A magyar/közép-európai emberek jellemző testalkata, arcvonásai miben változtak (ha változtak) utóbbi 200 évben, és milyen tényezők hatására?
Az öltözködés, haj, szakáll az nem ide tartozik.
Ami még érdekelne, hogy genotípusban is volt-e érdemleges változás? (Darwini evolúció.)
Azért merült fel, mert képek alapján ált. jól lehet következtetni ~fél évszázad pontossággal, mikor élt az egyén, bár nehéz elvonatkoztatni az adott korbeli divattól és technikai lehetőségektől – ami mind a megjelenésre, mind a képalkotásra kihatott –, és emögött csak a biológiai jelleget meglátni.
válasza: válasza:Ahogy előttem is írták, evolúciós szempontból 200 év az csak egy pillanat. A különbséget inkább az életmódbeli változások jelentik. Egy mai embernek átlagosan jobbak az életkörülményeik, az egészségügyi állapotuk, tovább élünk (tehát később öregszünk), stb.. Ez azért meglátszik a külsőn is.
Ha megnéznél egy mai és egy 200 évvel ezelőtt élt maszájt (ahol nincs jelentős változás az életkörülményekben), valószínűleg nem lenne nagy a különbség.
válasza:Ha fognál 1000db embert az 1800-as évekből, illetve 1000db embert a mai korból, egyenruhába öltöztetnéd őket, megmosdatnád őket, ápolttá tennéd őket (kis fodrászat, kis pedikűr, kis arcszőr fazonírozás), és megkérnél valakit, döntse el róluk, vajon ki származik a múltból, és ki a jelenből, valószínűleg nagyon rossz lenne a találati arány.
Az egyetlen nyom, amivel valószínűleg el lehetne indulni, hogy kin mennyi felesleg van. Nyilván 200 éve is éltek 25-ös BMI index feletti emberek, de talán nem annyi, mint ma. Vagyis ha ez alapján tippelsz, akkor kicsivel jobb lenne a találati arányod, mint 50%.
Vagyis: testalkatban akad némi változás az életkörülmények javulása, a mozgásszegényebb életmód, a sok trashfood, gyorskaja, egészségtelen táplálkozás miatt. De ez nem evolúció. Az 200 év alatt nem üt be. Sőt. Ha ugyanezt eljátszanád egy 2.000 évvel ezelőtti csoporttal, ott sem igazán lenne különbség. 20.000 évvel ezelőtt már talán, de lehet, hogy csak egy szakértő venné őket észre. 200.000 évnél jelentkezne esetleg némi eltérés.
Köszönöm válaszaitokat!
Ez érdekes, hogy külső megjelenésben az átlagos BMI növekedése az egyetlen ami tettenérhető, közben én (szubjektív módon) azt figyeltem meg, hogy kb a fél századnál régebbi ábrázolásokon senkinek nem volt beesett arca. De lehet, ez nem függ össze a BMI-vel, sőt pont inkább az edzetlenség jele? Mert tényleg én is azt látom, hogy a régebbi idők emberei marconábbak voltak (nyilván többet kellett küzdeniük a megélhetésért, biztonságért), de nem voltak köztük annyira elhízottak (az lemaradt volna ebben a küzdelemben).
Szerintem 200 000 év alatt azért elég lényegesek az antropológiai változások, a nagyrasszok kifejlődése is max pár százezer évre nyúlik vissza.
Még az is eszembe jutott, iskolánkban kint vannak érettségi tablók az iskola korai éveiből (30-as évek környéke), és azon a végzős diákok olyannak néznek ki, mintha kb ötvenévesek lennének. Korábban azt hittem, biztos egy későbbi osztálytalálkozón aktualizálták az arcképeiket, de aztán máshol is ugyanezt láttam, és apu egy idősebb ismerőse is éppen arról beszélt egyszer, hogy a mai tablóképeken még a tizennyolc évesek is tisztára gyerekek, nem úgy, mint az ő idejében. Ez gondolom összefügg azzal, hogy aki ma fiatal, az mindenhez kényelmesebben hozzájut, nem érzi fontosnak mielőbb felnőni. De mondják, ez csak érzelmi síkon jelent lassabb felnövést, mert a szervezet felnövése hormonálisan ugyanúgy lezajlik, mint régente. (Évezrede még kicsi volt a gyerek, de már ugyanúgy dolgozott és ha kellett, harcolt, mint egy nagy; ma pedig már rég túlvan a felnőtté váláson, de még mindig eltartják stb.) A társadalmi, érzelmi felnőttség / fel nem nőttség az, ami ennyire kiütközik az arcon? Vagy a kényelmes életmód, a biztonságérzet valahol kihat a hormonrendszerre is, és ettől lesz másabb arca egy "mai gyereknek"? Az pl biztos, hogy mivel ritkábban élünk át veszélyt, ezért kevesebbszer kell adrenalinnak termelődnie. Ha egy állandó elégedettségben élünk, az bizonyosan kihat az oxitocin termelődésére. De olyat is mondanak, hogy amíg régen egy ember ha elért vmit, akkor nagyon boldog volt (ekkor termelődik az oxitocin), ezeket a dolgokat a mai ember már alap, hogy megkapja, tehát állandóan boldognak kéne lennie, de nem tud állandóan oxitocint termelni, ezért ez kimerül, és nem is ismeri igazán a boldogságot, illetve nem is tudja igazán értékelni a jólétét.
(Ja és mondják azt is, hogy rossz idők erős embereket, erős emberek jó időket, jó idők gyenge embereket, gyenge emberek pedig rossz időket teremtenek. Lehet, most a legutóbbi fázis zajlik a nagyvilágban?)
válasza:Pár adalék, kisebb utánajárás után:
A mai divat, hogy a fiúk kicsit femininebbek (általánosságban, persze vannak bőven kivételek), és összességében a juvenilisebb jegyek trendibbek. Ennek a tükrében nézzük a maiakat, vagyis ez egyfajta intuitív "elvárás" (talán az elvárás erős szó, de ezt feltételezed tudattalanul, ha egy mai fiatalt megpillantasz). Arról nem is beszélve, hogy a mai tablóképek ronggyá vannak photoshoppolva.
Minden kornak megvan a maga divatja, ráadásul ez valahol a fejünkbe is beleivódik. Ha látsz egy '70-es években készült fotót (hippi viselet, trapézfarmer, nagy bozontos haj stb), automatikusan az agyad kapcsol, hogy ez régi. Ugyanígy van minden korral. Tehát akár akarjuk, akár nem, a divat és a kor összekapcsolódik a fejünkben.
A régi, főleg a nagyon régi képek nem már tizedmásodperc alatt készültek. Hosszabb expozíciós időre volt szükség. Hosszabb ideig vigyorogni nem könnyű, ezért sokkal gyakoribbak a búskomornak tűnő, de minimum pokerface-ek. Ez is összekapcsolódik a fejünkben: feketefehér, búskomor arc, statikus kompozíció = régi kép. Markánsan eltér a mai vigyorgós, csupaszín, dinamikus szelfiktől. Úgy tűnhet, az emberek különböznek.
Viszont vitathatatlan tény, hogy a múlt század elején, és főleg a XIX. században az emberek életmódja nem volt annyira egészséges. Az 1800-as években az emberek jóval megterhelőbb életmódot folytattak, alacsonyabb tápláltság, gyengébb higiénia, és rosszabb egészségügyi elltás mellett. Ez persze a testükön is kiütközött idővel.
Ellenben ha fognál egy mai kisgyereket, visszavinnéd az időben, és az akkori életmód mellett nevelkedne, ő is úgy nézne ki, mint az akkoriak.
Vagyis nem is annyira az ember változott, hanem a körülmények. Az anatómia (genotípus) ugyanaz, a megjelenés/küllem (fenotípus) valamelyest más: a körülményekból eredő biológia következmények révén. De a mai világban is vannak megterhelő környékek, alultáplált vidékek, elmaradott települések. Ha őket vennéd alapul, sokkal nehezebb lenne elkülöníteni a régi embereket a maiaktól.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!