Ha elásunk egy csontot, mitől függ, hogy lebomlik-e 1000 év alatt?

Sőt, ha csak minden milliomodik maradt volna fenn épségben, már akkor is sokkal gazdagabb lenne az emberiség leletgyűjteménye. Szó szerint térdig járnánk a csontokban. Ennél valószínűleg sokkal kevesebb az, ami fennmaradt, és annak is valószínűleg csak egy nagyon minimális részét tártuk fel eddig. Nagy része lebomlik, a kisebb résznek pedig nagy része alkotja a mai mészkőhegységeket. Ott van bennük az első kagylóhéjak, csigaházak, csontok és agyarak tömege, mészkőzetté összetömörödve.

A fennmaradása tényleg leginkább a környezettől függ. Legjobb az oxigéntől elzárt környezet neki. Ez legtöbbször akkor alakul ki, ha mocsaras, iszapos környezetbe kerül, és gyorsan sok iszap tud rárakódni, elzárva ezzel a légköri levegőtől. Pl. folyóáradásnál az állat vízbefúl, majd betemeti a hordalék, az iszap, egyre inkább elsüllyed, aztán elönti a tenger, ami még több hordalékt rak rá, és 8-10 méter mélyen, nyomás alatt apránként elkezd fosszilizálódni. Aztán valamitől, mondjuk földrengéstől az egész terület megsüllyed, és még több és több iszap meg hordalék rakódik rá, évmilliók alatt több száz méter, akár kilométeres vastagságban is. Ott aztán a nagy nyomás és tartós meleg hatására lassan fosszilizálódik.

Aztán mondjuk a tektonikai mozgások hatására az egész terület elkezd emelkedni, és újabb évmilliók alatt lassan egy hegyvonulat emelkedik ki az egykori tenger helyén. Az egyre magasabbá válik, így egyre inkább ki lesz téve az időjárás elemeinek, egyre inkább erodálódni kezd, a szél és a víz lassan elhordja, elmossa lassanként a csontokra rakódott kilométeres üledéket, míg nem az csak pár méteressé vékonyodik.

Ekkor jön az ember, és elkezd követ bányászni, mert jól összetömörödött kőzetet talál. Egy darabig robbantgat meg hordja el a mészkövet, homokkövet, akármit, aztán egyszer csak kifordul egy ilyen ép maradvány egy csontja. Ha észreveszik, és elég lelkiismeretesek, akkor jelentik, és a régészek megkezdik feltárni a környéket, hátha találnak még ép csontokat, akár egész példányokat, vagy többet is. Amelyek valahogy, valamilyen szerencsés módon komolyabb károsodás nélkül átvészelték az elmúlt évmilliókat. Néhányan a milliárd szor milliárdból, amik viszont nem maradtak fenn épségben. Pedig azok is ott vannak mind, körülötte, csak mészkővé, márvánnyá tömörödve.

Ha ilyen nem történik vele, akkor a hasznosítható részét elbontja valamilyen elbontó szervezet (gombák, baktériumok), a maradék meg apránként eloxidálódik, elporlad a légköri oxigéntől, UV-től, hőmérséklet-ingadozás miatti hőtágulástól.