Miért kell hazudni az időjárás-jelentésben?
Kb. egy hete a mai napot várom, nagy beharangozás volt hogy az elviselhetetlen, pokoli meleg után amitől végre majd ma nagy eső jön, széllel, zivatarral, 10-15 fokos lehűléssel. Ma is minden csatornán azt írták hogy óriási csapadék meg lehűlés várható.
Itt van Borsod, éjjel egy óra, továbbra is 26 fok, a levegő áll egy helyben, eső kb. 2 hete esett utoljára.
Kérdem én, nyilván látni a radaron hogy nem lesz semmi eső, semmi hideg, hanem ez az elviselhetetlen pokol folytatódik, akkor minek kell ilyeneket mondani az időjárás-jelentésben? Minek kell az embereket átverni és hamis reményt adni nekik? Nem elég a napi politika? Miért kell még ebben is hazudni?
Csak megerősíteni tudom, a módszerek még közel sem tökéletesek. Ahogy én néztem az a másnapi ami tényleg pontos és az is csak lokálisan, mert az egész országban nagy lehet a szórás időjárásban. Pl Budapest, vagy Debrecen másnap vagy mai nap az okés, lehet rá alapozni. Egy hétre előre eleve nagyjábólinak is kell venni ami még bőven változhat menet közben.
A bonyolultsága és változékonysága miatt még nem tudnak hetekkel előre nagyon pontosat, pedig szoftverek dolgozzák fel a mért adatokat.
Hátulról kezdem. Ma egy abszurd világ van, és ez alól nem tud szabadulni senki, a meteorológia sem. Ma mindent szalagcímben kell közölni, a leglényegtelenebb dolgokat is.
De milyen is a meteorológia. A jóslás nem lehetséges. Elvileg. Azonban vannak jelenségek, amelyek ok-okozati összefüggéseken alapulnak és időfüggvények. Ilyen például a szabadesés. Ezért 100%-os biztonsággal meg lehet jósolni, aki egy 10 km magasan szálló repülőből kiesik, perceken belül meghal. Nem 100%, de nagy biztonsággal meg lehet jósolni, ha egy totál részeg ember autóba ül, akkor elég rövid időn belül balesetet okoz/szenved. Sok más esetben is ez a helyzet.
Az időjárás lényegében egy áramlási fizikai jelenség. A föld felszíne (és a légkör) a legkülönbözőbb okok miatt (de lényegében a nap hatására) felmelegszik, de nagyon heterogén módon, ezt a heterogén felszín és visszaverődés/elnyelés idézi elő. Az eltérő hőmérsékletű legnemű közeg eltérő nyomású, és megindul a kiegyenlítődés, ezt közönségesen szélnek nevezzük. A szál még jobban keveri az eltérő légtömegeket, és ez igen változatos jelenségeket idéz elő, amit összefoglalva időjárásnak nevezünk.
A több száz éves klasszikus probléma a háromtest probléma. Három objektum egymásra való erőhatásának eredményeként létrejövő mozgást kéne leírni. Ez ma már a számítógépek korában lehetséges, de nagyon komplikált tud lenni a mozgás. Most képzeljük el a föld légtömegeit, ott hánytest probléma van. A feladat megoldhatatlan. Pontosabban, vannak eszközök, mérsékelt hatással.
Elsőként, megállapították, hogy hosszú távon (100 éves léptékekben) az időjárás mutat bizonyos stabilitást. Például ilyen szélességi fokon télen hideg van. Tudják az okát. Erre alapozva részletes statisztikák készülnek a föld nagyon sűrű hálópontjairól. ezt lehet elemezni és előrejelzést adni azon az alapon, hogy "ez szokott történni". A "80% az eső valószínűségének" lényegében azt jelenti, 100-150 éves távlatban, azon a helyen akkor az esetek 80%-ában esett. Várható, hogy most is fog, de ez konkrétan nem biztos. Az utóbbi évtizedekig lényegében ezt jelentette az időjárásjelentés.
Az utóbbi évtizedekben egy új tudományág fejlődött ki, a káoszelmélet, és rájöttek, hogy a káoszban is van rendszer, csak módszer kell a felismeréséhez. A káosz jóslásánál van egy fontos fogalom, az elfogadható valószínűségű előrejelzés. A káosz jellemzője, hogy számítható ma már, de a jelenben nagyon pici eltérés gyorsan akkora hibához vezet, ami már nem tekinthető előrejelzésnek. Az időjárás esetén ez nagyjából egy hét. Tehát a statisztikát egy időfüggvény számítás tudja megtámogatni, de egy hét után már akkora lesz a bizonytalansága, hogy tovább számolni értelmetlen.
Amit ma korszerű időjárás előrejelzésnek nevezünk, e kettő kombinációja egy héten belül, és puszta statisztikai valószínűség azután. Azt mondani tehát, hogy x településen 5 nap múlva esni fog és 25 fok lesz gyenge széllel, nem egy egzakt kijelentés, hanem nagy valószínűségű kijelentés. Mondjuk úgy, ezer ilyen kijelentésből nyolcszáz talál, még száz talán jól közelít, a többi nem fog találni.
És most jön a probléma, méghozzá nagy! Klímaváltozásnak nevezzük. Ez nem azt jelenti, hogy mondjuk x fokkal nő a hőmérséklet. Hanem azt, hogy a nap sugarai hatására a megváltozott légköri összetétel és egy sor más ok miatt más lesz a hőeloszlás. Tehát más lesz a mikrohelyek légáramlása. Ez nagyobb áramlásokat is befolyásol. Például Magyarországra egyre inkább déli, sőt keleti szelek lesznek jellemzők a korábbi nyugati helyett. Emiatt kevesebb, de hevesebb a csapadék, melegebb szelek melegebb hőmérsékletet hoznak, de a lényeg az, hogy a 100 éves statisztikáink kezdenek semmit se érni. Vagyis hiába volt Kiskunlacházán június végén 100-ból 95 éven át közepes hőmérséklet, viszonylag egyenletes csapadékkal, ez mára nem érvényes. Jelenleg fogalmunk sincs, milyen új szabályok érvényesek Kiskunlacházán június második felében. A Medárd se igaz már annyira. Vagyis a meteorológia elvesztette legfontosabb jóslási forrását. Próbál korrigálni, kevés sikerrel, a légkör öntörvényűvé vált.
Gondoljuk el: Európában, mióta vannak feljegyzések, nagy viharokat feljegyeztek, de olyan tájfunt, ami Dél Csehországban volt pár napja, soha. Ez majd háromszor akkora szélsebesség volt. Mit mondjunk ezután, lesz tájfun, vagy sem? mert 2021 májusig a válasz: kizárt.
Tehát az időjárás (is) egyre kevéssé megjósolható a következő évtizedekben. Ezt jelenti az éghajlatváltozás. Csak ilyen sommás kijelentéseket tehetünk, a telek enyhébbek lesznek, a nyarak forróbbak, kevesebb a csapadék és több a szélsőséges időjárás. De hogy pontosan mikor? Megtudjuk, ha bekövetkezett. És tényleg gyakran lesz igaz: tudni akarod az időjárást? Nézz ki az ablakon.
Az időjárás kaotikus, a kéthetes időjárás-jelentés nem biztos, hogy beválik. Egy hétre tudnak pontosabb előrejelzést készíteni, akkor már látták, hogy a lehűlés nem lesz olyan nagy. Nem véletlenül nem adnak kéthetes előrejelzést a tévében.
Lásd káoszelmélet.
23 Azért itt van egy-két tévedés.
"A Medárd se igaz már annyira. Vagyis a meteorológia elvesztette legfontosabb jóslási forrását. Próbál korrigálni, kevés sikerrel, a légkör öntörvényűvé vált."
A Medárd sosem volt annyira megbízható és markáns jelenség, mint amennyire a népi hagyomány felnagyította (össze sem hasonlítható pl. az ázsiai monszunnal). Klímaingadozások régebben is voltak, évtizedes léptékben is, évszázados léptékben is, ismert és kevésbé ismert okokból is. Általában klímaváltozás nélkül is lesz olyan éghajlati elem, ami viselkedése eltér attól, mint amit fiatal korodban megszoktál.
"Gondoljuk el: Európában, mióta vannak feljegyzések, nagy viharokat feljegyeztek, de olyan tájfunt, ami Dél Csehországban volt pár napja, soha. Ez majd háromszor akkora szélsebesség volt. Mit mondjunk ezután, lesz tájfun, vagy
sem? mert 2021 májusig a válasz: kizárt."
Tornádó volt Csehországban, nem tájfun (az egy teljesen más jelenség). A tornádók Közép-Európában annyira ritkák és kis területet érintenek, hogy rendkívül hiányos róluk a megfigyelés, gyakorlatilag nincs mihez hasonlítani. A paraszt a határban nem tudta előkapni a kamerás telefont. Hacsak nem kapott telibe egy települést (mint azt tette az 1924-es biai tornádó, amit a károk alapján a mostani cseh tornádónál is erősebbre becsülnek), nem maradt róluk feljegyzés.
"Tehát az időjárás (is) egyre kevéssé megjósolható a következő évtizedekben. Ezt jelenti az éghajlatváltozás."
Nem törvényszerű velejárója.
"Csak ilyen sommás kijelentéseket tehetünk, a telek enyhébbek lesznek, a nyarak forróbbak, kevesebb a csapadék és több a szélsőséges időjárás"
A csapadékmennyiség változása nem mutat határozott tendenciát (és ilyen szempontból az egyes országrészek között jelentős különbségek tapasztalhatóak), viszont határozottan kevesebb, de hevesebb esemény produkálja ugyanazt a csapadékot.
Ha ez vígaszt nyújt, pest megye északi részén, ahol élek, sem volt semmi. Annyit vettünk észre a nagy hidegfrontból, hogy két napon át 20 fok alá ment hajnalra a hőmérséklet. Kb. 3 hete pusztulkodunk a melegtől, a növények öntözés ellenére is száradnak, az erős napsugárzástól égnek meg. Júniusban nálunk még nem volt csapadék!
Nem is szerettünk volna a cseh pusztításhoz hasonlót, nyilván, márpedig a nagy melegekre ha berobban egy olyan lehűlés, ami jelentős csapadékot is ígér, az bizony nagy eséllyel pusztító viharok formájában érkezhet.
Ezért is nem örülök, mikor a sok agyhalott örömködik, hogy "jaj de jó, 38 fok van, bárcsak felmenne 40-ig, tartson szeptemberig" blablabla. Fel sem fogják mit kívánnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!