Mi az a hidrogén erőmű és miért jó, azon kívül hogy ez zöld?

404 - PÉCS NOT FOUND

Sajnáljuk, ez a tartalom nem található

[link]

Bár rossz a link, de azért nem nevezném nagy kihívásnak megtalálni az említett cikket... konkrétan csak be kell írni a google az első pár szavát a qubit dominen keresve:

[link]

Egyébként pedig le van írva a cikkben: Elektrolízissel hirdogént állítanak elő, amihez az áramot napelemek szolgáltatják. Szó sincs magfúzióról.

Biztos jó ötlet a sivatag közepén vízből hidrogént előállítani..?

Napelemekkel elektromos áramot és elektrolízisel hidrogént - eddig ok, ha ott helyben éjjel vissza is tudnák a hidrogént (generátorokat meghajtva) árammá alakítani akkor még azt mondanám ez egy jó elektromos erőmű koncepció.

Ez egy naperőmű lesz, amikor süt a nap, a többletenergiát hidrogénként eltárolja. Amikor nem süt, akkor az eltárolt hidrogént üzemanyagcellákkal visszaalakítja elektromos árammá, így simítja ki valamennyire az ingadozást a termelésben.

[link]

Lehet (és kell is!) vitatkozni azon, hogy egy technológia jó-e, biztonságos-e, és hol használható. A naperőmű egy nagyon fontos dolog, és szükséges, de érdemes szem előtt tartani, nem oldja meg a problémát.

A földet érő összes napsugárzás energiájának nagyjából a 23%-a a föld energiaigénye. A 100%-os energiakinyerés nyilván nem is lehetséges, de a nap elegendő lenne, ha beborítanánk a teljes földfelszínt (a föld forgása miatt mindig csak a fele működne, de folyamatos lenne). Be tudjuk borítani, ismerjük a következményeit? Tehát kell másban is gondolkodni.

A fő probléma mindig az, hogy az előállítást és a felhasználást nem lehet szinkronizálni, az energiát szállítani is kell, mert a termelés és fogyasztás helye is nagyon eltérő, ugyanakkor az elektromos energia (sőt az energia) tárolása költséges és ipari méretekben nem nagyon megy.

Ezért bármely technolódia első kérdése mindig az, hogyan viszonylik egymáshoz az előállítás és fogyasztás üteme, mekkora a szállítási igény és a szinkronizálás így mennyibe kerül. Ha a technológia kevés szennyet bocsát ki (amit szintén kezelünk és ezt a költséget is figyelembe vesszük), az előállítás összes költsége a fogyasztóig kevesebb a fogyasztásnál, akkor megéri. Feltéve, hogy az eljárás különféle biztonsági problémáit is kezelhetjük. Na éppen ez a probléma. Nincs elég eljárás, ami az igényt kielégíti, gazdaságos és biztonságos. Így használunk gazdaságtalan, rendkívül szennyező, valamint nem biztonságos eljárásokat is.

A fúzióval nemcsak az a gond, hogy nem tudjuk jelenleg. Hanem az is, ha tudnánk, olyan extrém körülmények kellenek, amelyek biztonságához képest a nukleáris energia tökéletesen biztonságos (pedig nem). Amiért mégis szóba jön, az a rendkívüli hatékonyságnövekedés.

Az atomenergia elég gazdaságos, ismerjük, csak a biztonságától félünk, mert az emberi tényező (az ember hanyagsága és tisztességtelensége) túl nagy kockázatot jelent. Feltéve, hogy ért hozzá, aki ezt eltúlozza, ellenezni fogja, aki meg nem, az akarni. Jelenleg az a fő konfliktus. És azért tud az lenni, mert a "feltéve, hogy ért hozzá" nem teljesül. Továbbá nem áll rendelkezésre az az intézményrendszer, amely garantálja a feltétel teljesülését. Csernobilban úgy, hogy egyes vezetők bármit megtehettek a rendszer nevében, miközben feltételt sértettek. Fukusímában úgy, hogy egyes szereplők a pénz szent tehene nevében kihagyhattak alapvető biztonsági előírásokat (pedig megvoltak). A félős típusok mindig erre hivatkoznak. Ahelyett, hogy erőt mutatva a problémákat hárítanák el. Igaz, ekkor nem lennének félős típusok. Na ezt a problémát az emberiség jelenleg még nem tudja kezelni.

"A földet érő összes napsugárzás energiájának nagyjából a 23%-a a föld energiaigénye."

Ezt a számot honnan vetted? Más források azért lényegesen kevesebbet mondanak.

Pl. itt 200.000 km2-et írnak, ami a szárazföldnek (tehát nem az egész Földnek) "csak" a kb 0,1%-a, kb. 2 Magyarországnyi terület.

[link]

De egyébként korábban más oldalakon is hasonló számokat láttam.. tehát messze nem kell lefedni az egész Földet.