A két hasábos szövegnek, főleg könyvekben milyen előnyei és hátránysi vannak?

Nem akartam még elküldeni.

Tehát a túl hosszú sorokat nehéz olvasni. Szépirodalmat mindig teljes szélességre tervezünk.

Naplapok, magazinok esetén több hasáb is lehet egy oldalon.

Újságoknál akár többféle szélességüek.

Ami hátrány lehet, hogy ha túl rövid egy sor, nehéz lehet szépen elválasztani a szavakat.

Elég terjedelmesek a kódexek.

Illene tudnom, de bevallom, csak feltetelezni tudom, hogy nem tudom.

(Jó, mi! :-) )

Abban sem vagyok biztos, hogy mind kéthasábos.

De a modern tipográfia több évszázados alapokon nyugszik.

Akkoriban még a gazdagok között is csak nagyon kevesen tudtak olvasni, és szépirodalom gyakorlatilag nem létezett. A kódexek nem olvasgatás céljából készültek.

Ez már átmegy a könyvek történelmébe, és az írás és a könyvek is a történelem lényeges részét képezik szerintem, nem csak a benzin motoros autók és a háborúk, illene is három sornál többet tanítani róla. Nem is lenne olyan unalmas a történelem oktatás. Próbáltam röviden, tömören és több képpel ellátni. Szerintem érdekes lesz kérdező.

Szóval a hasábok témája előtt a könyvekről kell némi áttekintés, hogy a különböző korokban és világtájakon ezek hogyan készültek. Kezdetben még nem voltak a mai gerinces könyvek, hanem tekercsekre írtak könyveket. Volt többféle változata a könyveknek. Voltak egyszerűen lapok külön és össze voltak fogva két falappal, de az oldalak maguk kölön külön lapok voltak. Aztán volt a tekercs, ami konkrétan mint ma a tapéta, fel volt tekerve. Volt a szintén hosszú lapon írt könyv, amit nem feltekertek, hanem cikk-cakkban hajtották össze. Itt van mindegyikre néhány példa és ha megnézzük a hasábolás és sima oldalakra bontás rokon jellegűek, és adódnak egymásból, mint a valamilyen részekre osztás szükségessége.

Papirusz tekercs az ókori Egyiptomból:

[link]

Pálmalevél kézirat Ázsiából:

[link]

[link]

[link]

Fügekéreg papír (amate) kódex az amerikai kontinensről:

ez harmonika szerűen volt hajtva (5,5 méter hosszú) a képsor az oldalakról alul van

[link]

A Codex Laud egy hajtogatott tizenhatodik századi mezoamerikai kódex, és bár történelmi pontosságát illetően nem tartható biztosan hitelesnek, mivel a gyarmatosítók "kérésére" írták le, de példának itt megteszi:

[link]

[link]

Drezdai Kódex a majáktól, harmonikaszerűen volt hajtogatva (3,7 m hosszú):

[link]

[link]

Madrid Codex (Maya), Columbus előtti:

[link]

Kínai bambusz lap könyv (18. század), de használták már i.e.500 körül:

[link]

[link]

Pergamen (vellum)amit sokfelé használtak a középkorig:

Nevét az ókor Pergamon városról kapta, ahol a pergamengyártás központja volt.

Tóratekercs

[link]

Héber Biblia tekercsek

[link]

[link]

King James Biblia (1611, tartalmazza az Ószövetséget, az Újszövetséget és az Apokrifeket amit a nem hellenisztikusak kizártak a héber Bibliából)

[link]

A Nagy Dháráni Szútra másolata, a legrégebbi nyomtatott szöveg Koreában, kb. 704-751:

[link]

A Hyakumantō Darani, Japán legrégebbi nyomtatott szövege, i.e. 770:

[link]

A Llandaff székesegyház anyakönyve, 1125:

[link]

[link]

Kopt kötés (a koptok által alkalmazott könyvkötési módszer):

[link]

A bölcsesség nagy erényének szútrája, 5. századi Kína:

[link]

Zhu Xi gyűjteménye, 1265-ben nyomtatták Kínában:

[link]

A Naturalis Historia másolata, 1499:

[link]

Grete Herball, 1526, kora újkori lexikon, és az első angol nyelvű illusztrált gyógynövénykönyv:

[link]

Codex Alexandrinus, 5. század:

[link]

Codex Sinaiticus, négy hasábos oldalakkal, 4. század:

[link]

Livonian Chronicle of Henry, 1200-as évek, egy hasábos:

[link]

A hasábok onnan alakultak ki, hogy a tekercseket úgy olvasták, hogy a tekercset egyik végétől az olvasás közben folyamatosan áttekerték a másik oldalára. Közben a középső részt olvasták. És hogy ne kelljen nagyon szélesen és praktikátlanul szétnyitni, a részek egy szűkebb hasábra voltak tagolva a folyamatos tekercsen. Mivel akkoriban azért nem olvastak annyit az emberek mint ma, a szemük is gyorsabban kifáradt, tehát ha lehetett nem is írtak hosszú sorokban, nehezebb volt követni a szöveget.

Ez a tóratekercs jól bemutatja azt, hogy még kötött könyv sem volt, de már rövidebb sorokra osztották a szöveget, ez már konkrét hasábolás volt:

[link]

És ez a koreai szöveg is 700 környékéről már hasábokra szedi a szöveget:

[link]

Szóval se nem akartak túl széles lapokat, se széles tekercs kinyitást, se túl hosszú sorokat sem, adódott a hasábolás. Majd ez a középkori Európai Biblia kiadásoknál konkrétan népszerűvé vált, hiszen a Biblia volt az egyik legelterjedtebb könyv.

Hozzáteszem a sulis történelemkönyvek kb fele még mindig Gutenberget nevezi meg a nyomtatás kitalálójának, ami történelmileg már régen nem elfogadott, a nyomtatást Kínában találták fel jóval Gutenberg előtt, 200 körül. Pár példa:

10-es történelem tankönyvből (2021):

"A pápaság a bírálatokkal nem törődött , nem érzékelték, hogy a könyvnyomtatás feltalálásával (Gutenberg, XV. század közepe) a bíráló hangok sokkal szélesebb körbe juthatnak el, s így nagyobb visszhangot válthatnak ki, mint korábban."

9-es történelem tankönyvből (2020):

"A könyvnyomtatás (nyomtatás) feltalálójának Johannes Gutenberg (1398–1468) német ötvösmestert tartják."

6-os történelem tankönyvből (2017):

"A 15. század végére Európa nagyvárosaiban elterjedt Gutenberg újítása, a könyvnyomtatás."

5-es történelem tankönyvből (2020):

"A Budai Krónika egy oldala. Különlegessége, hogy nem kézzel írott, hanem nyomtatott könyv. Mátyás király idején készült Hess András budai nyomdájában, 1473-ban, alig két évtizeddel az után, hogy Gutenberg felfedezte a könyvnyomtatást."

5-es történelem tankönyvből (2020):

"A 15. században Johannes Gutenberg, egy német mesterember a könyvek sokszorosításának új módszerét találta fel, a könyvnyomtatást."

Meglep, amit írsz. 1972-től tanultam nyomdaipari szakközépben. Akkor nekünk 11 000 évet tanítottak, és kínai kezdeteket.

A Gutenberg előttiek az ősnyomatok.

Róla azt tanultuk, hogy a mozgatható betűk fűződik a nevéhez.

Más egy-egy szakképzés és más az általános iskolai képzés, lehetnek eltérések. Elvileg persze azonosan pontos adatokat kellene közölniük... Elvileg. Amúgy jelenleg a 11 000 év kicsit sok még az íráshoz is, de talán barlangrajzok és vésetek voltak amit tanítottak nektek ilyen datálással. Azokon még dolgoznak, hogy barlangrajzokon láthatunk-e írásokat vagy csak szimbólumokat. Vagy, hogy mennyire tekinthetőek kezdetleges írásoknak. Szimbólum rendszer úgy tűnik az már volt az írás előtt is, mert vannak egységesen előforduló jelek.

"A Gutenberg előttiek az ősnyomatok."

Ennyire nem ismerem a nyomdai kifejezéseket, úgyhogy utánanéztem egy gyors kereséssel:

ŐSNYOMAT, (ős-nyomat) ösz. fn. l. ŐSJELLEG. 2) A könyvnyomtatás első korszakából való nyomat.

E szerint csak annyi az ősnyomat, hogy régebbi korból való - egyszerűsítve, de nyomtatás az is ugyanúgy.

Mindenesetre az ősnyomat is egyfajta nyomtatás, ma úgy nevezik, hogy fatömb nyomtatás (woodblock printing). Gondolom erről tanultatok.

Fatömb nyomtatás - wiki

"A fatömbnyomtatás vagy a blokknyomtatás olyan szöveg, képek vagy minták nyomtatására szolgáló technika , amelyet Kelet-Ázsiában széles körben használnak, és az ókorban Kínából származnak textilre, majd később papírra történő nyomtatásra . A textilre való nyomtatás egyik módszereként a legkorábbi fennmaradt Kínából származó példák i.sz. 220 előtti időkből származnak. ..."

A 11 000 évet esetleg lehetne pontosítani, hogy mi is volt az pontosabban, mert így...?

------

[link]

[link]

Talán még erre is valamit: "Róla azt tanultuk, hogy a mozgatható betűk fűződik a nevéhez.".

Igen, de az nem maga a nyomtatás, hanem a nyomtatás egyik továbbfejlesztett fajtája. Ez egyáltalán nem mindegy.

A második linken ott van jobb oldalon egy nyomtatási kronológia amúgy (History of printing). Az első a woodblock printing i.sz. 200-ban.