Ötletelési technika?
Egyébként most biztos mindenki teljesen hülyének fog nézni és elmegyógyintézetbe szeretne záratni, de biztos létezik ilyen ötletelési módszer. Itt most nem a brainstorming technikákra gondolok.
Ha egy terméket szeretnénk továbbfejleszteni, pl.: Egy papírlapot, akkor azt úgy tehetem meg, hogy megváltoztatom annak tulajdonságait. Megváltoztathatom a méretét, a papír anyagát. Így olcsóbb és/vagy környezet barátabb papírt árulhatok. Színezhetem a papírt...stb
Vagy kitalálhatnánk a napszemüveget is ezzel a módszerrel, a sima szemüveg fényáteresztő képesség tulajdonságának változtatásával.
Persze bizonyos tulajdonságok megváltoztatásához szakértelem szükséges. Engem nem ez érdekel, csak az "ötletelési rendszer".
Ez a módszer hatékony ötletelést tesz lehetővé, ha egy termék továbbfejlesztéséről van szó.
Valószínűleg nem én sz*rtam a spanyolviaszt. Éppen ezért jó lenne tudni, hogy melyik ötletelési technika dolgozik a fent felvázolt módszer segítségével.
A lényeg, hogy a technika számon veszi minden alkotóelem, minden lényeges tulajdonságát és azokkal dolgozik. Új tulajdonságokkal ruházhatunk fel egy alkotóelemet, vagy a már meglévő tulajdonságokat változtathatjuk. Akár bizonyos tulajdonságokat el is távolíthatunk.
Csak azt kéne tudni, mi a neve. Mivel ez érdekelne.
Egy egyszerű felépítésű és kézzel fogható terméknél még könnyű a módszer alkalmazása, de ha egy bonyolultabb alkalmazást vagy egy eljárást szeretnék hasonló módon ábrázolni, akkor jönnek a gondok. Mit osztályozzak és hogyan?
Lehet, hogy ez nagyon meredek leírás, de remélem érthető a lényeg.
Ha van ilyen módszer, ami általánosan alkalmazható, arról könyvek is szólhatnak. Ha ajánlanátok könyveket, az is jó lenne.
Remélem értitek mit akarok. :/
válasza:Értem.
Te is érted, ezért írtad: "A lényeg, hogy a technika számon veszi minden alkotóelem, minden lényeges tulajdonságát és azokkal dolgozik. Új tulajdonságokkal ruházhatunk fel egy alkotóelemet, vagy a már meglévő tulajdonságokat változtathatjuk. Akár bizonyos tulajdonságokat el is távolíthatunk." A paraméterekek megváltoztathatóak a cél ismeretében, vagy ha megváltoznak, akkor azok segítségével új célok érhetőek el. Ennyi az egész. A módszer nem okvetlenül függ a rendszer komplexitásától.
Én sorra szoktam venni a jellemzőket, parametrizálom azokat, és igyekszem változtatgani azokat. Értelemszerűen a gondolatkísérletek 99,999%-a semmit nem ér, a 0,001%-a alkalmas továbbfejlesztésre.
válasza:Termékfejlesztés talán, amire gondolsz.
De ezt általában nem így szokták, hanem a már meglévő termékek tulajdonságait gyűjtik össze és agyalnak rajta, hogy hogyan lehetne piacképes, rivális terméket kifejleszteni ellene.
Házon belül ott van a termékdifferenciálás is, amivel adott pozícióba helyezik a terméket. Egy olcsónak szánt sampont nem fognak csili vili flakonba csomagolni és fordítva. A drága termék jobb dizájnt kap, mint az olcsó.
Meg még biztosan van egy csomó minden, mert elég nagy területet ölel fel ez a szakma. Mindenhez én sem érthetek...
válasza: válasza:Ezt nagyon jól elképzelted, de a való világban, ha faéknél bonyolultabb tárgy továbbfejlesztéséről van szó, akkor nem lehet kivitelezni, éspedig több okból.
Először is, már egy relatíve egyszerő tárgynak is, mint amilyen a botmixer, egy halom alkatrésze van. Mindegyik alkatrésznek egy halom releváns tulajdonsága. Például van benne egy motor, annak van egy mérete, maximum fordulatszáma, teljesítménye, várható élettartama, össztömege, stb. Ezek közül sok olyan, hogy nem egyfajta alternatívája van, hanem egy skála: 5 centis helyett lehet 5,1 centis, 5,2 centis stb. Ahhoz, hogy hatékonyan tudj így graduálisan fejleszteni rajta, egy kezelhetetlen méretű adatbázist kellene felépítened, tök fölöslegesen.
A másik probléma az, hogy tulajdonképpen mit is tekintesz alkatrésznek. A botmixerben a motor az egy főelem, de igazából azt több minden alkotja. Ha lemész teljesen elemi szintig, hogy milyen kefe van benne vagy mekkora tekercs, vagy milyen öntvény és milyen csapágy, akkor egy örökkévalóságnyi időt el tudsz pöcsölni azon, hogy csinálj egy kicsit jobb motort, tök fölöslegesen. A valóságban inkább az történik, hogy a botmixergyár szétnéz a beszállítók piacán és kiválasztja a katalógusból az elérhető motorok közül azt ami neki a legjobb.
Aztán a következő probléma az, hogy mitől lesz valami jobb, azaz mire optimalizálsz? Legyen erősebb, de cserébe fogyasszon többet? Legyen pillekönnyű anyagokból de sokkal drágábban? Legyen környezettudatos újrahaszmosított anyagokból, de cserébe kicsit csúnyább? Ha nem találod el a piaci ízlést, akkor rád rohad a készlet.
És mindezek felett amúgy ott áll az a probléma, hogy egy tárgy nem alktészek összedobált halmaza, hanem egy rendszer. A ház akkora, amekkora motor kerül bele, a zajcsillapítás pont annyi amennyi a motor zajszintjének megfelel, a kapcsoló úgy van méretezve, hogy ne szikrázzon elinduláskor, stb. Nem nyúlhatsz hozzá csak az egyikhez anélkül, hogy az egészet változtatnod kéne. Vagyis nem alkatrészenként kell gondolkodnod, hanem rendszerszinten.
Emiatt aztán a tárgyakat nem egyikből másikba való kókányolással tervezik (többnyire), hanem probléma központúan. Akarok egy olyan botmixert, ami megfelel a versenytárs botmixerének, elérhető alkatrészekből van (beszállítói lista), megfelel a szabványoknak, és a gyártása kijön x pénzből.
"És mindezek felett amúgy ott áll az a probléma, hogy egy tárgy nem alktészek összedobált halmaza, hanem egy rendszer. A ház akkora, amekkora motor kerül bele, a zajcsillapítás pont annyi amennyi a motor zajszintjének megfelel, a kapcsoló úgy van méretezve, hogy ne szikrázzon elinduláskor, stb. Nem nyúlhatsz hozzá csak az egyikhez anélkül, hogy az egészet változtatnod kéne. Vagyis nem alkatrészenként kell gondolkodnod, hanem rendszerszinten."
Ebben teljesen igazad van.
Alkatrészeken pedig a fő alkatrészeket értem.
A fő alkotóelemek szintjén történő gondolkodás is fontos nekem.
Köszönöm mindenkinek a választ.
válasza:Igazándiból a lényeg éppen a stratégikus, rendszerszemléletű gondolkodás.
Szépen felépíteni, mit tudsz most, milyen tulajdonságok vannak aktuálisan.
Feltenni mellé, mit szeretnél elérni a változtatásokkal.
Utána megnézni, ehhez mit kéne változtatni.
Utána azt, ez a változtatás mi minden MÁST befolyásolna előnyösen, hátrányosan.
Ami jó irányba megy, betenni, ami nem, elvetni és utána kezdeni elölről. Néha ezerszer.
A különböző gyártócégek fejlesztőcsapata ezért gyakran több száz, ezer ember.
Ma kezdik itt is alkalmazni az MI-t. Megadni a peremfeltételeket, az elvárást és utána hagyni a rendszert "gondolkodni". Tanulni, iterálni, optimalizálni.
És akkor a végeredmény majd valami ilyesmi lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!