Az élő mitől élő?
Pl. ott egy kő, az nem él, de ott egy fa az már él, oké ez még érthető is, de sejtszinten vagy még apróbb résznél hol az a pont amitől élő lesz és mi az amitől nem? Pl. egy fa szekrény nem él(jó nyilván ez a fa holtteste), de a fa előtte él, mi az ami megváltozik benne?
Én személy szerint végeztem biológiával kapcsolatos tanulmányokat, de sejtszintnél tovább sose bontottuk, ezért nem tudom, de olvastam egy olyan megközelítést, hogy élettelen anyagból sose lesz élő anyag bármit is akárhogy kombinálunk, de ugye mint látható valahogy szaporodunk is és az tőlünk független életté válik, itt mik mennek végbe, vagy anno pár mrd éve mi volt az a pont ahol létrejött az élő valami az élettelen valamiből?
Vmint az is érdekelne, pl. egy ember tud gondolkozni, egy egér is tud, de mondjuk egy növénynél hogy működik ez?
válasza: válasza:"olyan megközelítést, hogy élettelen anyagból sose lesz élő anyag"
Ez kb. a vis-vitalis elmélet de olyan 200 éve elvetették.
Ma a NASA kritériuma az élölényekre az, hogy a megfelelő környezetben szaporodásra képes, a Darvini evolúció eszközeivel alkalmazkodásra képes legyen.
Érdekes, hogy így a gének is élőlényeknek számítanak, mint a sejtek. Ez rendezi azt is, hogy mik a vírusok.
válasza:Nem egyszerű definiálni, hogy mit tekintünk élőnek. Nincs is rá egységes definíció. Leggyakrabban az életkritériumok alapján próbálják definiálni, de vannak alternatív definíciók is. (Például a 2. válaszoló említett ilyet.)
"de sejtszintnél tovább sose bontottuk,"
Ez főleg azért lehetett, mert a sejt az élet legkisebb egysége. Az annál kisebb rendszereket (pl. vírusok sejtszervecskék). Már nem szokták élőnek tekinteni.
#2
"Érdekes, hogy így a gének is élőlényeknek számítanak, mint a sejtek."
Nem számítanak annak. Legalábbis én még életemben nem hallottam olyan definíciót, ami szerint a gének önálló élőlénynek volnának tekinthetők. (Az más kérdés, hogy létezik gén szintű szelekció is.)
A vírusok kapcsán pedig nagyon nincs egyetértés a kutatók között. A többség inkább azt mondja nem élők, de vannak bőven, akik őket is élőnek tekintik.
válasza:'14:59
Én azzal érvelek, hogy minden élőlénynek van egy környezete, amiben életképes. Bálnának az óceán, baktériomnak a pöcegödör, hangyának a hangyaboly.
Ha veszel egy emberi agysejtet, önmagában teljesen életképtelen és haszontalan. Milliónyi társra van szüksége, ahhoz, hogy életképes maradjon. Namost én nem látok ilyen téren különbséget egy gén és egy agysejt között.
Richard Dawkins a népszerű könyvében a sejt helyett a gént nevezi az élet alapegységének, az ő gondolatmenetét igyekeztem visszaadni.
Mondjuk azért elég tágan értelmezi a gént.
válasza:"Namost én nem látok ilyen téren különbséget egy gén és egy agysejt között."
Én meg látok. Az agysejtnek van anyagcseréje, homeosztázisa stb. (Mondjuk szaporodni pont nem tud, de ilyen szempontból speciális eset.) Egy génnek nincs semmi ilyenje.
"Richard Dawkins a népszerű könyvében a sejt helyett a gént nevezi az élet alapegységének"
Nem, Dawkins a gént a szelekció, az evolúció alapegységeként értelmezi. (Legalábbis én határozottan így emlékszem - igaz, régen olvastam Az önző gént.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!