Mi az a kvantum véletlen és hogyan bizonyították?
válasza:
válasza:Nem tudom. Ezért kérdezem.
Már láttam pár kérdés alatt ezt a fogalmat azonban még nem nagyon találtam róla semmit. Kértem a válaszolót is de ő se nagyon írta meg.
Úgy látom valaki más volt bejelentkezve a gépen. :D
Na mindegy. A 2. válasz is az enyém. Bocsi a malőrért.
Közben 3 dolgot találtam:
1. Azt hozta példának hogy ha tökéletesen hegyére állítunk egy ceruzát akkor ez a véletlen adja meg hogy merre dől el a ceruza.
Ez valóbban valami "véletlen" vagy inkább a részecskék aktuális állapota lenne?
2. és 3.
Küldött két cikket:
Van olyan valódi véletlen szám generátor amikor egy mikrovezérlő egyik lebegő analóg-digitál lábán olvassuk be az értékeket és mivel az nincs bekötve ezért az mindenféle zavarokat fog érzékelni.
Ez azonban olyan szempontból nem véletlen hogy azok a zavarok sem véletlenszerűek. Pl.: a számítógép működése közben kellet kezet zavarok is kötött módon keletkeznek.
Ez a kvantum szám generátor is csak ilyen módon "véletlen"?
Csak mert a válaszoló írásai alapján szerinte vannak kiszámítható lényegében vannak kiszámítható dolgok és véletlenek. De itt a véletlen nem úgy véletlen hogy nem tudjuk kiszámítani mert nem értünk hozzá, nincs elég infó, vagy 1000 év is kevés lenne hogy kiszámítsuk hanem úgy hogy valóbban véletlen szerűen változik és azért nem lehet kiszámítani.
Ilyen van? vagy félre értet valamit?
válasza:"Ez valóbban valami "véletlen" vagy inkább a részecskék aktuális állapota"
Te mit értesz "a részecskék aktuális állapota"-n?
Arról beszéltem, hogy ha TÖKÉLETESEN a hegyére állítjuk.
A klasszikus fizika szerint ilyenkor NEM borulhat fel.
Azonban a kvantummechanika szerint olyan nem létezik, hogy valaminek EGYSZERRE tudod a sebességét (nulla) és a pontos helyét is.
Tehát ez el fog indulni valamerre, és hogy merre, azt a kvantumvéletlen mondja meg.
Ugyanez a jelenség a radioaktív bomlás is, illetve ezért fordulhat elő olyan is, hogy az elektron egyszer csak kiugrik az atomból, holott ehhez nincs elég energiája.
Másik forrás:
" Ezzel szemben a kvantummechanikai jelenségek, mint pl. a rádióaktív bomlás vagy a kvantumoptikai jelenségek valódi véletlen események, vagyis elméletileg sem jósolható előre meg a kimenetelük, csak valószínűségeket ismerhetünk. Ez azért is furcsa, mert ha például azt mondjuk, hogy egy tükör (vagy tükröződő felület) az adott beeső fénysugár 85%-át veri vissza, míg 15%-át elnyeli, addig ezzel semmi gond, amíg a fényt tényleg fénysugárként képzeljük el. A fény viszont kvantumos felépítésű, fotonokból épül fel. Márpedig ha úgy képzeljük el, hogy minden fotonra egyformán hat a felület, és 85%-uk verődik vissza, miközben 15%-uk elnyelődik, akkor vajon egy konkrét fotonra ki dönti el és mi alapján, hogy mi történjen/történik vele? Erre lehet az a válasz, hogy itt valódi véletlen eseményről van szó,"
1.
Azt írja:
"Erre lehet az a válasz,"
De ez alapján akkor nem bizonyított.
2.
Az atom vagy molekula éppen aktuális állapotát nem ismerjük. Állapot alatt azt értem például hogy az elektronok pontos állapotát, helyzetét stb.
Azonban attól még hogy nem tudjuk mérni ugyan olyan kötött marad mint bármilyen másnak a működése.
Az analóg lábas példa eseténi véletlen szám generátort is valódi véletlen szám generátornak nevezzük de ott sem véletlenül alakulnak ki azok az érték amik. Az egésznek megvannak a szabályai ami szerint működnek, terjednek, stb és amitől nem tudnak eltérni. Így a valódi véletlen szám generátorok is látszatra véletlenek csak.
Ez persze nem változtat azon hogy az általa generált számsor rendszertelen lesz (vagy legalábbis sokkal több minta kéne és a feltételek változatlan fenn állása ahhoz hogy megtaláljuk a rendszert de akkor is valószínűleg elég bonyolult lenne.)
válasza:Csak az a probléma, hogy pl. az elektronnak - ha az atomban van - akkor NINCSEN pontos helyzete! Sem sebessége!
Pont ebben különbözik a kvantummechanika a klasszikus fizikától.
Az elektronok nem kicsi golyócskák, és nem keringenek az atommag körül.
Adott pillanatban csak a valószínűséget lehet megmondani, hogy hol van - leginkább úgy kezelheted őket, mint egy felhőt. Vannak sűrűbb részek, ahol többet van, és vannak ritkábbak.
Ezt is csak onnan tudjuk, hogy ha meglövöd egy nagyon pici és pontos részecskével, akkor hol és mikor találja el.
A valódi véletlenszám generátorok éppen ezért VALÓBAN valódi véletlenszámot állítanak elő (már azok, amelyek tényleg ilyen jelenségen alapulnak, és nem valami csalás).
Szerintem nem kellene ez ellen hadakoznod, mert úgy járhatsz, mint a vidéki bácsika a zsiráf ketrece előtt.
Most csak annyit írtál le hogy nem tudjuk mert még nem elég fejlett technológiai szintünk és még nem talált ki senki olyan módszert amivel megvizsgálhatnánk megfelelően.
Zsiráfosat nem ismerem.
Egyébként ha ez "hadakozás" akkor csak azért hadakozok ellene mert eddig semmi olyat nem tudtál felmutatni ahol bármiféle bizonyíték is lenne.
Csak olyanokat mutattál amik azt mutatják hogy még nagyon csekély ismeretekkel rendelkezünk és sok mindent még nem tudunk vizsgálni.
De ha ez bizonyíték a véletlenre akkor bizonyítja az egyszarvút is.
válasza:Mai ismereteink szerint a kvantumos és makroszkopikus rendszerek kölcsönhatásakor történő "mérés", mint folyamat az egyetlen igazi véletlen folyamat. Mind a koherens kvantumos rendszerek idpfejlődését, mind pedig a makroszkopikus mechanikai illetve elektromágneses rendszerek időfejlődését determinisztikus egyenletek írják le (a Schrödinger-, illetve a Newton- és Maxwell-egyenletek).
Véletlen folyamatok akkor lépnek fel, amikor egy mikroszkopikus rendszer kvantumállapota kiterjed a makroszkopikus környezetére, amelyet csak makroszkopikus mennyiségekkel tudunk leírni. Ez történik akkor, amikor pl. megmérjük egy elektron spinjét egy Stern-Gerlach jellegű kísérletben egy mágnes segítségével.
Az összes többi esetben - így pl. egy hegyére állított ceruza esetén, vagy egy gáztartályban kavargó molekulák esetén is - csupán arról van szó, hogy nem ismerjük kellő pontossággal a kezdeti feltételeket, vagy túl nagy a rendszer számossága, emiatt nem tudjuk végig követni a determinisztikus időfejlődést, és általunk teljesen egyfomának ítélt kezdőfeltételek esetén azt látjuk, hogy a rendszer mégis más irányba fejlődik tovább (a ceruza másfelé dől, a molekulák másfelé kavarognak). Ezt mi a leírás szintjén a véletlennek tulajdonítjuk, de tudjuk, hogy emögött determinisztikus folyamatok állnak.
A kvantumelméletben azonban nemcsak a leírás szintjén, de ontológiai értelemben tényleges véletlenekről van szó. Tehát nem a kezdeti feltétlek pontatlan ismerete okozza a véletlent, hanem az, hogy a kvantumos rendszerek maguk ilyenek.
válasza:Kérdező!
A virtuális részecskékről már hallottál?
Szerinted azok miért léteznek?
9.
Igen
De ezt találtam róla:
"A mezőelméletek kulcsfogalma a virtuális részecskék (oszcillátorok) feltételezése."
Ennek fényében azonban téves az a kérdés hogy:
"Szerinted azok miért léteznek?"
Mert a léte pusztán feltételezés egyenlőre.
A probléma az egésszel az hogy a véletlent arra alapozzátok hogy a kvantum mechanika (elvileg) jelenlegi állása szerint ott lehet véletlen folytán mennek a dolgok. De itt semmi bizonyított nincs. Feltételezések és elméletek csak.
Erre alapozva nem lehet azt mondani hogy van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!