorban a vénák esetében fontos, normális esetben a vénás rendszer tárolja a vér jelentős részét. Az áramlás persze folyamatos, nem valódi raktározásról van szó, csak a nagyobb keresztmetszet és lassabb áramlás miatt kisebb lesz a nyomás. Meg érelmeszesedésben persze be is szűkül(het) az ér, és a falán egyenetlenségek jelenhetnek meg, ami szintén a turbulencia kialakulásának kedvez.