A gravitáció erejénél lehet nagyobb ellenerő?

Még jobbat mondok:

A gravitáció ahhoz hogy számiunkra érzékelhető mértékű legyen, ahhoz bolygónyi anyagmennyiségben (tehát tömegben) kell jelen lennie.

Irdatlan mennyiségű anyag képes ezt a magunk körül érzékelhető gravitációs teret előállítani.

Na most nézzünk rá egy hűtőmágnesre. Fel lehet tapasztani a hőtőre, de akár teljesen függőlegesen is feltapaszthatod valamilyen fémtárgyra.

Ha valakinek van neodínium mágnese, akkor még látványosabb dolgokat is csinálhat egy kockacukor méretű mágnessel. Pl 15-20 centiről is "felkaphatja" fele a csavarokat az asztalon, vagy ilyesmi.

Szóval egy kb fél dekás mágnes KÉPES legyőzni a Föld tömegéből adódó gravitációt (hisz nagyobb erővel vonzotta magához, a csavart mint amekkorával a Föld az asztal lapján tartotta volna azt).

Persze önmagában a mágnes nem fog tudni elszakadni a Föld gravitációjából, de képes nagyobb vonzóerővel hatni a környező dolgokra.

Azért, mert a mágnes nem a tömegével arányosan fellépő gravitációs erejével vonzza a vasat, hanem az elektromágneses tulajdonságai (mágneses tere) által vonzz.

Kicsit nehéz a kettőt összehasonlítani, hisz a grav erő és az elektrm. erő két teljesen különböző kölcsönhatás (alapvető kölcsönhatások).

Körtét almával kérdés.

Na mindegy, ez csak egy volt a millió példából, hogy a gravitáció is csak egy akármilyen erő. Tulajdonképpen felesleges is egy mezei példában foglalkozni azzal hogy mi az az erő, ami a Föld felszínén tart egy tárgyat. Ha az a kérdés hogy mekkora ellenerővel kellene azt a tárgyat gyorsítani felfelé (földfelszíntől ellentétes irányba) akkor ott simán csak meg kell nézni hogy számszerűleg mekkora erővel fog elválni a földfelszíntől a test.

#12:

Az érdekes a gravitációban az, hogy habár ez a leggyengébb "erő", ha már ragaszkodunk ehhez a megnevezéshez, ez a legrelevánsabb is, hiszen enélkül nem lenne semmi. A gravitáció egyszerre van jelen az univerzumban mind a leggyengébb, és szingularitás szinten pedig mind a legerősebb erő. Ennek van a legnagyobb erősségi skálája, hiszen ez csak az anyagmennyiségtől függ, abból pedig mindig lehet több vagy kevesebb. Viszont a gravitációt nem fair összehasonlítani a többi erővel és kölcsönhatással mivel az egy sokkal komplexebb nagy egész valami, maga a téridő. Ezért nem tartom helyénvalónak ledegradálni egy "erőre".

> Viszont a gravitációt nem fair összehasonlítani a többi erővel és kölcsönhatással

Miért ne lenne fair? Mondjuk két kölcsönhatás által keltett erőt összehasonlítani úgy fair, ha amire hatnak, azok részt vesznek a kölcsönhatásban. Pl. az elektromágneses kölcsönhatás töltött részecskékre, objektumokra hatnak, így az nem lenne fair, ha semleges részecskék között hasonlítanánk össze.

Viszont meg lehet nézni, hogy mondjuk két proton között mekkora erőt fejt ki a gravitáció, és mekkorát az elektromágneses kölcsönhatás. Itt pl. a képlet is igencsak hasonló. És ebből az jön ki, hogy a gravitáció – ha jól rémlik – 40 nagyságrenddel kisebb erőt fejt ki, mint az elektromágneses kölcsönhatás.

Persze annak is megvan az oka, hogy kozmikus méretekben miért a gravitáció a legfőbb erő.

Az erős és a gyenge kölcsönhatás ugye nagyon kis hatótávolságú, míg az elektromágneses és gravitációs kölcsönhatás végtelen hatótávolságú, még ha a távolság négyzetével fordítottan arányos is. A gyenge kölcsönhatást most nem elemezgetném, de az erős kölcsönhatás valóban erős, hiszen hatótávolságon belül képes neutronokkal együtt ugyan, de mégis csak egyben tartani az atommagot, a protonok taszítása ellenére is. A kvarkok közötti kölcsönhatás erejét már ne is említsük. Viszont mivel a hatótávolsága véges, ezért makroszkopikus, illetve kozmikus méretekben közvetlenül nem érzékelhető (nyilván a másodlagos hatásokat leszámítva, pl. abban, hogy vannak más atomok is a hidrogénen kívül, vagy eleve abban, hogy vannak egyáltalán atomok).

Az elektromágnesesség már kicsit érdekesebb. Itt a különbség a gravitációhoz képest, hogy amíg a gravitáció mindig vonzóerőt fejt ki, addig az elektromágneses kölcsönhatás vonzó és taszító erőt is kelthet. A Föld összes protonja sokkal nagyobb taszítóerőt fejt ki az én atomjaiban található protonokra, mint amekkora gravitációs erőt. A Föld össze elektronja is sokkal nagyobb elektromágneses vonzóerőt fejt ki az én atomjaimban található protonokra, mint amekkora gravitációs erőt. (Ugyanígy az elektronjaimra is ez igaz.) Csak amíg a gravitációs vonzások összeadódnak, addig az elektromágneses vonzó- és taszítóerők eredője közel nulla, kiegyenlítik, ellensúlyozzák egymást. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek meg ezek a vonzó és taszítóerők, csak azt, hogy az eredőjük nulla. És a gravitációs erők eredője ehhez képest tűnik nagynak (egyáltalán bármekkorának). Persze mindjárt megváltozik a helyzet, ha felborul a töltött részecskék aránya. Ha az atomjaidból csak minden ezredik elektront vennénk ki, lazán szétrobbannál.

Mindenesetre amíg a gravitációs erők mivel vonzóerők, így összegződnek nagyobb méretekben, addig az atomos anyag miatt a töltött részecskék által kifejtetett elektromágneses erők kiegyenlítik egymást, az atom kívülről elektromágneses kölcsönhatás szempontjából semlegesnek tekinthetőek.