Melyik a valószínűbb? Hogy egy szimulációban vagyunk vagy hogy egy szimulációban lévő szimulációban vagyunk?

az utóbbi.

ha egy civilizáció eljut arra a szintre, hogy hogy civilizációt szimuláljon, akkor nem csak egyet fog szimulálni, hanem többet is (miért ne tenné?) és akkor szimulált civilizációk is fognak civilizációkat szimulálni (miért ne tennék?) ebből adódóan sokkal több szimulációban szimulált civilizáció lesz, mint sima szimulált civilizáció. azaz nagyobb eséllyel vagy szimulációban lévő szimuláció, mint sima szimuláció.

# 3

Ja

ezek szerint a szimulált civilizációk száma végtelen.

Nem, a hülyeség mértéke, ami végtelen.

A kérdés fantazmagórián alapul, a valószínűség meg adatokon. Fantazmagóriának nincs valószínűsége (nem értelmezhető).

A papírforma az, hogy hamarabb fogunk szimulálni világokat, mint hogy akár a galaxist el tudjuk hagyni.

Érdekes.

"Ha az első eset valószínűsége P, akkor a másodiké P*P, és P <= 1. (P <= P*P)"

Számomra nem nyilvánvaló és nem érthető hogy miért biztos az hogy amennyiben az első valószínűsége P, és amennyiben ez igaz akkor az ezen belüli is pont P lesz, amit tudok hogy számolni tudok és P <= P*P nem igaz, de ezt a kérdező leírta példával.

Csupán matematikailag annyit ki lehet jelenteni hogy az első valószínűsége P és ha ez igaz akkor az azon belüli valószínűség Q, ekkor a szimuláció szimulációja P*Q és P>=P*Q . Ha éppen (. >>> de ezt honnan is tudhatnánk? <<< ez csak egy elvi lehetőség hogy) P = Q akkor lesz P*P valószínűség ez utóbbinak valószínűsége.

"A papírforma az, hogy hamarabb fogunk szimulálni világokat, mint hogy akár a galaxist el tudjuk hagyni."

Ez se nyilvánvaló (nekem) hogy ezt honnan veszi a válaszíró. Meg mi az hogy szimulálni világokat? A GTA 5 meg a különböző hasonló játékokat már ilyen megfelelő szimulációnak vesszük? Mert akkor már nem fogunk hanem már megtettük. Kérdés hogy mi számít annak és miért illetve mennyire objektíven az ha az. Ha van egy 100 atomból álló anyagi struktúra akkor ha ezt elkezdjük szimulálni akkor kérdés hogy milyen szinten szimuláljuk, pl az egész Földet lehet csak egy pontszerű objektumnak vagy egy gömbnek szimulálni megfelelő csillagászati szimulációkban még akár sokkal egyszerűbb módon mint egyetlen hidrogén atomot ha akarnánk nagyon pontosan mély fizikai meg kémiai ismert tulajdonságainak megfelelően. Pedig látjuk egy atomnál jóval nagyobb összetettebb az egész Föld hegyekkel völgyekkel növényekkel állatokkal, emberekkel időjárással stb. Visszatértve a 100 atomból álló anyagi struktúrára, minél több tulajdonságát hűen tükrözve próbáljuk szimulálni annál erősebb gép kell hozzá. Maga a gép is anyagból, atomokból épül fel. 100 atomból álló struktúra nem utánozható (szimulálható) le 100-nál kevesebb atom felhasználásával elvileg sem, csak bizonyos tulajdonságok elhagyásával, egyszerűsítésével. Például virtuális gép szoftverek virtualbox, vmware stb. másik gépet/gépeket szimulálnak de több overhead-el mintha natívan futtatnánk az adott operendszert azon a gépen még erre specializált hardveren is ahol van hardveres gyorsítás a virtualizációra.

Visszatérve erre a valóság szimulációs kérdéshez. Aki állít annak kell igazolni az állítását. Szóval azt kellene bizonyítanod hogy kevesebb atomból álló szerkezettel tudunk szimulálni több atomból álló anyagi struktúra tulajdonságait úgy hogy nem egyszerűsítünk, nem hagyunk el bizonyos tulajdonságait. Mondjuk elkezdjük szimulálni csak nagy vonalakba , majd egyre pontosabban egyre részletesebben egyre több tulajdonságát megőrizve szimuláljuk és bármeddig megyünk el a valósághű közelítéshez megoldható kevesebb atomból álló szerkezetel mint amennyit szimulálunk vagyis abbaól a kevkesebb atomból álló gép kitud hozni bármit ami a több atomnak lévő bármely tulajdonsága és leszimulálja. Meg mégis mekkora lenne ez a gép? Egy ilyen univerzumot hogy tudsz teljesen pontosan szimulálni akkora géppel ami elfér ebben az univerzumban? Ja vagy lehet hogy egy "lebutított" univerzumot szimulálnál, de akkor meg megint oda jutottunk hogy a különböző GTA stb játékok azok megfelelnek már a feltételnek. Pontos specifikáció kérdése hogy mi az ami megfelel de már eme felvetésem elejére jutottunk ezzel, hogy akkor mennyire objektíven nevezhetük azt világegyetem szimulációnak ...

A kérdés a tudomány rovatba van, de ez így nem tudományos, nem sok köze van ahhoz. Ha ez így lenne vagy nem így lenne hogy tudjuk cáfolni? Így kell megfogalmazni egy tudományos kérdést, illetve állítást hogyha nem lenne igaz akkor hogy lehetne cáfolni benne legyen a falszifikálhatóság lehetősége. Könnyű olyat kérdezni vagy mondani amit nem lehet cáfolni, de erről érdemben nem lehet beszélni, az nem tudomány. Lehet róla ódákat zengeni, de nem jutunk érdemben sehova.