Mi a mérés és becslés közti eltérés mértéke?

Nem a pontosságtól függ. Ha van mérési módszered és egy alkalmas mérőeszközöd, amikkel meghatározol egy mennyiséget, akkor az mérés. Akkor is, ha pontatlan. A gyakorlatban rengeteg pontatlan mérés van, ettől még azok mérések.

A becslés tapasztalat, intuíció vagy emberi érzékszervek (pl. szemmérték, szaglás, ujjhossz) alapján próbál meghatározni egy mennyiséget.

Egy tapasztalt szaki becslése simán lehet pontosabb, mint egy mérés, én napi szinten találkozom ilyennel. A pontos becslés nem lesz mérés, és a pontatlan mérés se lesz becslés. A módszer a különbség, nem a pontosság.

#5át is lehet ám váltani ne beszélj hülyeségeket

"a végtelen, a megértés, a jóság és emberszeretet osztályában, ahová ő soha eljutni nem fog... ama "felsőbb osztály", melybe "elégtelen eredmény miatt fel nem léphet" soha."

"100% pontos nem lehet. "

Ha van mérési metódus, akkor pl. alkatrészgyártás során meg lehet határozni tűréshatárt, amin belül az adott mérés eredménye megfelelő, azon kívül nem megfelelő az alkatrész. Máris egyértelmű a mérés eredménye.

Mérés az, mikor egy mérőeszközről közvetlenül olvasol le egy számot, illetve ha közvetett módon a tényleges fizikai törvényekből és mért értékekből számolsz ki valamit. Nyilván nincs tökéletesen pontos mérés, minden mérőeszköznek, illetve mérési módszernek megvan a maga hibahatára, amivel amúgy illik is számolni.

A becslés az, mikor egy értéket nem mérünk, hanem a tapasztalataink alapján megbecsüljük azt. Illetve akkor is becslésről beszélhetünk, ha nem az egzakt fizikai összefüggések képleteivel, hanem valamilyen tapasztalati közelítő képlettel számolunk. Pl. becslés az, mikor egy tízemeletes magasságát becsüljük meg. Nem tudjuk, nem mérjük meg, hogy milyen magas egy emelet, csak úgy megsaccoljuk, hogy egy 180 cm-es ember székre állva is alig éri el a plafont, így kb. 2,5 méter lehet belmagasság. Vagy tapasztalatból tudjuk, hogy 2,5 méter szokott lenni. Saccolunk egy 20 cm födémvastagságot, aztán ezzel a *nem* mért, hanem becsült adattal számolunk tovább.

Vagy pl. ha az ember sűrűségét kellene használni, nem mérjük le, nem veszünk elő egy táblázatot, amiben benne van az emberi test sűrűsége, hanem úgy megsaccoljuk, hogy az ember sűrűsége kb. hasonló, mint a vízé. Egyrészt, mert az ember teli tüdővel egész szépen lebeg a vízen, viszont a vízzel a tüdejében elsüllyed. Másrészt onnan, hogy az ember 60-70%-a víz.

Vagy kis szögek szinuszánál becslésként lehet azt csinálni, hogy fogod a fokban mért szöget és megszorzod 0,017-tel, azaz sin(x°)≈0,017*x. Pl. sin(15°)≈15*0,017≈0,255. (A tényleges érték: sin(15°)=0,258819). 30° alatti szögek esetén a különbség ezen képlet és a tényleges szinusz között 2,5% alatt lesz.

Röviden:

Mérés: mérőműszerről, mérőeszközről leolvasott szám, illetve ilyenekből egzakt, korrekt képletekkel való számolás.

Becslés: Saccolt, becsült, azaz nem mért adatok, illetve mért vagy becsült értékekből közelítő képletekkel való számolás.

Saccolás: a kavicsot a tenyerembe véve feldobálom párszor, és azt mondom 50 gramm.

Mérés: a mérlegre teszem és leolvasom az értéket.

Na ez a mérleg sokféle lehet. Ha tizedes mázsára teszem, lehet a saccolás jobb eredményt ad. De ha grammos konyhai mérlegre teszem, az már egész jó. De mérhetem analitikai mérleggel, négy tizedesig a grammokat... ... 63,7215 gramm (és így gyenge sacc volt az 50 gramm)