Szerintetek a gerinceseken belül kialakulhat még új osztály?
A madarak kifejlődése óta, vagyis jópár tízmillió éve nem jelent meg olyan új állatcsoport a gerinceseken belül, amelynek sajátos, egyedi tulajdonságai volnának.
A halak a legtöbb szempontból fejlettebb életformák az előttük lévőknél, a kétéltűek náluk is fejlettebbek, a hüllők azoknál is, a madarak és az emlősök pedig még a hüllőknél is.
Van olyan szerv/szervrendszer/tulajdonság/valami más, ami még hatékonyabbá, tökéletesebbé válhatna az evolúció során, hogy egy ilyen új osztály fejlődjön ki?
Nem. Ennek a rendszertani hierachia az oka: ha egy új élőlénycsoport kialakul valahonnan, az már egy meglévő osztályba,rendbe,családba van sorolva, szóval annak valamilyen leszármazottja lesz az új csoport.
"Van olyan szerv/szervrendszer/tulajdonság/valami más, ami még hatékonyabbá, tökéletesebbé válhatna az evolúció során, hogy egy ilyen új osztály fejlődjön ki?"
Persze erre elvi lehetőség van, habár az emberi agyat leszámítva lényeges, alapvető újítás nem nagyon volt az elmúlt 50-100 millió évben. Viszont most az ember által előidézett tömeges kihalásnak lehetünk tanúi, ami nyilván számos élőlény csoport számára biztosít esélyt adaptív radiációra, amiből akár érdekes dolgok is kisülhetnek, de ezt mi már nem fogjuk látni.
Ahogy #2 is írta, a mai csoportok alcsoportja kialakulhat esetlegesen jelentősen eltérő tulajdonságokkal.
De hogy ezek mik lennének, milyen körülmények hatására, arra nem nagyon van ötletem. Úgy néz ki, hogy a mai körülményekre megfelelő a mai "választék".
Lehet persze fantáziálni.
Ha létezne ezt kiváltó evolúciós nyomás, a mai páncélos gerincesekből kialakulhatna olyan lény, aminek a külső vértezete beszáll a test vázrendszerébe merevítő funkcióval és létrejöhet belőle egy egyszerre külső és belső vázas ág.
Hát, ha a mai tüdős halak meg mindenféle egyéb parton ebickélő halak “tovább haladnak” ezen a vonalon akkor lehet belőlük egy újfajta “kétéltűek osztálya”.
Illetve ehez hasonló csak fordított ha mondjuk a sziréngőte félék mégjobban “visszahalasodnak”.
Nem tudom ez mennyire számít de ha azok a háziasított rókák (Beljajev kísérlete) elterjednének akkor lenne belőlük egy újfajta “házi kutya”.
Hazánkban van olyan ,hogy a termálvizekben s környékükön trópusi halak vannak (neonhal, xifó, guppi, rákok stb) mert jópár “akvarista” miután megunta őket felelőtlenül szabadon engedte s életben maradtak. Ez s az ehez hasonló “világ másik feléről” behurcolt állatok is sokat változhatnak az új környezetben (pl: kitelelő trópusí halak).
@4"Hát, ha a mai tüdős halak meg mindenféle egyéb parton ebickélő halak “tovább haladnak” ezen a vonalon akkor lehet belőlük egy újfajta “kétéltűek osztálya”."
Ez nem teljesen így van. Ezok az "átmeneti" jellegű élőlénycsoportok, nem tudnak tovább haladni, mert azok az életterek amiket meghódíthatnának már foglaltak olyan élőlények által, amelyek jóval specializáltabbak, sikeresebbek az adott életteren. Addig nem lesz jelentős új élőlénycsoport, amíg a meglévő életterek betöltöttek. Ezért írtam fentebb, hogy az ember által előidézett kihalási hullám esetleg képes lesz megnyitni az utat új csoportok előtt.
#5
Igen, ezzel tisztában vagyok ,hogy míg egy új csoport kopogtatására “foglalt” a válasz addig nem nagyon lesznek nagy evolúciós ugrások. Nyilván a fő kérdés is csak elméleti “mi lenne ha.../ játszunk el a gondolattal ,hogy...” jellegű, annak viszont elég jó.
#2 Valóban, erre nem gondoltam.
Egyébként szerintem ez is mutatja, hogy a kladisztika jobb módszer az élővilág kategorizálására, mint a szokványos osztályozás. Pl. a madarak és a hüllők is osztályként vannak feltüntetve ebben a rendszerben, miközben az előbbiek az utóbbiak egy adott csoportjából fejlődtek ki.
@7 "madarak és a hüllők is osztályként vannak feltüntetve ebben a rendszerben"
A modern rendszertan filogenikus, ami nagyjából azt fejezi ki, hogy próbálja reprodukálni a természetes leszármazási viszonyokat. Ebben a rendszerben a madarak és a hüllők nem egyenrangú csoportok. Sőt, a modern, monofiletikus csoportokra törekvő osztályozásban hüllők (reptila) nem is létezik, mivel az egy parafiletikus csoport, hanem a koponya csontok szerkezete alapján vannak a négylábú gerincesek (tetrapoda) felosztva. Az az igény, hogy a hüllők és madarak két egyenrangú csoportként egymás mellett foglaljanak helyet, tudománytalan és meghaladott álláspont, ami nem tükrözi azt a tudást, amit evolúcióról szereztünk az elmúlt 100 évben.
Tudom, hogy ennek laikusként nem sok értelme van, mert teljesen jelentéktelennek tűnhet százmillió éve kihalt állatok koponyacsontjain rugózni, de mély tudást tükröz, és egy csomó jelenséget ennek az elvnek a segítségével lehet megérteni.
#8 Basszus, tényleg. Az előző kommentemben arra gondoltam, hogy a rendszertanban ugye az emlősök, a halak, stb. osztályokként vannak kategorizálva, és ebből hittem azt, hogy egy szinten lévő csoportokként kezelik őket, pedig tudom, hogy ez nem így van. (Egyébként egyetemi szinten [még] nem tanultam bioszt, de nem vagyok [nagy] laikus, pl. a hüllőknek és (ős)kétéltűeknek a koponyacsontok alapján való csoportosításról is olvastam már. :D)
Azon is gondolkodtam, hogy a köznyelvi szavaink, mint a "halak" vagy "hüllők" eléggé pontatlanok rendszertani szemszögből, mert jelentős anatómiai és genetikai különbségek vannak az egyes fajok közt, amiket figyelmen kívül hagyunk/hagytak a felmenőink, és így az egyes állatok kinézete alapján jöttek létre ezek a szavak. Az meg már egyenesen anomália, hogy a középkori Európában böjtkor lehetett hódot is enni, csak azért, mert az is a vízben él, mint a halak, és valamilyen szinten arról is azt hitték, hogy egyfajta hal. XD
#9
A köznyelvben van egy s más ami tudományosan pontatlan esetleg abszolút téves megnevezés. Gondoljunk csak mondjuk az “elmélet” szóra, szinte minden kreacionista/ valláskárosult elsütötte már legalább nyolcszor az “a zevolúció csak egy ELMÉLET há’ benne vana nevébe”. Vagy ott a “kutyatej” amit boldog boldogtalan fehéres nedvű növényre ráaggadtak. Vagy a “bibliai időkben” nemcsak a hódokat halazták le hanem a denevéreket szárnyasnak nevezték ugyan úgy mint a madarakat. De a tengeri emlősöket mint például a ceteket is egyfajta halnak nevezték. Az ilyesmin szerintem nincs értelme fennakadni míg van aki a krokodilokat s varánuszokat is a dinoszauruszok közé sorolja a tengeri őshüllőkkel s pterosaurusokkal egyetemben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!