A bibliai Özönvizet egy, a Földbe becsapódó üstökös eredményezte sok-sok ezer évvel a Mi korunk előtt, és ennek története őrződött meg (előbb szóban, később írott formában) a későbbi nemzedékek számára?

Már legalább hatszor leírtuk itt, hogy a bibliai özönvíz a Földközi-tenger hirtelen, 100 méteres szintemelkedéséből származik.

Neked sem tilos tájékozódni, mielőtt ez hetedszerre is megjelenik itt kérdésként!

Annyi biztos, hogy a legutóbbi jégkorszak végén több nagy terület is víz alá került a megemelkedő tengerszínt miatt. Ez több helyen hirtelen következett be, ilyen volt pl mikor a "Fekete-tóból" Fekete-tenger lett. De történtek hasonló előntések máshol, pl Észak-Amerikában is.

Az már egy másik kérdés, hogy van olyan elmélet, mely a jégkorszak végét egy nagy méretű üstökös vagy meteor becsapódással magyarázza. Ezt biztosra nem tudjuk, csak egy hipotézis, illetve addig még oké, hogy volt becsapódás, de annak a mérete és hatásának nagysága, jelentősége kérdéses.

A bibliai özönvíz abban a formájában, ahogyan le van írva, tudománytalan képtelenség.

Ugyanis a Föld vízkészletének 97,5 %-a a tengerekben van, további 2 % van a sarki jégsapkákban és az összes többit, a folyók, tavak vizét, a csapadékokat, a talajvizet a maradék 0,5% adja. Ebből a fél százalékból ugyan sosem lesz a Himaláját is ellepő árvíz, eshet bármennyi eső, vagy törhetnek fel források, abszolut kamu ez a felfogás.

Kisebb, nagyobb árvizek ellenben ma is vannak, mindig is voltak és az tényleg nem lehetetlen, hogy előfordult regionálisan gigászi árvíz is.

Tengeri árhullám is okozhat gigászi katasztrófát, de például ha elolvadnak a sarki jegek, amely tudtommal 70 méter körül emeli meg a vízszintet, akkor is meglepően kevés partmenti terület kerül víz alá, így egy óriási, mondjuk ilyen hetven méteres árhullám, cunami is csak kis területet árasztana el a tengerpartok mentén, hazánkig biztosan nem jutna el belőle semmi, vagyis egy meteor becsapódása csak viszonylagosan nagy árizet okozhatna.

Természetesen bizonyos geológiai átrendeződés, teszem azt a gibraltári szoros kialakulása, ahol is egy zárt földsáv átszakadása után beömlő atlanti tengerár kialakíthatta az addig száraz medencében a Földközi tengert, vagy később a boszporuszi szoros átszakadásával a Fekete tenger létrejötte is komoly árvíz lehetett, de könnyen lehet, hogy ennél sokkal kisebb és hozzánk időben közelebb álló árvíz ihlette a történetet.

Területileg ez azért nem behatárolható, mert a zsidó vallási legendakör részben öröklődött korábbi kultúrák hitvilágából és nem tudni, hogy az alapmotívum hol keletkezett, mivel a sumér kultúra előtt is voltak már civilizációk, amelyekről keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy a zsidó hitvilágban bőven vannak mezopotámi eredetűek, de ezeknek magvát a sumerek is örökölhették.

Ezért ezek a kézenfekvő magyarázatok, hogy a Földközi, vagy a Fekete tenger kialakulása lehetett a történet alapja, mégsem valószínű, ugyanis időben ez túlságosan távoli, hogy megőrződjön, mert csak kevesen szerezhettek róla tudomást, ugyanis akiket közvetlenül érintett, azok már nemigen adhatták tovább az események történetét, akik meg még éppen megúszták, azok meg nem tudhattak a szerencsétlenség méretéről és írásbeliség, illetve komoly szókincsű nyelv hiányában több százezer évvel ezelőtti események aligha maradhattak fenn.