Az atomoknak van sulya?

Igen.

Sőt, még azt is tudjuk, hogy az atomok elektronokból, protonokból és neutronokból állnak. Továbbá azt is, hogy 1 mól proton tömege 1 gramm, 1 mól neutron tömege 1 gramm, 1 mól elektron tömege 1/1840 gramm. Innen már te is ki tudod számolni a súlyát (illetve a tömegét).

Erről egy vicc jut az eszembe:

A skót elmegy a benzinkúthoz.

Megkérdezi hogy mennyibe kerül egy csepp benzin.

Az mondják: Á semmibe.

A skót erre: Jól van akkor csepegtesse tele a tankomat.

Ha egy atomnak nem lenne súlya akkor a világon semmilyen tárgynak sem lenne...

Bár most hogy mondod, tömege van súlya nem biztos.

A súly M=m*g ahol m a tömeg és g értéke függ a helytől mint tudjuk.

Ez valójában nagyon egyszerű, de kicsit előbbről érdemes kezdeni, hogy ne legyen kavarodás, vagy olyan apróság amit előtte kell tisztázni.

Szóval van egyszer a különbség a súly és a tömeg között.

A tömeg jele: kg.

A súly jele: N (newton).

A tömege egy testnek állandó, nyilván ha nincs kitéve kopásnak és más anyagvesztésnek vagy növekedésnek és átalakulásnak. Tehát egy tárgy tömege alapvetően adott és állandó. Mindig ugyanannyi kg.

A súly viszont a gravitációs erőtértől függ. Ezért mondjuk, hogy a világűrben súlytalanság van. Vagy a Holdon is mindennek kisebb a súlya, mert a Hold tömege kisebb a Földénél. A Holdon a földi súly 1/6-át tapasztaljuk. Ez azt jelenti, hogy itt a Földön, egy 6 kg-os vashenger, az a Holdon is ugyanannyi kg, de a súlya a földi 1/6-a. Tehát a Földön amilyennek érezzük a 6 kg-os vashengert, azt a Holdon olyannak érezzük, mint itt a Földön egy 1 kg-os vashengert.

Tehát a testek tömege mindig azonos (kg), még a világűrben is, de a súlya a gravitációs erőtértől függően változik, és más minden bolygón és a világűrben. Ugyanaz a test, az adott tömegével, más és más súlyúra jön ki a gravitációs erőtértől függően. Például a Földön egy 60 kg-os nő, a Holdon olyannak érezné a saját súlyát, mintha itt a Földön 10 kg lenne. De ez csak a súlya lenne és a tömege közben változatlanul 60 kg maradna.

Itt jön a kérdés lényegi válasza. A testek atomokból állnak és van azoknak is tömege és súlya is, nyilván nagyon kicsi a hétköznapi megszokásokhoz képest. Ha nem lenne súlya egy darab atomnak, akkor hiába állna egy tárgy sok atomból, a tárgynak se lehetne súlya.

Akkor viszont mekkora egy atom súlya, ugye? Erre először is kell a periódusos rendszer, amiben ott vannak az atomtömegek. Vegyük példának a szénatomot, a periódusos rendszerben a második sor, negyedik eleme, az atomtömege 12,01.

[link]

Kell még hozzá egy úgynevezett Avogado-szám, ami: 6,0225*10^23.

Az Avogado-szám kiírva: 602 250 000 000 000 000 000 000.

Ez egy szorzó, amivel kiszámolható egy vegyi elem egy db atomjának tömege, de fordítva is, mert az is kiszámolható, hogy pl egy valahány grammos tárgy, hány db atomot tartalmaz. Mivel szorzó, ezért oda-vissza is használható.

Konkrét példa akkor a szénnel. A szén atomtömege 12,01 gramm (lásd a periódusos rendszer táblázatában).

Ha az atomtömeget elosztjuk az Avogadro-számmal, akkor egy db atom tömegét kapjuk.

Szén esetében ez azt jelenti, hogy 1 db szénatom tömege:

0,00000000000000000000019942 gramm. Tehát ennyi 1 db szénatom tömege.

Viszont az egy darab szénatom súlya az ugye más, tehát itt a Földön az általunk megszokott súlya van - ezt saccolhatod a grammban mért tömege arányában, de a Holdon már csak az 1/6-oda. Most itt szándékosan nem írtam súlyt, amit newtonban mérnénk, mert az szokatlan a hétköznapokban, tehát gondolom a gramm jobban értelmezhető, mert kg-ot és grammot használunk az életben, ehhez tudunk viszonyítani.

(Mellékesen az Avogado-szám fordítva is alkalmazható. Vagyis 12,01 gramm szén az 602 250 000 000 000 000 000 000 szénatomot tartalmaz.)

[link]

[link]

[link]

[link]

A tömeg jele: kg.

A mértékegység neve: kilogramm.

Vagyis a kilogramm jele a kg.

A súly jele: N.

A mértékegység neve: newton.

A newton jele az N.

Azért nem haszontalan felvetés, hátha érdekli a kérdezőt, de a mértékegység egy megnevezés, van egy mértékegység és annak van egy jele.

Egyébként tényleg elírtam :) ha akkor pontosak akarunk lenni, akkor nem: A tömeg jele: kg.

Hanem a tömeg mértékegységének a jele a kg.

Valószínűleg így a teljesen pontos.