Hogyan tárhatnék fel letűnt városokat Magyarországon?

Letűnt város nem nagyon valószínű a mai Magyarország területén. Kisebb falvak, kis települések, tanyák igen. De a városok nagyrészt megmaradtak vagy csak relatív kis mértékben mozogtak. Gyakorlatilag ami tényleg régi város volt azok nagyrészt fenmaradt, esetleg máig lakott. Sok helyen találtak kisebb-nagyobb településeket, település maradványokat ez is tény. A válaszaidból azért látszik, hogy kb. fogalmad sincs, hogy mit keress, meg azt sem, hogy a "letünt" települések hogyan nézhettek ki.

Nagyjából a X. - XI. századtól kezdve rengeteg írásos emlék is van, főleg a birtok összeírásokban, később a peres iratokban. Szintén sok adóösszeírás maradt fent (bár viszonylag kevesen kutatják ezeket). A XVI. századtól meg már vannak térképeink is. Hogy mi az egyszerűbb és olcsóbb kimenni a terepre és ott ásni, vagy kutatni a levéltárakban, múzeumokban nézőpont kérdése. A legtöbb esetben a régi települések főleg útépítéseknél, egyéb építkezéseknél kerülnek elő. Vagy célírányos kereséssel (pl. mert az aktuális kormány, politikai rendszer úgy kívánja, hogy legyen valami kézzel fogható dolog) de az nagyon ritka, ott meg már szinte mindig valami régi iratból indulnak ki.

Ami akár így akár úgy de követelmény, hogy bármeliyk utat járod engedély és szakirányú végzettség kell hogy ezzel foglalkozhass. És legalább latinul valamint németül érdemes hozzá tudni (a régi birtok összeírások, peres iratok mind latinul vannak írva).

Ezt írod:

"Azért ne mondja nekem senki, hogy egy teljes település el tud tűnni nyomtalanul (különösen, ha nem is volt rá kifejezett szándék)."

De pont, hogy igen. Sok esetben nyomtalanul eltűnnek. Esetleg max. a temető marad meg, de az is csak akkor ha a viszonyok olyanok voltak, hogy az eltemetett emberek csontjai ott maradnak, és minden kornak ma már eléggé ismertek a temetkezési szokásai, és ha egy területen szépen rendezetten van egy csomó csontváz akkor abból lehet következtetni, hogy ez egy temető. Ahol temető van ott a közelben volt település is (régen nem vitték túl messzire a halottakat, és igyekztek 1-2 napon belül temetni). De sok esetben a település maga már nincs meg, esetleg pár épület alap, kút maradvány (ott is inkább a kútba beejtett cserepek maradnak meg), meg a "szemét" /cserép töredékek/ az ami esetleg megmarad (vagy nem).

Nyilván minnél fiatalabb a település annál több marad meg belőle. Érdemes elmenni Derenkre ha ez érdekel téged és ott megnézni, hogy 80 év alatt mi maradt meg az egykor virágzó településből. Ha pár éve nem fognak össze a régi őslakosok és az ANPI ma már még ennyi se lenne. És itt csak 80 évről beszélünk. Hogyan nézhet ki egy 2-300-500-1000-1500-2500 éves település?

A másik amit itt írtak többen is, hogy elhordták. Főleg ott ahol közel-távol nem volt megfelelő építő anyag a köveket amik könnyen fenmardnak, egyszeerűen elbontották és elhordták, ami ott maradt az a "szemét" (ebből esetleg marad fen valami). Aztán voltak természeti katasztrófák (pl. villámcsapás, vagy emberi gondatlanságból elkövetett tűz eset, árvíz) pl. egy egész várost elpusztító tűzvész után megint csak apró szemét az ami vagy megmarad vagy sem. A tűzvész elég gyakori "vendég" volt. Ugyanígy az árvíz (ld. a folyamszabályzások előtt a Duna is és a Tisza is kiemelten árvízveszélyes volt, és a települések - praktikusságból - a folóyk közelébe épültek, jött az árvíz, vitt mindent), majd esetleg pár száz méterrel-pár km-el odább épült az új település. Aztán jött a Római kor, majd a középkor eleje, honfoglalás (na ez sem volt egy annyra békés dolog), majd tatár, török, járványok, felkelések /Rákoczi, Dózsa, 1848/. Jött két világháború stb. Gyakorlatilag komplett települések tűntek el nyomtalanul. Eleve az írásbeliség előtti idszőkarló még biztosat se tudhatunk (az előző válaszomba írtam a különböző iratokról amikben érdemes kutatni).