Egy csillagász hogyan dolgozik?

Szerintem bárkit megkérdeznénk, biztos azt mondaná, hogy a csillagászok állak a távcső előtt éjszaka és kukucskálnak a távcsőbe, mint Galilei. Közben meg alig kerülnek a távcsövek közelébe, legalábbis többnyire, viszont a mai digitális korban erre nincs is szükség, mert interneten keresztül sokkal több csillagász is tud dolgozni ugyanazokkal az adatokkal, ez valójában nagyban előre is mozdítja a csillagászat fejlődését, mert több szem többet lát. Szóval ülnek a számítógépek előtt és elemeznek, szoftvereket használnak és diagramokat néznek és vetnek össze, ilyenekkel telik a munkájuk.

A konkrét távcső bérléseket azokat meg, meg kell pályázni, és pontos tudományos tervet kell beadni a kutatásra, és eldöntik, hogy melyik lenne érdekesebb tudományos szempontból. Van amelyikért nem kell fizetni, de vannak amik óránként kerülnek több ezer dollárba is, és ezek lehetnek földi távcsövek vagy űrtávcső is, és hónapokra vagy éves távlatokban vannak előjegyezve a kutatások. Nyilván lehet személyesen is nézni a távcsövekbe és szoktak is, de ott meg utazni is kell akár a Föld túloldalára is. És még olyankor is hazaviszik az adatokat és akkor kezdődik a munka java része, a számítógépek előtt ülve.

A csillagászati projektek adatait ma már meg szokták osztani, és a kutatás eredeti céljától eltérően is lehet kutatásokat végezni rajtuk. Amit gyorsan találtam ilyen csillagászati adatbázisok, nyilván érdekességnek, mert nem vagyunk csillagászok, de itt van pár belőle.

Itt a NASA tizenvalahány missziójának adatait lehet kutatni, és csak az ismertebbekből pár:

- Hubble Space Telescope

- James Webb Space Telescope

- TESS

- Kepler

[link]

Vagy exobolygókról lehet kutatásokat csinálni, diagramokat kiíratni, hogy például x fényév távolságban az exobolygók méreti eloszlása milyen:

[link]

[link]

[link]

[link]

Még egy oldal kicsit belekukucskálni.

[link]

[link] cgi-bin/TblView/nph-tblView?app=ExoTbls&config=q1_q12_tce

vagy:

[link]

tech.edu/cgi-bin/TblView/nph-tblV

iew?app=ExoTbls&config=q1_q12_tce

Ha azt a kutatást kérdezted tőle amiben éppen dolgozik, na az nem csoda, ha nem árulta el. Főként ha katonai felhasználású lesz a kutatás eredménye, ha ná, hogy nem mond róla semmit.

Egy civil vagy állami finanszírozású kutatásnál is legfeljebb alap dolgokat fog közölni, mert ameddig nem jöttek ki a kész eredménnyel, addig az is titkosnak számít. De ez igaz lenne még egy gyógyszercég által megrendelt kutatásra is, aki benne van az semmit se fog mondani róla, mert ez ilyen.

A kutatás általános folyamatát kérdezgessed tőle, és mindjárt fog tudni mit mondani.

Általában más kutatásokhoz hasonlóan megy a csillagászatban is, van terv, hogy mit kutassanak, az miért hasznos, jön hogy ki finanszírozná meg, ki profitál belőle, pontos terv, végrehajtás, elemzés, stb. Csak csillagászati vonatkozásokban megy minden.

Rengeteg katonai műhold van fent, ami ismert az kb 600, de ez csak a bevallott, nem lehet tudni mennyi a tényleges számuk.

Akár műholdakat is kereshetnek, mert nyilván tudni akarják másoknak mi hol és mennyi van fent, más országok katonai műholdjait megtalálni és beazonosítani is egy feladat, pályaelemzéseket csinálni hozzá, becsléseket az információk alapján, hogy mire használható és milyen lefedettsége lehet, és effélék.

Vagy katonai műholdakhoz új érzékelési módszereket kikutatni, akár olcsóbb és tovább működőeket fejleszteni. Gyakorlatilag bármi lehet ami kapcsolatos katonai műholdakkal. De a katonaságnak fontos még a megfigyelés az űrből, a kommunikáció, a rakétaindítások érzékelése és sok egyéb.

Katonai oldalról nem a csillagokat vizsgálják, hanem a Földre és a Földi környezetre irányulnak a műholdjaik.