Miért tilos a szennyvízcsatornába lúgot, sósavat leönteni?

Jó azért nem megy az a folyókba onnan, ne vicceljünk, mondjuk szerencsére. A tisztítás is költség - ennyi az oka. Így is sok mindent beleöntenek, de azt mindet tisztítják is, a lúg meg alapvetően megy bele, mert lúgos dolgokkal mosogatunk és fürdünk.

"A tisztított víz a Dunába kerül? Hogyan?

A folyamat végén a tisztított víz a Duna medrében található, sodorvonali kivezetésen keresztül távozik a szennyvíztisztító telepről."

" Vannak anyagok, amelyeket SZIGORÚAN TILOS a csatornába juttatni. Ezek a következők:

- mérgek,

- gyógyszerek és növényvédőszerek,

- nehézfém tartalmú folyadékok,

- tűzveszélyes anyagok - benzin, hígító, festék, stb.,

- lebomlásuk során mérgekké vagy tűzveszélyessé váló anyagok."

"A keletkező szennyvíz szennyező anyagainak olyan mértékű eltávolítása, illetve minőségi átalakítása, melynek során a tisztított víz a természetes befogadókba kerülve ott ne okozzon károsítást."

"Célja a befogadó lebontóképességét meghaladó szennyezés szükséges mértékű visszatartása, szilárd formában, szennyvíziszapként való elkülönítése, ennek kezelése (kihelyezése), mindezt a lehető legnagyobb ártalom-mentesítés mellett és minél kisebb anyagi illetve energia-ráfordítással. A jól tisztított szennyvíz minősége közeli az ivóvízéhez, a környezetet nem károsítja."

------

[link]

[link]

[link]

[link]

Válasz a kommentre:

Természetesen veszélyt jelentenek, de ez inkább elméleti, mint gyakorlati dolog.

Miért? Mert a csatorna rendszer nagyon nagy, sok benne a szennyvíz, és mindenhol, az összes mosdónál, WC-nél, bűzzáró vízdugó van.

Tehár a beleöntött vegyszerek, ha a reakciójuk során gázok is képződnek, egyrészt felhígulnak, eloszolnak a csatornában, ezért gyenge hatásfokú lesz a gázképződés, másrészt a keletkező gázok is beoldódhatnak a szennyvízbe, van elég helyük, hogy ne keletkezzen túlnyomás, így nem jönnek át WC-k, mosdók, kádak szifonjain.

Persze, ha valami ipari, üzemi baleset folytán több száz, több ezer liter ilyen mérgező vegyszer kerülne a csatorna hálózatba, az már más tészta, az már estleg vissza tudna böfögni a lakásokba is, tehát ilyenkor komoly kiűrítésekre, mentesítésre lenne szükség.

Nagyobb veszélyforrás, ha esetleg valaki tudatlanságból otthon összeönt ilyen vegyszereket, akár véletlenül, akár valamilyen céllal, ( például egy kannába, mert úgy akarja leadni-kidobni, vagy tisztításhoz erősebb keveréket akarna használni, stb.) és az ilyenkor keletkező gőzöket, gázokat belélegezné.

Elég gyakran előfordul még manapság is, hogy háziasszonyok háztartási sósavat és hipót öntenek össze a WC takarításhoz.

Na ez például egy nagyon rossz ötlet...

Van itt egy kis félreértés,én is tisztítom a lefolyót,meg minden háztartás is tisztítja savval-lúggal,akkora a hígítás mire a derítőbe ér,hogy nem igazán mozgatja a PH skálát.

Ugye a gázok-gőzök sem tudnak visszajutni,mert van az a bűzzáró víz a szifonban ugye,de berobbanni sem tud,mert a bűzzáró víz alatt nemigen gyujtogat a hülye se.

Ahogy látom a "szaftos" dolgok még kimaradtak, ennek pótlására írom az alábbi monológot.

Első körben talán arra reflektálnék, hogy igazából megoldható bármilyen, nagyobb mennyiségű (akár 100 kg) vegyszer csatornába engedése. Érdemes belegondolni, hogy egy nagy labor létesítményben elég kényelmetlen 20-30 felé szortírozni a megmaradt anyagot, sokkal egyszerűbb a csatornába önteni. Természetesen a mocskos részletek ilyenkor abból állnak, hogy egy gondosan kialakított ciszternába gyűlik előbb a szennyvíz, amiben kontrollált folyamatok sorozata során folyókba engedhető oldat keletkezik. Amiről a nullától több tudásom van az pl. az ELTE Lágymányosi kampusza. 7 emeletnyi labor. Rengeteg vegyszer lefolyóba megy (azért nem minden, pláne ha hallgatók után visszanyerhető). Azonban nincs minden két utcában ilyen épület, drága üzemeltetni/létrehozni a ciszternát, és amúgy sem szokás sufniban diazetálni, így az átlagemberek meg kell elégednek azzal, hogy bizonyos anyagokat nem lehet beleengedni.

Második körben arra térek ki röviden, hogy globális probléma (környezetszennyezés) mellett lokális probléma is jelentkezik. Pl ha valaki eltört egy higanyos hőmérőt és a higany leeresztette, akkor hívhatta a mestereket teljes vízvezetékcserére, ugyanis a fém higany biztosan kilyukasztotta egy pár helyen.

A harmadik pont, hogy rendben, a vízművek iható vizet engednek ki a folyóba, de abból hova lesz pl a fekália? Nincs egy nagy szűrő, ami majd azt megfogja, különösen a hasmenést. Ezeket az anyagokat pl aggregációs eljárásokkal tömörítik, koaguláltatják és ülepítik. Márpedig az ilyen folyamatok (kolloidika tárgyköre) nagyon érzékenyek apró változásokra is és ebbe mindenféle vegyszert belekalkulálni egyszerűen lehetetlen. Apró változás befolyásolja a gócok kialakulását, növekedési sebességét, az aggregáció kinetikáját, ülepedési sebességet, stb.

Remélem hasznos, releváns és elgondolkodtató válasszal szolgáltam. Kellemes ünnepeket, bárkinek aki olvassa!