Releváns, átfogó szakirodalmat keresek arról, hogy egy háború hogy változtatja meg/milyen hatással van a világ (illetve hazánk) monetáris politikájára pénzügyére általánosságban?

Nem fogsz, főleg mert nem mindegy, hogy hol és mekkora háború van. Nem azért, de a grúz háborút pl. meg se éreztük. Most a szomszédban mennek a dolgok, két országgal, amikkel mi is szoktunk kereskedni.

Ezt mindig csak specifikusan egy-egy esetre tudod megnézni.

Van átfogó szakirodalom, a probléma először a felkutatása, de ehhez képest még nagyobb a megértése. A szakirodalom neve makrogazdasági folyamatok.

A makrogazdaság egyik oldalról a különféle szükségletek (a wc papírtól a moziba járásig minden) és a rendelkezésre álló kínálat aránya szerint alakul. Ezt erősen befolyásolják a hiedelmek, mivel senki sincs adott pillanatban minden tudás birtokában, egy konkrét dologról ezért hiszvalamit. Ami vagy igaz, vagy nem. Például valamiért úgy gondolod, nem gyártanak elég wc papírt, és el fog fogyni, ezért elrohansz és veszel 20 köteget (feltehetően éve szükségletedet). Ez fel fog tűnni, és két hét alatt az emberek kifosztják a boltokat. A hiány az árat akár tízszeresre is növelheti.

Konkrétan a putyini háború többféle félelmet idéz elő. Egyfelől felháborodás az emberi szenvedések láttán, másfelől a migráció problémái, harmadrészt történelmi összehasonlításban a kiszélesedése, aztán a nukleáris katasztrófa kilátásai se elhanyagolhatók. A félelmen túl jön a megfékezés igénye. A válaszcsapás kockázatos, a szankciók hosszabb távon eredményesek csak. A sokféle bizonytalanság hibás cselekvéseket indít (leginkább felhalmozást, tartalékképzést, ami hiányt idéz elő, ami viszont inflációt okoz). Egy negatív cselekvés továbbgyűrűzik, mert a gazdaságban igen erős a csatolás (függés), így jó esély van drasztikus gazdasági visszaesésre.

Ennek mértéke azon múlik, mit gondol a világ a magfékezhetőségről (azaz a normalitásra való visszaállásról). Ez erősen függ attól, milyen erősnek és kiszámíthatónak tekintik Putyint. Az meg attól függ, kik támogatják. Ha sokan, akkor Putyin erősnek érzi magát és a világ is ezt fogja gondolni, ezért durva dolgok következnek be. Ha kevesen vagy senki, akkor megfékezhetőnek tartják, és kisebb lesz anomáliák mértéke (pl az infláció).

Konkrétan a mi helyzetünk a legbizarabb. Orbánnak senki nem hisz, pontosan tudja a világ, hogy befelé mindent hazudik, kifelé is csak másképp. Minden azon múlik, mit fognak gondolni róla. Ha megfékezhetőnek tartják, megússzuk annyira, amennyire a világ. ha nem, akkor a világ minden bajából egy részt ránk zúdít, amit nem fogunk kibírni. Ez a gyakorlatban államcsődöt jelent, hatalmas inflációt, a gazdaság becsődölését, mert mindenki elmegy innen, és mert leszoktatták az embereket az önálló cselekvésről és találékonyságról. Az emberek pedig, ha sokan félnek és nem értik, idegesek lesznek, ami a valóságban káoszt, tüntetéseket, azok leverését, majd nyílt erőszakot jelent.

Mivel nincs egy hónap a választásokig, és ez a világgazdaságban kevés idő, ennyit még kivár a világ. Ha a helyzet marad, jöhet a retorzió. De sebaj, a külügyminiszter szerint a katonáságunk topon van, meg tudjuk magunkat védeni. Csak még azon érdemes filózni, honnan lesz kajánk.

#2

"Ezt erősen befolyásolják a hiedelmek"

És pont érintettél egy szempontot, ami miatt elég egyértelműen kijelenthető, hogy nincs ilyen átfogó anyag.

Ez az első háború, amit kb. élőben közvetítenek a neten és láthatják az emberek, hogy mi történik. Ilyen soha nem volt, szakértők nem is gondoltak rá, ezért ez nem is volt vizsgálva, nem is készült erről eddig anyag.

A teljesen átfogó anyag azt jelentené, hogy olyan dolgokat is bemutat, amire még példa sem volt.