Rovarevéssel mennyivel járna jobban az emberiség?

Ezzel az a gond, hogy nincs az a nevelés ami jelenleg rovarevésre kényszerítené a bolygó lakosságának nagyrészét.

Pl tálalt lárvák, csótányok, tücskök.

Ehhez több évtized, talán század étkezési-kultúrális átnevelése kell, mert ezek az ételek visszataszítóak kész formában. Ez egyszerű pszichológiai tény.

Ha meg csak szénhidrát/fehérje porról, lisztről van szó... akkor nevetségesen egyszerű fehérjéket ontó génmódosított baktériumokat, gombákat, algákat gyártani. Már most.

Ezt piacilag ezerszer előbb adod el, mint a lárvaőrleményt.

Persze majd a piac beárazza... de jelenleg nem fektetnék lárvákba az biztos. Egy lehetséges út a sok közül, de nagyon nehéz lenyomni az emberek torkán és a következő 1-2 évtizedben rengeteg - akár nagyságrendekkel - hatékonyabb alternatívája lesz.

Főleg amíg van olcsó ipari mennyiségű csirkehús mondjuk.

Kíváncsi volnék hányan választják a lárvapor kását, panírozott csötánypotrohhal, egy rantott csirkecomb + krumpli helyett. Még ha fele annyiba is kerül az előbbi.

#11 ezt most erre írtam neked utolsó válaszolóként:

"Ezzel az a gond, hogy nincs az a nevelés ami jelenleg rovarevésre kényszerítené a bolygó lakosságának nagyrészét.

Pl tálalt lárvák, csótányok, tücskök.

Ehhez több évtized, talán század étkezési-kultúrális átnevelése kell, mert ezek az ételek visszataszítóak kész formában. Ez egyszerű pszichológiai tény."

Az éhezés elég nagy kényszerítő erő, én inkább annak adnék több esélyt, mint hogy stépen lassan állunk át.

Akkor miért létezik jelenleg is éhezés?

Hogyan vészelt át az emberiség két világháborút meg egy hidegháborút?

Ha a rovarevés megoldás, akkor az elmúlt 1 évszázadban miért nem tudott elterjedni globálisan pár kultúrán kívül?

...

Hogy halhatnak jelenleg is meg tízezrek, mikor ehetnének férgeket, csótányt is?

Szerintem amúgy az a gond, hogy éhinség idején a rovartrnésztés se működne.

Azokat is kell valamivel etetni, pl növényekkel. Egy sivatagos vízszegény területen ez ugyan olyan nehéz. Mert nem lehet szaporítani őket, csak begyűjteni. Pl kósza skorpiókat.

...

A csontikukacot meg dögökkel tudod etetni. Ha vannak dögök akkor állatok is, tehát hús is valamennyi.

...

Szóval ha már csak rovarok maradnak akkor nekünk ígyis-úgyis beb..sztak.

Amúgy meg esetleg kiegészítő túlélő élelemnek max, de teljesen lecserélni soha nem cserélték eddig se a húst éhinség idején sem'

"Nagy Bumm során a növényzet és az állatok kipusztultak, addig a rovarok a földbe furakodva képesek voltak túlélni. "

Itt most pontosan mire is gondoltál, mit értesz "Nagy Bumm" alatt?

Amúgy az elméletem továbbra is az, hogy minél egyszerűbb egy életforma komplexitása, annál nagyobb sűrűséget el lehet vele érni.

Marhákat tartani nem túl gazdaságos, mert a teljes élőlényt hely és földigénnyel fenn kell tartani, hosszú életciklussal.

A csirke már jobban tömöríthető

Viszont lehet a patkány is jó húsforrás lehet.

A rovarok, lárvák még tovább optimalizálhatóak sűrűségre.

...

Viszont a legnagyobb fehérje és tápanyagtermelő sűrűséget szerintem az egysejtű vagy telepes organizmusokkal lehet elérni. Gombák, baktériumok és algatelepek főleg, amik ontják a fehérjéket és nincsen extra helyigény, nincs idegrendszer, nincsen nagy távolság az input-outputra, amíg a fényből, vízből és pár elemből fehérje vagy szénhidrát lesz.