A szívműködésnél miért lassú, plató fázis nélküli az akciós potenciál a sinusz-csomónál?

Jó kérdés. Amennyire látom, azért lassabb a depolarizáció (phase 0) a pacemaker sejteknél, mert azokban nem feszültségfüggő nátriumionok, hanem feszültségfüggő kalciumionok kinyílása váltja ki. Márpedig ezeknek a beáramlása lassabb, mintha nátriumioncsatornák esetén (mint ahogy általában azok nyitódása okozza a depolarizációt).

[link]

(Azért ez az utolsó rész nem feltétlenül teljesen világos nekem. Talán az lehet a fő ok, hogy lassabban nyílnak ki, mint a nátriumion csatornák, de erről így hirtelen nem találtam semmit.)

Az, hogy miért van így, jó kérdés. Gondolom azzal függ össze, hogy a pacemaker potenciál egész más mechanizmusú, mint egy tipikus akció potenciál, és a nátriumion csatornák főleg a "funny current" kialakításában vesznek részt. De ez csak az én tippem.

"Mert ugye minél meredekebb a depolarizációs görbe annál nagyobb frekvenciával képzi a szív adott területe az ingereket, tehát én azt várnám hogy ott lesz meredekebb a görbe."

Ezt a logikádat viszont nem nagyon értem. Oké, hogy a depolarizáció lassabb, mint a "hagyományos" akciós potenciálok esetében, de így is ez az egész ciklus legrövidebb szakasza. Nem tudom pontosan, mennyi időt vesz igénybe, de azt mondanám, 50 ms-nél kevesebbet.

[link]

A hagyományos meredekségű görbével talán pár ms-al rövidebb volna egy szívciklus, de ennek mi volna a haszna? A ciklust így is lehet gyorsítani, hiszen a frekvenicát nem a depolarizáció meredeksége határozza meg. Nyugalmi helyzetben kifejezetten hátrányos is volna a nagyobb szívfrekvencia, de a maximumot sem hiszem, hogy az határozná meg, hogy milyen gyorsan tud újabb akció potenciál kialakulni. A szívizom akciós potenciálja egyébként is elég hosszú (épp azért, hogy ne legyen tetanizálható), szóval kb. 200 ms-nél rövidebb idő alatt bármilyen sűrűn küldhetné a szinuszcsomó a jeleket, nem tudna gyorsabban összehúzódni a szív.

[link]

"Vagy lehet hogy maga a küszöbinger után lassan depolarizálódik de az ingerképzése erősebb ezért nagyobb a frekvenciája és így többször de-és leporalizálódik azaz jut el az akciós pontenciál leadásáig?"

Itt nekem zavaros, hogy mire gondolsz, de ha arra, hogy egy pacmaker potenciál (depolarizáció) több akciós potenciált is kiválthat a szívizomban, akkor nem így van.

Remélem, jól értettem mi volt a kérdésed.

(A plató fázisra pedig semmi szükség a szinuszcsomóban, annak a jelentősége a szívizom tetanizálásának meggátlása.)