Hogyan alakulhat ki faji azonosság? Elkerülhetetlen, vagy elkerülhető?
A faji azonosság azt jelenti, hogy egy faj egyedei egyre jobban hasonlítanak egymásra fizikailag, generációrol generációra. Persze ez evolúciós távlatban történik, nem egyik napról a másikra. Viszont valamikor régen néztem egy videót arról, hogy olyan 30.000 év múlva már mindenki sokkal jobban fog hasonlítani egymásra, minden átlagolódni fog, a bőrszínünk, a magasságunk, a hajszínünk, a fizikumunk és az arcvonásaink is, a szeme mindenkinek félázsiai lesz, és barnás bőrszín. A regresszív gének egyre távolabb és távolabb kerülnek, míg a dominánsak fognak uralni mindent. Ez a jelenség evolucionálisan elkerülhetetlen? Hiszen a modern ember még nagyon új a Földön, ezért lehetséges, hogy még mindig ennyire különbözőek vagyunk, 1-2 százezer év semmi, de még az 1-2 millió is relatíva frissnek számít. Viszont egy faj génállománya nem végtelen, folyamatosan kereszteződünk, és ezzel egyre közelebb mozgunk a középátlaghoz, amik véglegesen a dominánsak lesznek.
Mit gondoltok? Elkerülhetetlen a faji azonosság, vagy lesz megoldás, hogy különbözőek maradjunk hosszútávon?
"Olyan értelemben nyilván igaz, hogy ha nem volna szelekció, akkor jó eséllyel hamar kihalna az élővilág, és így értelmeszerűen nem volna genetikai változatosság."
És én pontosan erre gondoltam. Természetesen ennek a vitapontnak semmi értelme nincs, mert kikapcsolni az evolúciót olyan, mint az univerzum természetes folyásának gátat vetni. Következetlenséget szül, amiből nem lehet logikus következtetéseket levonni. Úgyhogy ezt hagyhatjuk is.
"Ugye az volt az eredeti állítás, hogy az evolúció stabilizálja a populációt és az ökoszisztémát."
És emellett továbbra is kiállok. Egyensúlyban tartja az állati királyságot. (animal kingdom - bárhogy is fordítják ezt magyarra) Ragadozó populáció checkeli a préda populációt, és a préda populáció nagysága checkeli a ragadozó populációt. Ez mind természetes kiválasztódás, ami hátráltatja egy populáció túlnépesedését, de nem szükségszerűen.
"Biológus diplomám van."
Király, akkor csinálhatsz egy youtube csatornát. Mostanság jó pár angol csatorna indult (mostanság alatt értsd 1-2-3 év), amik elég sikeressé is váltak rövid idő alatt. A Genesis és a Young Earth Creationism cáfoló videók rendkívül sikeresek és szórakoztatóak, szóval ilyesmi irányt ajánlok, és valljuk be, nem is nagy kihívás. Nem tudom, hogy magyarul mekkora igény van erre, de hajrá!
"Még mindig nem értem, hogy a neandervölgyiek esete miért nem felel meg a "faji azonosság" definíciódnak."
Te magad írtad korábban, hogy kisebb populációkban a genetikai sodródás miatt kevesebb az esélye a faji azonosság kialakulásának. Ha szétszéledtek kisebb, szegregált csoportokra, akkor a beltenyészet miatti problémák előbb fogják kiírtani őket. És a faji azonosság és a beltenyészet között azért van egy pár fontos különbség, ahogy te is írtad. Egy faji azonos populáció génállománya a semleges mutációk miatt lehet diverzív úgy is, hogyha hasonlítanak, viszont beltenyészet esetében éppen a kereszteződésből adódó diverzitás fog hiányozni, és úgy végzik, mint a Habsburgok.
"Attól függ, hogy az adott környezetben az adott tulajdonság előnyös, vagy hátrányos."
Igen, de ha az a környezet sokáig nem változik, akkor a recesszív gén aktív megöröklése egyre kevésbé lesz valószínű, minél több generáció telik el. (az aktív megöröklést úgy értem, hogy a recesszív gén kifejti a hatását, hiszen passzívan mindenképp öröklődik) Például amikor sok fekete hajú generáció után a gyerek szőke lesz. A sötét haj a domináns, de néha születni fog egy-egy szőke hajú gyerek is.
válasza:"És emellett továbbra is kiállok. Egyensúlyban tartja az állati királyságot. (animal kingdom - bárhogy is fordítják ezt magyarra) Ragadozó populáció checkeli a préda populációt, és a préda populáció nagysága checkeli a ragadozó populációt. Ez mind természetes kiválasztódás, ami hátráltatja egy populáció túlnépesedését, de nem szükségszerűen."
Ezek ökológiai kölcsönhatások. Természetesen szelekciós nyomásként is hatnak, de ha nem volna szelekció (pl. minden egyed egyforma volna), akkor is működnének.
"Király, akkor csinálhatsz egy youtube csatornát."
Király! Nem fogok.
"Te magad írtad korábban, hogy kisebb populációkban a genetikai sodródás miatt kevesebb az esélye a faji azonosság kialakulásának."
Hadd pontosítsak! Az égvilágon semmi ilyesmit nem írtam.
"Ha szétszéledtek kisebb, szegregált csoportokra, akkor a beltenyészet miatti problémák előbb fogják kiírtani őket. "
Minél előbb????
"És a faji azonosság és a beltenyészet között azért van egy pár fontos különbség, ahogy te is írtad. "
Nem, én az égvilágon semmi ilyesmit nem írtam! Ezzel szemben azt írtam, hogy elképzelésem nincs arról, miért nem felel meg a neandervölgyiek (általad leírt) esete a "faji azonosság" (általad leírt) fogalmának. Azért elég nehéz úgy párbeszédet folytatni, ha pont ellenkezőjének értelmezed a mondanivalómat ahhoz képest, mint amit írtam...
"Egy faji azonos populáció génállománya a semleges mutációk miatt lehet diverzív úgy is, hogyha hasonlítanak, viszont beltenyészet esetében éppen a kereszteződésből adódó diverzitás fog hiányozni, és úgy végzik, mint a Habsburgok."
Most akkor kérlek értelmezd nekem ezt a mondatot! MErt z, hogy valami hogy lehet úgy diverz, hogy hiányzik belőle a diverzitás, nekem meghaladja a tudásomat...
"Igen, de ha az a környezet sokáig nem változik, akkor a recesszív gén aktív megöröklése egyre kevésbé lesz valószínű, minél több generáció telik el."
NEM!!!!
"(az aktív megöröklést úgy értem, hogy a recesszív gén kifejti a hatását, hiszen passzívan mindenképp öröklődik)"
Ez megint meghaladja az értelmezőképességemet.
" Például amikor sok fekete hajú generáció után a gyerek szőke lesz. A sötét haj a domináns, de néha születni fog egy-egy szőke hajú gyerek is."
Az ugye feltűnt, hogy a példádban a recesszíven öröklődő jelleg gyakoribb lett...?
"Hadd pontosítsak! Az égvilágon semmi ilyesmit nem írtam."
Ezt te írtad:
"Sőt, pont a kis populációk veszítenek allélokat nagyobb eséllyel a genetikai sodródás miatt. Ha nagy a keveredés, akkor természetesen a különböző csoportok sokkal jobban fognak hasonlítani egymásra, viszont a csoporton belüli változatosság meg nagyobb lesz, pont a keveredés miatt."
"Minél előbb????"
Komolyan?
"Ezzel szemben azt írtam, hogy elképzelésem nincs arról, miért nem felel meg a neandervölgyiek (általad leírt) esete a "faji azonosság" (általad leírt) fogalmának."
Szerintem elég korrektül és részletesen leírtam már erről a véleményemet. Visszaolvastam, teljesen érthető, nem értem mi a problémád a magyarázatommal.
"Most akkor kérlek értelmezd nekem ezt a mondatot! MErt z, hogy valami hogy lehet úgy diverz, hogy hiányzik belőle a diverzitás, nekem meghaladja a tudásomat..."
Nem írtam semmi olyasmit. Nekem az haladja meg az értelmezőképességemet, hogy hogyan olvastál bele olyat. Én elolvastam, többször is az idézett részt tőlem, teljesen érthetőnek találtam, egyezőnek a korábbi állításaiddal, így egy kicsit meglepetten ért ez a reakció.
"NEM!!!!"
Sajnos ezzel nem tudok mit kezdeni. Én igyekszem mindig hosszabban, magyarázattal válaszolni a reakcióidra, de amikor csak annyit írsz, hogy "nem", mindenféle magyarázat, vitapont, cáfolat nélkül, az olyan, mint amikor egy youtube videó alá valaki azt írja, hogy "jó volt", az a tipikus reakció, amivel nem tudsz mit kezdeni, mert nem derül ki belőle abszolút semmi. Tehát, miért nem?
Egyébként szükségtelen ennyire felmérgelődni, nem értem ezeket a dühödt reakciókat. Én próbálok a lehető legnyugodtabban, nem arrogáns módon válaszokat adni, még azt is beismertem, hogy minimális tudásom van biológia terén, csak szimplán érdekel a téma, laikusi szinten.
""(az aktív megöröklést úgy értem, hogy a recesszív gén kifejti a hatását, hiszen passzívan mindenképp öröklődik)"
Ez megint meghaladja az értelmezőképességemet."
Aktív = kifejti a hatását, passzív = nem fejti ki a hatását. Egy fekete hajú emberben ott van a recesszív gén a szőke hajra, ezért az passzív. Hogyha a gyereke szőke lesz, akkor az a recesszív gén aktiválódott. Remélem ezzel a példával érthető. Az aktív-passzív kifejezéseket csak én találtam ki hozzá az egyszerűség kedvéért, hivatalosan biztos van ezen jelenségeknek biológiai elnevezése.
"Az ugye feltűnt, hogy a példádban a recesszíven öröklődő jelleg gyakoribb lett...?"
Nem. Kifejtenéd? Tényleg nem értem, hol lett gyakoribb, hogyha sok generációként csupán néhány szőke hajú gyerek lesz, de mondjuk a 90% feketehajú. És természetesen nem egy lineáris ágat nézünk. Egy teljes családfának rengeteg ága van, a limit csupán az, hogy meddig megyünk vissza. Egyetlen ág vizsgálatával nem lehet releváns statisztikai adatot levonni. De gondolom a példámban tisztában voltál azzal, hogy nem egyetlen egyenesági öröklődést nézünk, mert annak önmagában nem lenne értelme.
válasza:Komolyan kezdem úgy érzeni, hogy nem egy nyelvet beszélünk...
Nézzük ezt:
Te:
"Te magad írtad korábban, hogy kisebb populációkban a genetikai sodródás miatt kevesebb az esélye a faji azonosság kialakulásának."
Én:
"Hadd pontosítsak! Az égvilágon semmi ilyesmit nem írtam."
Te:
"Ezt te írtad:
"Sőt, pont a kis populációk veszítenek allélokat nagyobb eséllyel a genetikai sodródás miatt. Ha nagy a keveredés, akkor természetesen a különböző csoportok sokkal jobban fognak hasonlítani egymásra, viszont a csoporton belüli változatosság meg nagyobb lesz, pont a keveredés miatt.""
Az idézett részből hogyanis jött le az számodra, hogy szerintem a genetikai sodródás miatt kevesebb az esélye a "faji azonosság" kialakulásának??? Hol írtam én ilyet? Én arról írtam, hogy mivel így populációk között kicsi a génáramlás (nem nagyon keverednek), ezért nagyobbak lesznek közöttük a különbégek. Mi köze ennek a genetikai sodródáshoz? Tény, hogy a kisebb populációkban jelentősebb a genetikai sodródás, csak annak semmi köze nincs ahhoz, amiről én írtam.
(Mellesleg le is írtam, hogy véleményem szerint a neandervölgyis példád a kis méretű populációddal tökéletesen megfelel a "faji azonosság" definíciódnak - többek között épp a genetikai sodródás miatt. Erre te beírod, hogy én az ellenkezőjét állítom ennek???)
"Szerintem elég korrektül és részletesen leírtam már erről a véleményemet. Visszaolvastam, teljesen érthető, nem értem mi a problémád a magyarázatommal."
Most mégis miről beszélsz??? Erről?
"Lehetséges felvetés. Habár én inkább afelé hajlok, hogy a maradék csoportok, akik túlélték a modern ember térhódítását és az éghajlatváltozást, eléggé távol lehettek egymástól, így vérfertőzésben írthatták ki magukat." (#9)
Ebben mondjuk elismered, hogy lehetséges a felvetésem (hogy a neandervölgyiek esete megfelel a "faji azonosságnak".) Ellebne arról egy betűt nem írsz, hogy miért ne felelhetne meg. (Az, hogy esetleg beltenyészet miatt haltak ki, egyáltalán nem cáfolja, hogy fenn állt volna a "faji azonosság". Na meg azt se felejtsük el, hogy a beltenyeszét oka az egyedek nagyfokú genetikai hasonlósága...)
De ha nem vagy hajlandó leírni, akkor röviden összefoglalom, én hogy látom: az általad leírt neandervölgyis eset tökéletesen megfelel a "faji azonosság" definíciódnak.
""Most akkor kérlek értelmezd nekem ezt a mondatot! MErt z, hogy valami hogy lehet úgy diverz, hogy hiányzik belőle a diverzitás, nekem meghaladja a tudásomat..."
Nem írtam semmi olyasmit"
Ezt írtad: "Egy faji azonos populáció génállománya a semleges mutációk miatt lehet diverzív úgy is, hogyha hasonlítanak" (#11)
Nos, kérlek fejtsd ki, hogy lehet a populáció génállománya úgy is diverz, hogy ha az egyedek génállománya hasonlít? Vagy az egyedek fizikai hasonlóságáról beszélsz? (Mert mondjuk a mondatod nem ezt jelenti...)
"Sajnos ezzel nem tudok mit kezdeni. Én igyekszem mindig hosszabban, magyarázattal válaszolni a reakcióidra"
🤣🤣🤣🤣🤣
Hadd idézzek már két korábbi reakciót egy-egy kérdésemre ugyanebből a válaszodból:
1. "Komolyan?"
2. "Szerintem elég korrektül és részletesen leírtam már erről a véleményemet. Visszaolvastam, teljesen érthető, nem értem mi a problémád a magyarázatommal."
Szép részletes magyarázatok köszi! Meg az is jó, hogy nem mondasz ellent három soron belül saját magadnak! :D
"Aktív = kifejti a hatását, passzív = nem fejti ki a hatását. Egy fekete hajú emberben ott van a recesszív gén a szőke hajra, ezért az passzív. Hogyha a gyereke szőke lesz, akkor az a recesszív gén aktiválódott. Remélem ezzel a példával érthető. Az aktív-passzív kifejezéseket csak én találtam ki hozzá az egyszerűség kedvéért, hivatalosan biztos van ezen jelenségeknek biológiai elnevezése."
Oké, ezt így értem, köszi. (Megjegyzem itt például az okozza a zavart nálam, hogy ezek a kifejezések a genetikában teljesen mást jelentenek. Ott inkább például a kifejeződik / nem fejeződik ki kifejezést használják.)
Ennek a fényében a korábbi mondatodról:
"Igen, de ha az a környezet sokáig nem változik, akkor a recesszív gén aktív megöröklése egyre kevésbé lesz valószínű, minél több generáció telik el." (#11)
Így igaz lehet. (Azért írtam, hogy nem, mert én teljesen mást értettem rajta.) Az eredeti kérdésben felírt példádban (egyre inkább keverednek a populációk) tényleg igaz, hogy növekedni fog a domináns fenotípusú (tulajdonságú) egyedek aránya, de nem akármeddig. Ha (a keveredés mértékétől eltekintve) a teljes népességet ideálisnak populációnak tekintjük.
Legyen az allélok relatív gyakorisága p és q (p a domináns allél gyakorisága). Mivel csak ez a két allél van (jelen példánkban), p + q = 1.
Az könnyen belátható, hogy a recesszív fenotípusúak lehetséges legnagyobb aránya a populációban q (ez az eset, amikor mindenki homozigóta). Ha viszont teljes a keveredés a populációban, akkor a populáció ebből a szempontból is ideálisnak tekinthető, így a genotípusok gyakoriságai:
AA - p^2
Aa - 2*p*q
aa - q^2
Azaz a recesszív fenotipusúak aránya q-ról q^2-re csökken, ha egy teljesen szegragált (és minden más szempontból ideálisnak tekinthető) populációból egy tökéletesen keveredő ideális populációhoz jutunk. Például ha 50-50% a két allél aránya, akkor a recesszív fenotípusúak aránya 50%-ról 25%-ra fog csökkenni. Ha 90-10% az allélok aránya (a domináns javrása), akkor a recesszív fenotípusúak aránya 10%-ról 1%-ra fog csökkenni. Tehát valóban okozhat csökkenést a recesszív fenotípusúak arányában a keveredés, de szó nincs arról, hogy ez akármeddig tartana.
(Persze egyáltalán nem biztos, hogy a populáció ideális. Például szelekció (heterozigóta előny) vagy nem véletlenszerű párválasztás okozhatja azt, hogy még kisebb lesz a recesszív fenotípusúak aránya. Persze az ellenkezőjét is.)
""Az ugye feltűnt, hogy a példádban a recesszíven öröklődő jelleg gyakoribb lett...?"
Nem. Kifejtenéd?"
Ezt írtad:
"Például amikor sok fekete hajú generáció után a gyerek szőke lesz."
Tehát sok generáción keresztül egyáltalán nem volt szőkehajú a populációban, majd egy generációban (újra lett). Azaz korábban 0 volt a szőkék relatív gyakorisága, majd 0-nál nagyobb lett. Azaz ebben a konkrét példában a korábbi generációkhoz képest növekedett a szőke hajúak aránya.
"Én arról írtam, hogy mivel így populációk között kicsi a génáramlás (nem nagyon keverednek), ezért nagyobbak lesznek közöttük a különbégek."
Oké, így érthető hol értettem félre.
"Mellesleg le is írtam, hogy véleményem szerint a neandervölgyis példád a kis méretű populációddal tökéletesen megfelel a "faji azonosság" definíciódnak"
Ezzel annyi a gond, hogy az a definíció eléggé tág jellegű, nem feltétlenül kellene arra támaszkodni. De akkor leírom, mi lehet itt a félreértés. Az egy dolog, hogy fiziológiailag az egyedek között egyre több lesz az ismertetőjegy, de az nem szükségszerűen jelenti, hogy a genetikájuk is egyre hasonlóbb lesz. És itt javíts ki ha tévedek, mert ez a része valóban elég zavaros számomra, viszont azt írtad ugyebár, hogy a genetikai változatosságot a mutáció okozza. A legtöbb mutáció pedig semleges - se nem előnyös, se nem hátrányos -, minden újszülött genomjában van pár száz új mutáció, de csak nagyon ritka esetekben látványosak.
Tehát mondjuk, hogy van két gén, ami teljesen ugyanazt a hatást fejti ki a két emberünkben, viszont az egyik gén semlegesen mutálódott, de attól még a két ember ugyanúgy néz ki, viszont a gén mégsem ugyanaz, tehát genetikailag nem azonosak, csak kinézetre. Ez az állítás így igaz?
Tehát azt kellene eldöntenünk akkor, hogy faji azonosság esetében, ha a populáció elég nagy, mondjuk utazzunk kicsit előre az időben és vegyünk 10 milliárd embert, és totális globalizáció van, mindenki-mindenhová-mindenkivel szituáció. Akkor, ha faji azonosság be is következik, és kinézetre egyre inkább hasonlítunk egymásra, akkor a semleges mutációk fenn tudnának-e tartani egy diverzív génállományt a fizikai hasonlóságok ellenére is? Elég-e, hogyha egy-egy allél nem ugyanaz, mint a másik génben, de nem okoz fizikai különbséget, mondhatjuk-e arra, hogy az a két gén diverzív relatív egymáshoz képest? Hiszen a kód megváltozott.
Tovább megyek: a faji azonosság definiálásánál hol kellene meghúznunk a limitet? Fiziológiai limitet húzzunk, vagy genetikait? A nagy genetikai hasonlóság mikortól lesz beltenyészetnek tekinthető, ami pedig már, elméletben, túl kellene hogy menjen a faji azonosság határán.
Kíváncsi leszek a gondolataidra ezekkel kapcsolatban.
válasza:"Ezzel annyi a gond, hogy az a definíció eléggé tág jellegű, nem feltétlenül kellene arra támaszkodni."
Jól értem? Használsz egy egyébként nem létező fogalmat, és bár azt (nagyon helyesen) definiálnod, azt írod, "nem feltétlenül kell arra támaszkodni"? Akkor mégis honnan a pékből kéne tudnunk, miről is beszélsz???
"Az egy dolog, hogy fiziológiailag az egyedek között egyre több lesz az ismertetőjegy"
Hogy mi???
"de az nem szükségszerűen jelenti, hogy a genetikájuk is egyre hasonlóbb lesz."
Ha azt akarod mondani, hogy a külső hasonlóság nem feltétlenül genetikai hasonlóságot, ez momentán igaz.
"azt írtad ugyebár, hogy a genetikai változatosságot a mutáció okozza. "
Igen.
"A legtöbb mutáció pedig semleges - se nem előnyös, se nem hátrányos -, minden újszülött genomjában van pár száz új mutáció, de csak nagyon ritka esetekben látványosak."
Ez is igaz.
"Tehát mondjuk, hogy van két gén, ami teljesen ugyanazt a hatást fejti ki a két emberünkben, viszont az egyik gén semlegesen mutálódott, de attól még a két ember ugyanúgy néz ki, viszont a gén mégsem ugyanaz, tehát genetikailag nem azonosak, csak kinézetre. Ez az állítás így igaz?"
Ez egy kissé zavaros megfogalmazás.
Ha jól értem, azt akarod mondani, hogy lehet-e olyan mutáció, ami nem okoz változást a kinézetben. Ez természetesen igaz. Tehát lehet úgy két ember hasonló, hogy a DNS-ük nem nagyon hasonlít. (Persze nagyon eltérő genetikai háttérrel elég valószínű, hogy nem lesznek hasonló kinézetűek.)
"Akkor, ha faji azonosság be is következik, és kinézetre egyre inkább hasonlítunk egymásra"
Ha azt érted ezen, hogy a rasszok közötti hasonlóságok eltűnhetnek, akkor ez lehet, hogy bekövetkezik (de egyáltalán nem biztos). De ez nem azt jelenti, hogy mindenki tök egyfomrán fog kinézni. Populáción belül valószínűleg jóval nagyobb lesz a változatosság, mint most.
"akkor a semleges mutációk fenn tudnának-e tartani egy diverzív génállományt a fizikai hasonlóságok ellenére is?"
Miért ne tudna?
"Elég-e, hogyha egy-egy allél nem ugyanaz, mint a másik génben, de nem okoz fizikai különbséget, mondhatjuk-e arra, hogy az a két gén diverzív relatív egymáshoz képest?"
Ezt most megint nehezen tudom értelmezni. A genetikai diverzitás értelemszerűen független a kinézettől.
"Tovább megyek: a faji azonosság definiálásánál hol kellene meghúznunk a limitet"
Ezt nehéz megmondani, mivel továbbra sem tudom, mit értesz pontosan "faji azonosság" alatt.
"Fiziológiai limitet húzzunk, vagy genetikait?"
?????
Eddig a kinézetről beszéltél...
"A nagy genetikai hasonlóság mikortól lesz beltenyészetnek tekinthető, ami pedig már, elméletben, túl kellene hogy menjen a faji azonosság határán."
Bocs, de ez már végképp érthetetlen számomra.
"továbbra sem tudom, mit értesz pontosan "faji azonosság" alatt."
Én sem. Éppen azért beszélünk a témáról, hogy a lehető legjobb magyarázatot megtaláljuk rá, és hitelesen körbeírhassuk. Például, hogy mennyiben és hol befolyásolja a genetika az értelmezésünket. És lehetőleg húzzunk éles megkülönböztető határokat az azonosság és a beltenyészet között.
""akkor a semleges mutációk fenn tudnának-e tartani egy diverzív génállományt a fizikai hasonlóságok ellenére is?"
Miért ne tudna?"
Igazából ez az az aspektus, ami lényeges a könyvem szempontjából.
Tehát, összesítve, szerintem a definíciót ráhuzhatjuk a kinézetre akkor, ha nem kell feltétlenül aggódnunk a génállomány állapota miatt, ameddig a génáramlás megfelelően változatos.
Viszont mi történhetne akkor, hogyha az evolúció egy valószínűtlen, de rendkívül szerencsétlen fordulatot vesz, és a faj génállományának a diverzitása elkezdene bezuhanni? Ha nem csak kinézetre, de genetikailag is egyre hasonlítanánk?
Gondolom, felteszem, ehhez az kell, hogy bizonyos gének nagyon prominenssé váljanak, és bizonyos gének pedig nagyon a háttérbe szoruljanak, így a genetikai változatosság csökkenni fog. Valami olyasmi ez, mind egy szelekciós nyomás, ami gátat vet bizonyos géneknek, és csak a legjobbakat engedi át. Így már értem, hogy mit gondoltál az alatt, hogy a természetes kiválasztódás csökkenti a genetikai változatosságot. Ameddig stagnálás van a természetben, addig a random mutációk szabadon gyarapodhatnak a populációban, viszont ha bekövetkezik egy változás, akkor csak azok fognak tovább gyarapodni, amik a leginkább hozzájárulnak a túléléshez.
Ezért annyira valószínűtlen a genetikai azonosság a jövő embere esetében, mert a luxus, globalizáció, robotizáció, és minden egyéb egyre inkább csökkenti a szelekciós nyomást, a legszerencsétlenebb génekkel rendelkező ember is minimális efforttal továbbörökítheti a géneit.
Most pedig visszatérve a korábbi kérdésre, mi történne, ha mégis radikális csökkenésnek indulna a változatosság?
válasza:""továbbra sem tudom, mit értesz pontosan "faji azonosság" alatt."
Én sem."
Akkor most mire vonatkozik a kérdés???
"És lehetőleg húzzunk éles megkülönböztető határokat az azonosság és a beltenyészet között."
???
"Viszont mi történhetne akkor, hogyha az evolúció egy valószínűtlen, de rendkívül szerencsétlen fordulatot vesz, és a faj génállományának a diverzitása elkezdene bezuhanni?"
Ez egyáltalán nem olyan valószínűtlen (legalábbis általánosságban). Konkrétan megtörtént az emberi fajjal jó 100 ezer éve. (Persze a jelen populációméret mellett már elég valószínűlten.)
Az alacsony genetikai változatosság könnyen a populáció zsugorodásához vagy akár kihaláshoz vezethet. (Hiszen a faj kevésbé tud alkalmazkodni a környezet változásaihoz.) De egyáltalán nem biztosan.
"Gondolom, felteszem, ehhez az kell, hogy bizonyos gének nagyon prominenssé váljanak, és bizonyos gének pedig nagyon a háttérbe szoruljanak, így a genetikai változatosság csökkenni fog."
Itt nem génekről, hanem génváltozatokról (allélokról) van szó.
"Valami olyasmi ez, mind egy szelekciós nyomás, ami gátat vet bizonyos géneknek, és csak a legjobbakat engedi át."
???
Ahogy már korábban leírtam, a szelekció csökkenti a genetikai változatosságot. (De ugyanígy csökkenti a genetikai sodródás is.) Amit leírsz, az (konyhanyleven) konrkrétanmaga a szelekció.
" Ameddig stagnálás van a természetben, addig a random mutációk szabadon gyarapodhatnak a populációban"
Miért is lenne így?
"viszont ha bekövetkezik egy változás, akkor csak azok fognak tovább gyarapodni, amik a leginkább hozzájárulnak a túléléshez."
Ez akkor is ugyanígy van, ha nem változik a környezet.
"mert a luxus, globalizáció, robotizáció, és minden egyéb egyre inkább csökkenti a szelekciós nyomást, a legszerencsétlenebb génekkel rendelkező ember is minimális efforttal továbbörökítheti a géneit."
Ez valamilyen szinten igaz lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!