Ha vizet forralok és közben keverem akkor gyorsabban felforr?

Jó a kérdés.

Ha nem kevered, akkor hamarabb beindul az alján (a legforróbb helyen, ahol leghamarabb lesz 100 fokos) a forrást jelző buborékképződés. Viszont ez még nem teljes forrás, meg kell várni, hogy mindenhol 100 fokos legyen.

De ha az a cél, hogy az egész folyadék forrjon minél gyorsabban, akkor szerintem a hőeloszlás egyenletessége miatt keverni kell. Bár a levegő így jobban hűti a forgó felszínt, de szerintem ez nem jelentős.

Tényleg lassabban fog forrni, sőt, ha már épp elkezd forrni, és elkezded keverni, akkor jó pár percig meg tudod akadályozni, hogy forrjon.

Egyébként miért nem próbálod ki? :D Ez aztán tényleg nem egy időigényes, vagy drága kísérlet :)

19:49

A víz 1 atm nyomáson sohasem lesz 100 fokos...

100 fokon gáz halmazállapotba vált, ezt nevezzük forrásnak!

Éppen ezért mindig csak az edény aljáról fognak feljönni a buborékok.

A kavargatással magasabb forráshőmérsékletet érhetsz el ugyanolyan körülmények között. Ez a túlmelegített állapot egy metastabil állapot.

Ha kevergeted, akkor gyorsabb hőáramlást érhetsz el, mivel ennek a hőáramlásnak a hajtóereje a hőmérséklet különbség, ami kevergetés esetén a passzív hőátadásnál (felület + lamináris határréteg) lokálisan nagyobb, pláne, hogy a lamináris határréteg vastagsága csökken is. Viszont a folyadék felületén a párolgásnál is gyorsabbá válik a folyamat (kialakuló tölcsér miatt nagyobb párologtató felület, illetve magasabb felszíni hőmérséklet), ezáltal ott hőt veszítve...

Szerintem ha gátolod a párologtatást, és csak az adott nyomáshoz tartozó forráshőmérséklet közeléig kevergeted, akkor megtakaríthatsz egy röpke időt... ;)

Kedves kérdező. Attól függ, hogy milyen a kísérleti rendszered. Ha a kérdésed egy konyhai edényre vonatkozik, amit alulról fűtesz, felül nyitott és párolog (fedő nélkül) akkor lassabban fog felforrni, ha kevergeted.

(Az ok: a felületi molekulák gyorsabban cserélődnek keverés közben, és a gőztérbe lépéshez elegendő energiával rendelkező részecskéknek nem feltétlenül diffúzióval kell a felszínre jutni, a keverés odaviszi őket. Ezen molekulák elpárolgása hőt visz el a rendszerből és lassabban éri el a rendszer a forrpontot.)

Ha vegyész vagy, és egy fűthető mágneses keverővel ellátott lefedett lombikról van szó, ahol a lefedés miatt nem szökik hő a rendszerből, akkor hamarabb fogod elérni a forráspontot.

(Az ok: a keveréssel mechanikai munkát fektetsz be, ami - ha minimális mértékben is de - emeli a rendszer hőtartalmát...)

Kedves 12:01-es kommentelő

Azt írod: "a víz 1 atm nyomáson sohasem lesz 100 fokos".

Dehogynem!

Az a jelenség amivel magyarázod, az éppenhogy csak a 100 fokos víz esetén valósul meg! Ebben a nyitott rendszerben amiről beszélünk, az edény alján képződött gőzbuborékok csak akkor szállnak fel a felszínre, ha a víz 100 C fokos. Ha kevesebb a víznek a hőmérséklete, de a fenékfűtés miatt van gőzbuborék képződés az edény fenekén, akkor a felfelé elindulő gőzbuborékok hőtartalmukkal fűtik a vizet és összeomlanak, mielőtt a felszínt elérnék.

15:09-es kommentelő is téved, amikor a túlhevítésre fogja a dolgot. Túlhűteni és túlhevíteni éppen rázkódásmentes, mozdulatlan és tiszta dolgokat lehet. Kevergetéssel semmiképpen nem valósul meg a túlfűtött állapot.

A párolgó felület megnövekedéssel kezdődő fejtegetései viszont már nagyon korrektek, és magyarázzák a jelenséget. (mármint, hogy keverés hatására a nyitott rendszerben lassabb a forrás hőmérsékletének elérése)