Egy agykutató szerint igenis öntudatra ébredhet az MI. Nem kellene hagyni ezt az utat?

Érdekes beszélgetés, de nem olvastam el még mindent, elnézést! Az öntudat nem szükséges ahhoz, hogy egy gép veszélyessé váljon.

Ha jól rémlik, tán a Boston D. fegyvert szerelt az egyik robotjára. Ha azt beprogramozták önvédelemre, és valaki megtámadja, akkor ebből lehet baleset, illetve lehet használni háborúban. Ha ezt meghackelik, akkor lehet terrorizmusra is használni. Nem kell hozzá öntudat, elég az emberi szándék.

Hallottam, hogy brókereket is helyettesítenek algoritmusokkal a tőzsdei kereskedésre. Ha az MI által végrehajtott totál meglepő go lépésekből indulunk ki, itt is állhat elő olyan helyzet, hogy ez problémát okoz a kereskedésben, de gondolom ezeket a scripteket felügyelik, de lehet, hogy lehet meglepő, vagy szélsőségesen kontrollálatlan és kaotikus helyzet, ahogy balesetek is vannak. Vagy csak a filmeken.

De pl. nagyon izgalmas, hogy orvosi diagnosztikában is kísérleteznek az MI-vel, ez lehet, hogy szuper hasznos lesz (pillanat alatt frissített adatbázissal gyorsabban tud új betegségeket felismerni, pl.).

Én itt is a szokásos gumicicámat találom. A gépesítés szuper, de ezzel párhuzamosan az elosztási rendszerekhez is hozzá kellene nyúlni, hogy az automatizációval az egész társadalomnak egyre kevesebbet kelljen dolgoznia, s ne legyen, ami most van, hogy loholunk, hogy életfogytig tanulás, átképzés, lemaradás, hiszterizált versenyhelyzet, erőforrások túlhasználata, stb. Ez meg nem technikai kérdés, hanem társadalmi közmegegyezés kérdése.

FREUND TAMÁS, AZ MTA ELNÖKE

.

“ a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.

Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.

– A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?

– Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.

– Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.

– Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.

Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő.

Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?”