Lehetsèges a fènysebessègel való utazás?

"Semmi sem halad fénysebességgel, a fény sem."

Hát, tökéletes vákuumban, ütközés-elnyelődés nélkül de.

A mai tudásunk szerint a grav. hullámok is fénysebességgel haladnak.

Tulajdonképpen az ismert világunkban minden PONTOSAN fénysebességgel halad, aminek nincs tömege.

Előszöris nem halad, hanem terjed, nagy különbség. Az autó halad, de például a hang terjed, mert a hanghullámok esetén az anyagi részecskék nem mennek sehova. Csak a hullámmozgást adják tovább. A fény is így terjed. Másrészt tökéletes vákum nem létezik. Az űrben is vannak nagyon apró részecskék.

Fénysebességnél az idő is torzul, márpedig a sebesség egy fontos eleme az idő. Vagy ha két fényhullám egymással szemben halad, akkor elvileg egymáshoz képest a fénysebesség kétszeresével haladnak, de ez sem igaz. A fénysebesség egyáltalán nem olyan sebesség, mint amit megszoktunk, sokkal inkább egy megmagyarázhatatlan dolog. Jól működik a számításokban, mint konstans érték, de ez nem igazi sebesség.

"Előszöris nem halad, hanem terjed, nagy különbség."

Először is, a halad kifejezést te használtad.

Másodszor: a fotonnak van részecske-tulajdonsága is, amire akár használható is a "halad" kifejezés, mert részecskeként nézve is fénysebességgel "halad", mint ahogy hullámként is fénysebességgel "terjed".

"Másrészt tökéletes vákum nem létezik. Az űrben is vannak nagyon apró részecskék."

Ja. De két részecske közt tiszta vákuum van, ott meg, két interakció, ütközés közt igenis fénysebességgel "halad/terjed". Vákuumban, ólomban, mindenhol.

"Fénysebességnél az idő is torzul, márpedig a sebesség egy fontos eleme az idő. Vagy ha két fényhullám egymással szemben halad, akkor elvileg egymáshoz képest a fénysebesség kétszeresével haladnak, de ez sem igaz."

Egen. Csak a rel. elméletnek éppen ez a lényege, hogy a fény MINDEN viszonyítási rendszerből nézve éppen hogy mindig pont fénysebességgel halad. Pont a fénysebesség az egyetlen ,ami nem relatív, hanem abszolút.

"A fénysebesség egyáltalán nem olyan sebesség, mint amit megszoktunk, sokkal inkább egy megmagyarázhatatlan dolog."

Nem igaz. Pont a rel. elmélet és a komplett fizikánk tökéletesen alátámasztja, modellezi, hogy minden nulla tömegű dolog pontosan fénysebességgel kell, hogy menjen.

"Jól működik a számításokban, mint konstans érték, de ez nem igazi sebesség."

Ahol számítási konstans szerepe van, ott nem, ott egy konstans. De ettől még maga a fénysebesség a nulla tömegekre igenis valódi sebesség is.

Szándékosan nem értetted meg, amit írtam?

Leírtam, hogy sok számítás esetén a fénysebesség, mint az univerzumunkban fix konstans, csupán egy konstans, de sok esetben meg igenis valódi sebesség.

És igen, vektormenyiség.

Ahol a fénysebességgel számoló képletekben a végeredmény skalár, annak ellenére, hogy szerepel bennük a c mint konstans, a számítás folyamán követhető, hol és miért válik skalárrá.

Vektoroknak is van skalárszorzata.

"Legyen két űrhajó, egymással szemben haladnak. Ha fénysebességgel haladnak, az eleve nem jó, hiszen a fénysebesség kétszerese jönne ki."

Newton bácsinál.

De itt lép be a képbe a relativisztikus idődilatáció.

"De ha a fénysebesség felével haladnak, akkor mennyi az egymáshoz képest a sebességük?"

Erre van faca képlet, ami a sebesség és a fénysebesség (itt is konstansként értve) különbségével megadja az idődilatációt, remekül kiszámolható, miylen sebességúnek látják egymást.

"Fénysebesség nem lehet, hiszen akkor végtelen lenne a tömegük."

Ezért is nem jó már itt a newtoni fizika.

"Persze itt már a normál sebesség számítása is necces, mert a sebesség attól függ, mihez viszonyítjuk. Viszont a tömeg meg elvileg nem. Most hogy is van ez?"

Na ehhez kell kicsit mélyebben belemenni a rel. elméletbe.