Miért képes egy atom a fénysebességnél gyorsabban intormációt átadni egy másiknak?
'Miért képes egy atom a fénysebességnél gyorsabban intormációt átadni egy másiknak?'
Nem tud. A kerdesed tobbi resze ilyetenkeppen irrelevans.
Nem képes.
Ez már minden ismeretterjesztő műben is le van írva, érthetően - nem ártana elolvasni.
Te is el vagy maradva.
A kérdést természetesen vizsgálták a tudósok is, mivel őket is érdekli.
Az jött ki, hogy NINCSEN információközlés.
Abban biztos vagyok, hogy a kérdésben szereplő szavakat eredeti jelentésük szerint értelmezve, nem a válasz. Továbbá abban is biztos vagyok, hogy egy ilyen fajsúlyú témának van olyan megfogalmazása, amire lehet igent mondani. Ez más szavakkal azt jelenti, ilyen távoli megközelítés esetén nincs válasz. Egy hasonlattal élve, ez olyan, mintha egy hegycsúcsról szabad szemmel megtekintjük a tőle 5 km-re lévő másik hegycsúcs élővilágát és arról részletes jelentés készítünk. Az olyan állítás, hogy ott vannak fák, sőt, néhány jellegzetes fajta megnevezése, rendjén van. De olyan állítás, amely részletesen felsorolja mindet, nyilvánvalóan hamis.
Egy nehezen kutatható jelenségről van szó... kevés az információ.
Úgy tudom, egy olyan értelmezés terjedt el, hogy ilyenkor tulajdonképpen egyetlen, gömb alakban terjedő részecske létezik. A képletekből ez jön ki.
Aztán, ha valahol valaki érzékeli az egyik eredeti részecskét, az azt jelenti, hogy felbomlik az idáig terjedő részecske, és szétesik az eredeti kettőre, innen kezdve önállóan mennek tovább.
"Miért képes egy atom a fénysebességnél gyorsabban információt átadni egy másiknak?"
Összefonódás, ugye?
Nos, az a helyzet, hogy amit mi információnak hívunk, olyat nem tud átadni fénysebességnél gyorsabban.
Elég sok értelmes cikket, videót lehet találni ebben a témában.
https://www.youtube.com/watch?v=SJEEStJlZDg
"Ez nem azt jelenti, hogy a kettő egy?"
Ez egy érdekes gondolat és nem hülyeség.
Elvben tényleg lehetne valami olyasmi, hogy egy bizonyos részecske egyszerre látható a téridő két külön pontján, valamilyen módon részben téridőn kívüliként, mint egy egyetlen részecskényi féreglyuk összekötve a téridő két pontját.
A gondolat elég jól megoldaná a kérdést, de sajnos sok dolog ellentmond ennek és sok dolog cáfolja is.
Csak párat emelnék ki:
- A két összefonódott részecske adott, összefonódás szempontjából lényeges "közös" jellemzője pont nem egyforma, hanem FORDÍTOTT. Ha a spin az, pont ellentétes stb.
- A két részecskének egymástól független két külön mérhető tömege van, összefonódva meg összeomlott hullámfüggvény után is.
- Ha a két részecske összefonódva egy lenne, akkor az összefonódás összeomlásakor a semmiből kéne egy második részecskének keletkeznie, mert onnantól egyértelműen két külön részecskét tudunk méregetni (amúgy szándékosan létrehozott összefonódás előtt is).
És ezek csak a józan paraszti ésszel felfogható ellenérvek, a fizikája meg szakemberi szinten érthetően is kizárja, hogy ez történne.
"Hogy minden egy az univerzumban?"
Hát ez végképp túl nagy ugrás még az alapból sántító feltételezéshez képest is.
Bár ha a hologram-világegyetem hipotézis igaz, akkor ez sem olyan ordenáré hülyeség bizonyos szempontokból nézve.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!