Mitől van egy bolygónak olvadt magja?

A Hold a keletkezésekor teljesen olvadt volt, mára csaknem teljesen kihűlt. Nyomokban ma is van vulkánoság rajta, de nem láva jön, csak egy kis gáz.

A Marson van még vulkánosság.

Most rebesgetik, hogy létezik egy hatalmas bolygó a külső Naprendszerben, amelyik még mindig meleg (értsd: 80-100 abszolút fokos), mert a kialakulása óta még nem tudott lehűlni.

igen a nehéz fémek lesüllyedtek, de a külső mag is vasból és nikkelből áll, de az mégis szilárd. gondolom a magas hő miatt.

de akkor kérdezem én a földköpeny alsó része miért folyékony. szal én is kíváncsi vok a válaszra.

Na, akkor:

Amikor a bolygók az porból kialakultak, ez a por eléggé felhevült a gravitációs nyomástól, a forgástól, és a súrlódástól. Innen van az olvadt mag. MINDEN bolygónak olvadt magja volt, csupán a nagyságtól, illetve a radioaktív anyagok mennyiségétől, és igen, minimális mértékben a keringő holdjától is függ, mennyi belső hője van még meg.

A Föld azért nem hűlt ki, mert a földkéreg eléggé vastag, és meglehetősen jó hőszigetelő. Lord Kelvin számolta ki, hogy egy, olvadt Föld 40 millió év alatt hűlt volna le a mai hőmérsékletre, figyelembe véve a kéreg eléggé rossz hővezető. A számítás majdnem mindent figyelembe vett, csak szegény Kelvin még nem számolta be a különböző radioaktív anyagok bomlását, amik nagyon sokat fűtenek a bolygókon. Ha ezek teljesen elbomlanak, és nem marad több, akkor elkezdődik a "gyors" kihűlés.

A bolygó belsejét fűti még a gravitáció is, a nyomástól összepréselődtől atomok hőt termelnek; bár ez a hatás nem termel sok hőt, de termel.

Illetve, fontos hőtermelő tényező a súrlódás, ahogy a belső anyag a tehetetlenségtől, és a hőáramlásoktól áramlik.

A Hold keringése is termel hőt, ugyanis folyamatosan más irányból húzza a kérget, így szintén a súrlódás miatt melegszik a kéreg, és a belső mag is. De ez a hatás közel sem olyan erős. A Jupiternek van olyan erős gravitációja, hogy az Európa holdon az árapály jelenség miatt még a víz is meg tudjon olvadni, de azért van egy kevés aránybeli különbség :)

Ha a Föld kérge teljesen összeforr, valószinűleg hasonló helyzet fog kialakulni, mint a Marson: náluk is nőhetnek akár majd 20km magas hegyek is (most nem, milve a kéreg csak olyan vastag, hogy egy kb 10km magas hegyet megtartson. Ami ennél nagyobb az belesüllyed a kéregbe, mert nem bírja el. A Marson az Olympos hegység egy vulkanikus hegy: 25km magas. Valószínűleg a hegy alatt nagyon sokáig volt egy felszálló meleg áramlat, de a kéreg többi része már összefagyott: különben a kissebb bolygó véletlenül sem bírta volna el. ) , nem változik többet a földkéreg, nem lesznek kontinentális mozgások, és szépen simára csiszolódik majd a felszín, ugyanis megszűnnek a hegyképző erők.

A Marsnak meg most is van holdja, szám szerint kettő. De, mint írtam, nem a holdak miatt létezik az olvadt mag, sokkal inkább radioaktív bomlás miatt, az meg bármennyi hold nélkül is létezik. A marsi hegység pedig pont a bolygó halott mivoltát jelzi: ha még lenne belső mozgás, akkor nem is lenne ilyen kopár sivatag. Keletkeznének hegyek, a mélyből törnének elő gázok, ami valószinűleg egy melegebb, talán még vizesebb Marsot is jelentene. De mivel már réges-régen halott, így ezért látjuk azt a sivatagot, amit látunk.