Az atomerőmű megépítéséhez, üzemeltetéséhez mennyi energia befektetés kell? A keletkezett hulladékok, elhasdznált fűtő anyagok kezeléséhez mennyi energia kell? Mindent egybevéve ,szerintetek kellene üzemeltetni atomerőművet?

Igen. Jelenleg az egyik legoptimálisabb, ha ésszel üzemeltetik. Nagy volumenben még mindig nincs jobb. Bármely más alaperőmű típust nézzük legalább akkora, vagy még nagyobb a környezet terhelése. Nem beszélve, egy rakás szenes erőmű esetén is van sugárzás, mert sok helyen a salakban felgyűlnek a nehéz fémek, amelyek egy jelentős része radioaktív.

Nyilván ha barmok üzemeltetik az atomerőművet akkor az veszélyes. De ha normálisan akkor nincs velük baj. És előbb jutóbb megoldás lesz a kiégett fűtőelemek valamilyen szintű újrahasznosítására, ártalmatlanítására.

"Nyilván ha barmok üzemeltetik az atomerőművet akkor az veszélyes. De ha normálisan akkor nincs velük baj."

De pont ez a baj, hogy mindig volt és nyilván lesz is hülyeember-tényező. Az atomerőmű dizájnolás még csak kergeti a baleseteket, nem előzi meg (minden más művi szerkezettel is így volt, csak azok építéséből már elég tapasztalat gyűlt össze). A legjellemzőbb mondat a Fuku utáni akárhányadik generációs atomerőmű építők prospektusában: ezzel már olyan nem fordulhat elő, mint Fukushimával. Igen, ez az egy nem, és minden más meg igen.

"A legjellemzőbb mondat a Fuku utáni akárhányadik generációs atomerőmű építők prospektusában: ezzel már olyan nem fordulhat elő, mint Fukushimával. Igen, ez az egy nem, és minden más meg igen."

Ez félremagyarázás, rengeteg más minden sem fordulhat vele elő. Azok mind nem, amik a Fukusima előtti erőművekkel sem fordulhattak elő. Az, hogy az újabbak most már olyan helyzetre is fel vannak készítve, ami Fukusimában alakult ki, az nem azt jelenti, hogy minden más ellen meg védtelenek lettek.

Az ellenérvekről pár szó (minősítés nélkül):

Ha atomerőmű baleset van, akkor hatalmas területek válnak lakhatatlanná:

* A másik oldal, hogy a "Vörös erdő" Európa legfajgazdagabb élőhelye.

* Egy szénerőmű a működése során a légszennyezés miatt rengeteg életet követel, de nem ilyen látványos és nehezebben visszakövethető

Az atomhulladék elhelyezése nem megoldott

* A szánerőművek salakját hatalmas meddőhányókon gyűjtik, szintén problémás

* A gáz és olajerőművek esetén nem nagyon keletkezik szilárd hulladék, de a szemét légkörbe eresztése sem igazán jó megoldás.

Az atomerőművek az "atombombagyártás melléktermékei". Az erőművekbe való uránt ugyan olyan eszközökkel lehet dúsítani, mint az atombombába valót (csak hamarabb kiveszik), illetve egyes erőművekben kiváló minőségű plutóniumot lehet előállítani (szintén bomba alapanyag).

A kiégett fűtőelemek a jövő erőművei számára szolgálhatnak fűtőanyagnak (a technológia még nem kidolgozott)

Az egyenlőre erősen kísérleti stádiumban levő tórium alapú erőművektől is nagy fejlődést várnak, mert azonos mennyiségű fűtőelemből többszörös mennyiségű energiát lehet előállítani (sokkal kevesebb, de problémásabb a kiégett fűtőelem e MWh megtermelése után). Mivel a tórium alapú erőművel első lépése egy szaporítás, az ottani tapasztalatok lökést adhatnak, az eddig elsősorban hadi célokat szolgáló urán alapú szaporító reaktorok polgári fejlesztésének.

Az üzemanyag elfogyásától nem kell tartani, mert a szaporító reaktorokban a raktárban porosodó "szegényített" urán is kiválóan felhasználható (lásd előző pont).

Az új reaktorok tervezési elvei szerint úgy kell őket megépíteni, hogy szándékosan se lehessen veszélyes állapotot előidézni. Ez részben a fizikai tervezést jelenti (egyre nagyobb részben), részben az egyre korszerűbb vezérléseket, ahol a biztonságot néha az ebben járatlan emberek számára meghökkentően primitív (ezért megbízható) megoldások szolgáltatják.

Egy példa a 80-as évekből: Egy 5 áramkörös többségi kapcsoló (ha 5-ből 3 vagy több áramkörben folyik áram, akkor a relé behúz, egyébként nem ) úgy oldották meg (mi csak a relét tanultuk, nem azt, hogy Pakson konkrétan mire használták), hogy egy vasmagon volt 5 tekercs, három már be tudta húzni a relét (eddig "katalógus megoldás"), azonban a relét nem rúgó, hanem a gravitáció nyitotta. Minden ízében lötyögött, hogy az esetleges szennyezések ne okozzanak bajt (gondolom a lötyögés mértéke is gondosan méretezve), és az egész nagyon erősen túlméretezve.

Az ITER is ígéreted, bár korai kísérlet, ami szintén jelentős előrelépés lehet. A tórium erőművekhez képest nagy különbség, hogy már több kísérleti tórium erőmű működött, fúziós reaktor azonban még nem adott le bruttó energiát, bár olyan már volt, hogy a nettó energiamérlege pozitív volt, ami hatalmas biztatás a folytatáshoz.

Ha egy épületet fel akarnak robbantani, az fel lesz robbantva. Ha nem lehet a reaktort, akkor külső eszközökkel. Ez sajnos reális veszély.