A kőolaj és földgáz készletek pár évtized múlva tényleg kimerülnek bolygó szerte, vagy ez csupán egy gondosan kidolgozott ürügy az energiahordozók árainak magasan tartására?

Nem fognak kifogyni, de sokkal nehezebb lesz kinyerni, ami nagyon nagyon nagy áremelkedést vonz maga után.

Ha a föld összetételét nézzük akkor elméletileg 1000 évre is elég lenne.

Gyakorlatilag a meglévő karbonkészlet töredékéhez van hozzáférésünk.

A jelenleg ismert, jelen technológiai színvonalon, a jelen(na jó inkább pár héttel előbbi) árak mellett gazdaságosan kitermelhető készletekre vonatkoznak az ilyen számítások. Tehát nem a Föld valós készleteire.

És nem úgy lesz, hogy elfogy egyszer csak, hanem annyira elkezd drágulni a kitermelés költsége, hogy már nem éri majd meg kitermelni.

2-es!

Mit szólsz, hogy már a magmáig akarnak lefúrni?

Kifogyni nem fog, csak már olyan drága lesz előhozni, hogy nem éri meg.

Olcsóbb lesz pl. naperőművel előállítani.

Asszem EROEI annak a rövidítése, hogy mennyi befektetett energia árán lehet kinyerni mennyi energiahordozót onnan, ahol van. Hetesiék azt magyarázzák a könyvükben, hogy ez független a pénztől. Nem egészen értem, de hátha.

A másik kérdés: a gazdaság egy túlhaladott rendszerben működik, ezért kényszerül folyamatosan növekedni. Ezt a paradigmát kéne lecserélni egy modernebbre, s akkor nem lenne ekkora energiaéhség.

Szoktak még beszélni a visszacsapó hatásról, rebound effect, asszem 2008 ban a Információs társadalom folyóiratban írt erről Hilty nevű szerző, hogy t.i. hiába egyre hatékonyabb kütyüket gyártunk, amik miatt egyre kisebb energiával kellene elvégeznünk feladatainkat, ezek az új, és hatékonyabb kütyük, indig új szolgáltatásokat keltenek életre, ezáltal nő az össz energia felhasználás. Így tehát önámítás, hogy önmagában ezzel az iránnyal bármit is megoldjunk...

#6 Az EROEI lényege nagyon egyszerű, egy viszonyszámról van szó. A kinyert energia osztva a kinyeréshez szükséges energiával. Ha ez az érték 1 vagy az alá megy, akkor onnantól kezdve nincs értelem kitermelni.

Pl ha leütsz egy 1 méteres csövet a földbe, és magától feltör a kőolaj, akkor az érték nagyon nagy. Viszont, ha nagyon mélyről kell felszivattyúzni, akkor előbb utóbb elérünk oda, hogy a szivattyú több üzemanyagot eszik, mint ami a kitermelt olajból elállítható.

Persze, ez egy leegyszerűsítésé a dolognak, mert a befektetett energiába a kút kifúrása, a szivattyú megépítése, az olaj szállítása és az olaj finomítása is beletartozik.

#7 köszi hetes, eddig értem, azt nem tudom, hogy az energia ára ezt befolyásolhatja-e abban az értelemben, hogy bár 1 az arány, de mondjuk pénzben mégis megéri, és akkor folytatják a kitermelést, vagy ez egy elvi akadály, amin nem változtat az, hogy mennyibe kerül.

Tehát ha pl. napenergiával "szivattyúzzák ki a palagázt", és úgy számítják, hogy ez bár energia terén nem éri meg, de pénzben van, aki fizet érte, akkor folytatható?

S persze ezt bonyolítja az externáliák kérdése, hogy milyen költséget számítunk bele a kitermelésbe. Szóval én kb. eddig látok, itt összezavarodom.