A fejünkbe levő gondolatok illetve maga a beszéd hogy jön létre?

Ezzel most jól feladtad a leckét a GYIK rendkívül tudományos közösségének.

De hátha idetéved egy agysebész, és leírja neked rendkívüli részletességgel, pontosan milyen folyamatok mennek végbe az agyadban, amire eljutsz a kimondott szóig.

Addig meg, javarészt maximum zsebfilozófiának minősülő válaszokat fogsz kapni, vagy wikipédia kivágásokat. Mint ez is:

A gondolat az adott külső benyomások és ezekből lecsapódó képzetek után önálló működése az agynak vagy észnek. A gondolat az ész szabad működésének eredménye és mint ilyen főképp valamely ítélet formájában lép fel. Vagy, miután a gondolkodás orgánuma a nyelv, a gondolat egyszersmind egy mondat, szentencia alakjában jelenik meg. A gondolat mindig egy rövid szavakba foglalható eredménye a hosszabb-rövidebb gondolkodásnak. Vannak jó gondolatok, melyek vagy tüzetesebb tanulmányból, vagy ötletből eredtek és többnyire a cél és eszközök sikeres összeillesztésében nyilatkoznak. Néha a gondolat annyit is tesz, mint szórakozottság, magába mélyedés és itt a gondolat éles ellentéte a friss érzéki benyomásnak.

Na, hát ez is csak zsebfilozófia, szóval ugyanott vagyunk.

Tényleg sokat.

Az egész történet a neuronhálózaton az agysejtek közt létrejövő áramimpulzusokon alapszik, de hogy ez a sok milliárdnyi, kívülről nézve kaotikus ide-oda utazó jel hogyan ad ki gondolatokat, egyelőre nem tudjuk.

Túl bonyolult és túl megfigyelhetetlen, dekódolhatatlan.

Sokáig fog még tartani, mire erről többet tudunk.