Tudjuk, hogy már nincs, de valamikor réges-régen a régmúltban létezett, létezhetett-e élet a Marson/Vénuszon?

A szilíciumot keverem valószínűleg a szelénnel, de a lényeg, hogy elméletileg lehetséges nem szén alapú létforma. Ami a gyakoriságot illeti, sajnos a linkeket nem nagyon tudtam elolvasni, de biztos érdekesek. Hidrogénért nem kell messzire menni, a Nap és a gázóriások tele vannak vele. A víz a Földön egyértelműen sok van, legalábbis a felszínen. Amúgy üstökösök jellemző anyaga lehet. A szenet pedig metán és széndioxid formájába igencsak nem nehéz találni. Ami az oxigént illeti, a Marson is van elég sok. Persze főleg széndioxid formájában, de ott van. Mindezek ismeretében nem is véletlen, hogy pont a leggyakoribb elemekből épülnek fel a szerves létformák.

Végül pedig víz mindenképpen kell az élethez. A Földön semmilyen élet nem tud létezni víz nélkül, de szerintem máshol se. Ezért is keresnek a Marson vizet, mert ha az nincs, akkor élet sincs. Vizet pedig jóval könnyebb találni, mint életet, mert ha a mélyben van, akkor párolog és ezért eljut a felszínre, ahol már lehet észlelni.

"Végül pedig víz mindenképpen kell az élethez."

Maradjunk annyiban, hogy a vízhez hasonlóan kémiailag aktív folyékony közeg.

Persze a víznek van pár egyedi extra tulajdonsága, ami fontos lehet és más folyadékok nem tudják ezeket produkálni.

Például hogy egyszerre poláros és apoláros oldószer is, hogy megfagyva kisebb a sűrűsége, mint folyékonyan stb.

"Például hogy egyszerre poláros és apoláros oldószer is"

Az apoláros anyagok elég gyengén szoktak vízben oldódni, szóval én ezt nem mondanám.

"Az apoláros anyagok elég gyengén szoktak vízben oldódni, szóval én ezt nem mondanám."

Na ja, az apoláros oldószernek nevezés túlzás, tényleg.

A víz extra tulajdonságai közül sikerült pont egy nem annyira jót betennem.

Engedtessék meg, hogy most idő hiányában nem hosszabbítom a listát a sok másik helyes extra tulajdonsággal.

#25

1. Ha beleolvasol a cikkbe, láthatod, hogy nem a szenet, hanem a foszfort helyettesítheti az arzén a kutatás szerint.

2.A kutatásról kiderült, hogy hibás volt, valójában nem építi be a baktérium az arzént, a foszfor helyett a DNS-ébe.

[link]

Nem egészen erről van szó, nem cserélték, hanem ennek a bacinak alapból a DNS-ében egy olyan helyen, ahol foszforatomnak kéne lennie, arzénatom van. Ugyanúgy szénalapú DNS, ez az egyetlen eltérés, de ez is példátlan.

És ezt utána, azt a foszfor arzénre cserét laboratóriumi körülményke közt reprodukálni is tudták.