Nagyjából mennyi annak a valószínűsége, hogy a Föld 4,6 milliárd éves története során az ember a legelső intelligens, technológiai civilizációt létrehozni képes életforma a bolygón?

Elég nagy. Gondolj csak arra ,hogy a korábbi emberi civilizációkból is mi minden maradt fenn edénydarabkáktól egész városromokig. Míg egy korábbi, fejlett technológiai civilizációnak semmi nyoma 🤷

Az a ~4 milliárd év nagyon sok, ugyanakkor jelentős részében jóformán csak egysejtűek voltak. Utána is kellett némi idő mire megjelentek az első bonyolultabb/ összetettebb idegrendszerű állatok. S még jó pár millió év mire az is bonyolódni kezdett. S ha körbenézünk az élővilágban akkor azért a “magas intelligencia” nem olyan elterjedt megoldás. Van, de összességében nincs túlsúlyban. S itt most nem is feltétlenül kiugróan magasra gondolok hanem mondjuk olyan “átlag ragadozó” szintű problémamegoldó képességen/ intelligencián. Szóval elvben nem zárható ki, de úgy néz ki mi vagyunk az első ilyen jellegű/ ennyire ilyen irányba specializálódott faj.

... tűntek el?

Mi meg telerakjuk a világot oha el nem bomló üvegcseréppel, kerámiával, hajóronccsal, betonnal és műanyaggal.

Ezt én sem értem, hogy az evolúció miért csak ilyen későn termelte ki a magas fokú intelligenciát. Ugyebár a mutációk közül az marad meg, amelyik a legelőnyösebb az adott természeti viszonyok között. Ha a róka a sarkvidéken él, akkor kicsi a füle, ha a sivatagban, akkor nagy a füle a jobb hőleadás, hűtés miatt.

De miért nem közepes fülű okos rókák jöttek mindenütt létre, akik fűtéssel illetve légkondicionálóval rendelkező házakat építenek maguknak, így alkalmazkodva bármilyen környezethez?

Az intelligencia a legfőbb aduász, az ember a génszerkesztéssel lassan már ott tart, hogy bemutat egy középső ujjat a természetnek és ő diktálhatja a szabályokat, nem holmi evolúció...

#5: "Ezt én sem értem, hogy az evolúció miért csak ilyen későn termelte ki a magas fokú intelligenciát."

Későn???

Az ember agya a világ legbonyolultabb szerkezete. Nem egészen 500 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön az első agyszerűség. Onnantól kezdve iszonyú tempóban termelte ki az evolúció az egyre és egyre fejlettebb agyakat. Mégis szerinted milyen evolúciós tempóra lehetett volna azt mondani, hogy gyors volt?

Ha 100 millió év alatt alakult volna ki az emberi agy, akkor nem mondtad volna, hogy az neked lassú? Ha ezer év alatt, akkor se kérdezhetted volna meg, hogy miért nem 100 év volt az?

Több milliárd év alatt alakult ki az egysejtűekből a többsejtű lények halmaza, nemhogy szuperintelligens fajok... :D

Szóval emellett neked miért is nem rohamtempó volt az a nem egészen 500 millió év?

És nem! Az intelligencia egyáltalán nem olyan nagy előny, messze nem aduász. Az agy elképesztően energiaigényes, és totálisan kockázatos befektetés a fejlesztése, ha a fennmaradáshoz, hatékony szaporodáshoz sokkal egyszerűbb megoldások is elegek.

Az evolúciónak nincs semmi olyan igénye, hogy állandóan kutogat, ha kell-ha nem, hogy van-e esetleg jobb megoldás. Az evolúció nem élőlény, akit állandóan gyötör a vágy, hogy egyre hatékonyabbat találjon ki. Kizárólag akkor kezdenek változtatások elterjedni, ha arra égetően szükség mutatkozik.

#5: "Ha a róka a sarkvidéken él, akkor kicsi a füle, ha a sivatagban, akkor nagy a füle a jobb hőleadás, hűtés miatt."

És nem ez az egyszerűbb megoldás? Fennmaradtak a rókák? Tudnak szaporodni? Kell ennél több? Nem. Az agyfejlesztés csak akkor jöhetne szóba, ha már semmi, de semmi más megoldás nem jön be.

Ahogy Tevenyereggyarto is írta, a biomassza egészében az okosabbság csak parányi versenyző, mert igazándiból baromira vannak annál sokkal egyszerűbb megoldások a populáció fennmaradásához. Az intelligencia valszeg azért ritka, mert az agy teljesen más miatt kezdett el növekedni kezdetben. Pl. a szaglás növekedésének igénye az emlősöknél hirtelen, robbanásszerű növelni kezdte az agyméretet, és eközben egy szerencsés melléktermékként kissé az intelligencianövekedés is párosult hozzá. Előnye nem volt sokáig, mert a kicsit okosabb gazellát se az okosabbsága menti meg, hanem a gyorsasága. A kicsit okosabb tigris se sokat ér a kicsit több eszével, hanem inkább a jobb szaglásával, nagyobb erejével stbstb...

De nagyon ritkán adódott olyan környezet, ahol mégis néminemű előnye mutatkozott az intelligenciának, és ott az el is kezdhetett így fejlődni. De ez szimplán csak baromi nagy véletlen egybeesés volt, semmi több.

#5: "az ember a génszerkesztéssel lassan már ott tart, hogy bemutat egy középső ujjat a természetnek és ő diktálhatja a szabályokat, nem holmi evolúció..."

Az ember éppen ott tart, hogy rémülten szemléli, nem fog-e összeomlani körülötte a civilizáció az elképesztő mértékű szaporodása miatt, és úgy tűnik, semmit se tehet ezzel szemben. Klímaváltozás, egyre több fertőzésfélék...

Te valami másik bolygón élsz? :)

#Kérdező

Abszolút sok esélye volt annak, hogy az emberi civilizációt más-, akár még fejlettebb civilizációk is megelőzzék. Pl. ha a dínókat előbb pusztítja ki az aszteroida, vagy más olyan környezeti tényezők alakulnak ki, ami miatt az evolúció kénytelen-kelletlen, előbb rukkolt volna elő az agyfejlődéssel. Pl. a nagymértékű jégkorszakok is felelőssé tehetőek (feltehetőleg), hogy egykoron az egysejtűekből iszonyú hosszú idő után többsejtűek lettek, és ha a katalizáló környezeti viszonyok kissé gyorsabb tempóra ösztökélik az evolúciót, akkor a többsejtűek akár egymilliárd év után is megjelenhettek volna, és akkor kb. 1,5 milliár évvel előbb jelenik meg az ember, mint most. Esetleg az kihal, majd megint...stb.

Itt nem a valószínűség a kérdés (ugyanis ezt lehetetlenség még csak megközelítő pontossággal is meghatározni), hanem a tények. Ahogy mások is előttem írták, az ember előtti időkből fellelhető bizonyítékok határozottan és cáfolhatatlanul azt támasztják alá, hogy emberi intelligenciához mérhető intelligenciájú faj az ember előtt nem volt, és kész. Persze! Lehetett volna! Bőven... miért is ne.

De nem volt.