A gyorsabban szaporodó élőlények evolúciója is gyorsabb?

Alapvetően igen, bár azért más tényezők is befolyásolhatják (például a DNS hibajavítás hatékonysága), szóval valószínűleg nem lesz miinden esetben igaz, de nagy általánosságban ez a trend. Illetve emellett a szelekció is erősen befolyásolhatja. Ha stabilizáló szelekció hat egy fajra, akkor lassabb lesz az evolúciója, mint egy olyan fajé, amire irányító szelekció hat (ha egyéb szempontból hasonlóak).

#3 (Tislerics Máté)

Az igaz, hogy ha egy faj esetében nincs ivaros szaporodás, akkor lassabb lesz az evoélúciója az ivarosan szaporodó fajokhoz képest, de:

"Az egyszerű életformák, (baktériumok, egysejtűek) csak osztódással szaporodnak."

Az egysejtű eukarióták is szaporodnak ivarosan, sokan (például a papucsállatka) konjugációval, amikor a sejtek kicserélik a genetikai anyagukat. Sőt, a baktériumok esetében is van az ivaros szaporodásnak megfelelő folyamat, a bakteriális konjugáció, amikor az egyik sejt DNS-t ad át a másiknak. (Egyébként a baktériumoknak - többek között pont a nagyon rövid generációs idejük miatt - elég gyors az evolúciójuk.)

"Így sokkal kisebb az esély a mutációk megjelenésére, ami ugye előnyös is lehet."

Az nem igaz, hogy az ivaros szaporodás növelné a mutációk megjelenésének gyakoriságát.* Az ivaros szaporodás nem hoz létre új allélokat, csak új kombinációkat alakít ki a már meglévőekből. A változatosság eredendő forrása a mutáció.

(* Na jó, még az sem igaz egészen, amit én írtam. A meiózis alatti crossing-over hibái miatt valamivel gyakoribbak lehetnek a kromoszómamutációk. De azért ez egy elég csekély hatás, alapvetően nem így befolyásolja az ivaros szaporodás a genetikai változatosságot.)

"gyorsítani" az evolúciót a mutációk megjelenésének gyakorságával lehet. Legjobb példák erre a vírusok, hiszen kicsi, legtöbbször sérülékenyebb genomjuk a javító/kontroll enzimek híján sokkalta nagyobb mutációs rátával rendelkezik, mint bármilyen sejt. Ebben az RNS vírusok a legjobbak.

Persze ez sem azt jelenti, hogy nem lehet lépés tartani a vírusokkal, egyrészt igazodniuk kell a gazdához, így ha például a kötőreceptoraikat éri a mutáció, az számukra "letális", vagyis egy hatalmas öngól. Tehát nekik is szükségük van egy kis szerencsére, hogy olyan helyen történjen mutáció, ami előnyös lehet abban a környezetben, ahová ürülnek. Értsd: az uszony ott előnyös, ahol van víz is, sivatagban inkább csak hátráltat.

Másik példa a bacik antibiotikum-rezisztenciája. Hozzánk képest gyorsabban szaporodnak, ezért lehetséges ez, hogy viszonylag rövid időn belül rosszul alkalmazott antibiotikum kúra esetén az ellenállóbb mutánsok elszaporodnak a populációban.

Háziállatok: 10-20 év alatt sokkal több generációt hozunk létre általuk, de a környezeti igényeket mi alakítjuk. Vagyis itt hozzánk képes gyors a reprodukció és a környezeti (szelekciós) nyomás nagy. Ami mesterséges, de attól még jó példa, hogy egyes állatokkal hová jutottunk el - csupán 100 év alatt!

Azért remélem sikerült éreztetni, hogy a gyors reprdoukció + mutációs ráta mellett a környezetnek is igen nagy szerepe van a dologban. Ha a környezet nem, vagy túl gyorsan változik, nincs alkalma a túlélő mutánsoknak dominálni a populációban. Vagyis amolyan kihagyott ziccerként működnek. Uszonyos példánál maradva: hiába van uszonyod, ha nincs miért a vízbe menned.