Atomrobbanás területén elfogy az oxigén?





"Szerintem 8000 foknál nem él csak pár percig"
Inkább csak pár századmásodpercig. Ez már plazma hőmérséklet. Egy pillanat alatt gőzzé változnak az atomjaid.
8.
Amit belinkeltél,nem mutatja,hol hány fokos a hőmérséklet!
Engem az érdekelne a 8000 fok mondjuk 100meterenként hány százalékot csökken egyenes arányban vagy hogy.





#13
Ez igaz. Nem tudom, a levegő hőmérséklet hogy függ a távolságtól. De mint említettem (ha nem valami fedezékben van az ember) tudtommal elsősorban a hősugárzás okozhat égési sérüléseket, és csak kisebb mértékben a magas evegő hőmérséklet. Azt pedig, hogy milyen távolságra okoz 100% eséllye harmadfokú égési sérülést a robbanás (gondolom fedezék nélkül értve).
Egyébként itt egy grafikon arról, mennyire melegedtek fel szilícium-dioxid darabkák egy 21 kt-ás robbanásnál a távolság függvényében. (Persze a levegő hőmérséklete ettől jelentősen eltérő lehet.)





Habár egy atomrobbanás nem fogyaszt közvetlenül oxigént, a robbanás adott körzetében mégis fog csökkenni a levegő oxigéntartalma. Köszönhetően a levegő nitrogéntartalmának, ami magas hőmérséklet, vagy erős sugárzás hatására oxidokat, és ezzel oxigént köt meg a légkörből.
Oxidok képződése szinte csak 4000°K fölött jelentős, így ebben a rádiuszban fog csak csökkenni az oxigén mennyisége. 4000°K-en a levegő 4.6% NO-t fog tartalmazni. Ez a mennyiség a hőmérséklettel emelkedik, viszont a mennyiségének a növekedése nem egyenesen arányos a hőmérséklet emelkedésével, a nitrogén-oxidok instabilitása miatt amik képződésének nem kedvez a túl magas hőmérséklet. De amikor a forróbb területek hűlni kezdenek elérik a megközelítőleg 4,6%-os koncentrációt.
Egy 1Mt robbanás 0.49*10^10g (4900t) NO-t termel, 2612t O2 megkötését jelenti. Voszint ahogy hül tovább a rendszer egy új oxid is stabillá válik. (Igazából vagy 19 eltérő reakció megy le amik N-oxidokat termelnek, de a végné a legstabilabb termék mindig ugyan az, így ezek a reakciók végeredménybe nem nagyon számítanak.)
A NO tovább reagál a levegő oxigénjével és NO2-t alkot ezzel megkötve még 2612t O2-t. Így összesen a robbanás 4000°k-t meghaladó rádiuszában megközelítőleg 5224t O2 fog elfogyni (A kísérletben az 1Mt robbanóerőt 6 robbantással érték el).
Sajnos nem tudom hogy egy átlag robbanásnál mekkora területet fed le a 4000°K-es terület így azt sem tudom hogy hány százalékot fog esni az O2%
De ha abból indulunk ki hogy a légkör kb 4,6% NO-t tartalmaz ezt átszámolva NO2-re, ez kb 4,6%-os O2 szint esést jelentene. De ez csak egy durva becslés és a valóságban kicsit más lenne a környezeti befolyások és az eltérő robbanófejek miatt.
(forrás: [link]
8.
Mennyire hiteles ez az oldal?





Hát ennél hitelesebb nem nagyon lehet találni az első egy kutatást az US katonaság és meteorológiai hivatal végzette és a Nature magazinban publikálta.
A másik linket meg rosszul másoltam, itt van jól:
ebből nem sokat vettem, de az Oceans is megbízható forrás





#17
Szerintem az én 8. válaszomban szereplő linkemre kérdezett.
#16
Nem tudom pontosan. Egy egyetemi tanár készítette (igaz, nem fizikus, hanem tudománytörténettel foglalkozik - azon belül meglepő módon jelentős részben az atomfegyverek történetével). Nyilván teljesen nem pontos, ez inkább egy becslésnek tekinthető, de ezen túl nekem megbízhatónak tűnik.
18.
Azt adja ki:
Minden elpárolog 3,71 km-ig
Utána is lerombolódnak,súlyosan megrongálódnak az erősen épített beton épületek is.





#19
Ez egy 15 megatonnás bomba hatása. Te az 5. válaszodban egy 15 kilotonnásról kérdeztél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!