50w teljesítményű fűtőpatron 1kg tömör vasat max. hány fokra tud felmelegíteni max. 2 óra alatt?

Pontosan nehéz kiszámolni, hisz a hőkapacitás hőmérsékletfüggő paraméter, de durva becslésként vegyük 460 J/(kgK)-nek, így kb. 780 kelvinnyi hőemelkedés jön ki (ha nem számoltam el).

Ez túl nagy hőmérséklet emelkedés ahhoz, hogy ne vegyük figyelembe a hőkapacitás változását, hisz szobahőmérsékletről hevítve biztosan átlépjük a Curie pontot - feltéve ha nagyon jó minőségű hőszigetelést használunk. Ráadásul ilyen kis teljesítménynél már komoly gond fog adódni a hőveszteséggel!

Alapból nem neked találták ki ezt a feladatot, ha ilyen szinten elmélkedsz a témáról. Az elektromos hevítéshez mindenképp termosztát kell.

A forró ostyasütőlapok alapból 2-300 wattot is igényelhetnek a szigetelés teljes hiánya, vagy gyenge mivolta miatt. A sütés lényege, hogy rengeteg vizet kell kihajtani a tésztából, tehát amikor sütsz vele, akkor a teljesítményigény megtöbbszöröződik.

Nem tudom, hogy mekkora gépről van szó, de a legkisebb amatőr karácsonyi ostyalap sütőkészülékbe is raknék minimum 1200 wattot - természetesen 100 és 200 Celsius fok közé állítható termosztáttal.

Napelemmel? Csak nem a híres Rácz Gábor László vagy? XD

A gázüzemmel mi a baj? A PB palack mindig készen áll, és az ember általában akkor megy be sütni, mikor kinn elxaródik az idő!

1. Egy ipari gép átépítéséhez mérnöki szintű ismeretek szükségesek.

2. A napelemes témán bebukik az egész, hisz egy fagyitölcsér gyártó gépnél a legutolsó szempont az alternatív energiaforrás.

3. Kérdező írja:

"A napelemes fűtéssel mi a probléma? Simán lehet vele ohmikus ellenállást működtetni, csak az áramkör megszakítást kell okosan csinálni, hogy ne keletkezzen ív. Inverter sem kell. Hogy mi a baj a gázüzemmel? Hát csak az, hogy nem éri meg jelen árak mellett. Vagy olyan drága lenne a termék, hogy senkinek nem kellene."

Válasz:

Ez innentől Rácz Gábor László mentális szintjén van!

[link]

[link]

XD

Egy olyan kényes dolgot mint egy ostyasütőgép, csakis stabil energiaforrásról érdemes járatni - és ha utánaszámolunk, akkor azonnal belátható, hogy még túladóztatott autóbenzinnel sem lesz túl drága a termék, hisz az energiaköltség egy tizedét sem éri el az élelmiszer-alapanyagok árának!

Innentől tudományos megalapozottsággal kijelenthetjük:

Nyugodtan a humor kategóriába lehet rakni a feltett kérdést!

:-)

Az #5 válasz kivételével mindet én írtam. Nem kell lesértődni, de az eszmefuttatásaid alapján gyorsan leesik bármely képzettebb ember számára, hogy kb. zéró az iskolai képzettséged és műszaki érzéked a témában - tehát teljesen alkalmatlan vagy egy gép átépítésére.

Az #1 válaszomban egy durva de gyakorlatias becslést csináltam (ideálishoz közeli hőszigetelés esetére), mely természetesen csak kis hőmérséklet különbségeknél számíthat pontosnak. A számításra már magából a "460 J/(kgK)" dimenzióanalíziséből rájöhettél volna, mert ez egy olyan banális dolog:

hőmérsékletváltozás = (teljesítmény*idő)/(hőkapacitás*tömeg)

[kelvin, watt, másodperc, J/(kgK), kilogramm]

Folytatás:

Kérdező írja:

"Rosszul látod, mert az energiaköltség a legnagyobb tényező( a munkabérek után, de ezt most hagyjuk). Az alapanyagár ennél a terméknél filléres tétel."

Válasz:

A tudományos és műszaki életben a tények és számok számítanak. Mivel ilyen magabiztos kijelentéseket teszel, így egy ekkora szakinak bizonyára nem probléma alátámasztani az érveit számokkal, tehát a lényegi kérdések a témához:

1. Mennyibe kerül az élelmiszeripari alapanyag 1 kg száraz fagyitölcsérre?

2. Mennyibe kerül a villany/gáz stb. fűtés 1 kg termék legyártására, ha villanynál 50%-os, gáznál 20%-os hevítési hatásfokot számolunk a tészta teljes víztartalmának elgőzölögtetésére?

(A folyamatos üzemelésre kitalált gép felfutásához szükséges energiamennyiség elhanyagolható egy műszakra számolva - amint az már az #1 válaszomból is kitűnik.)

A fentebbi kérdések megválaszolása után egyértelművé válik, hogy ki "látja rosszul" a dolgokat a témában!

:-)