Honnan tudják azt,hogy egy bolygónak mennyi a tömege?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Pontosan sehogy.
Átmérőből számítanak térfogatot, a bolygót alkotó anyagokból meg átlagsűrűséget.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Ha van holdja, annak a pályaadatai utalnak a bolygó tömegére. (kis tömegű bolygó körül ugyanakkora pályaátmérőnél egy hold sokkal lassabban halad, mint egy nagy tömegű bolygó körül)
Ha nincs hold, akár a szomszédos bolygókra kifejtett zavaró hatását is mérni tudják a műszerekkel.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Egy bolygó valójában bonyolult mozgást végez, mert több égitest vonzása hat rá. Ez ráadásul időben erősen változik, mert az égitestek egymáshoz viszonyított távolsága változik.
Ugyanakkor jó teleszkóppal mérhető az átmérőjük is, ez is változó az előbbiek miatt.
Ezen felül minden égitest visszaver valamennyi sugárzást, mégpedig többféle fajtából.
Ezeket mind mérni lehet, és kiszámítható egy tömeg. Így sokféle adatból sokféle eredmény mérhető, és ez sok különböző időpontban megismételhető. Ráadásul ezt egyszerre több égitesttel is megteszik. Így adódik egy elméleti eredmény. A bolygónak ugye egy tömege van, a mérés viszont sokfélét produkál. Vannak matematikai optimalizálási módszerek, amikkel e sokféle mért tömeget összevetik és kikalkulálják azt, ami a legvalószínűbb, legjobb. Fontos, hogy vannak hibaszámítási módszerek is, ezzel egy meghatározott pontosságig be lehet lőni a tényleges tömegértéket. A kozmoszban egyetlen méréssel semmit se mérnek. Minden adat sokszorosan, sokfélemódon van összevetve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!