Ha magasan vagyunk, közelebb a naphoz, akkor miért hidegebb van, miért nem melegebb?

#10

Hogy más befolyásoló tényezők is vannak, attól még a hőmérséklet és nyomás kapcsolata nem szűnik meg létezni. Legfeljebb nem lesz olyan szép arányos a változás, mint zárt rendszerben, ideális gáz esetén.

Álljon itt néhány példa a számtalan, a témával foglalkozó cikkből (melyek alapja mind a légköri nyomás változásából eredő hőmérsékletváltozás):

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Ha ezt ilyen jól tudod, akkor miért nem jól írtad?

Szerinted pontosan mit is csinál a melegített levegő a Föld felszínén?

Milyen állapotváltozásokon megy át?

#11, Tegyük fel, hogy egymás alatt van több tartály, vékony fallal elválasztva egymástól, tele azonos mennyiségű gázzal. Az alsóbbak térfogatát elkezdjük csökkenteni, a nyomás megnő bennük, a hőmérséklet emelkedik. Ott hagyjuk őket hosszabb ideig. Hogyan fog változni a tartályok gázainak hőmérséklete? (Figyelem, nincs köztük hőszigetelés, csak egy nyomástartó fal.)

Na kérem, a légkör is így épül fel, a magassággal csökken a nyomás, és az ebből adódó, több millió vagy milliárd évvel ezelőtti esetleges hőmérsékleti különbségek réges-régen kiegyenlítődtek. Ennél meghatározóbb a napsugárzás hatására közvetve a felszíntől kapott hőmennyiség és a különféle meteorológiai jelenségek. A magas légkörben bejön még a képbe a légkör összetételének rétegződése, spektrális átlátszósága, napszél és egyéb sugárzások, stb.

"Minél nagyobb a nyomás, annál magasabb a hőmérséklet."

Ez így nem igaz. Nem véletlen hogy két független mennyiség.

Persze ha zárt rendszered van "termikusan elszigetelt" akkor a nyomás növelésekor munkát végzel a gázon ez a gáz belső energiájában is megkelenik és növekedik a hőmérsékletete. Lásd diesel motor gyújtása.

De az öngyújtóm hőrméséklete nem függ attól hogy mennyi gáz van benne. Mert már lehült, mert a környezettel kölcsönhatásban van és beált a termikus egyensúly.

A válasz a kérdésre az hogy a Föld felszíne melegszik fel elsőnek a napsugárzástól és onnan száll fel a meleg levegő nyilván közben keveredik a fentebb levő hidegebb levegővel. Ezért a magassággal csökken a hőmérséklet.

Kivéve a termoszféra ahol egyéb dolgok is befolyásolják a lebegő hőmérsékletét.

A légkör esetében még egy összefüggés azért van a nyomás és a hőmérséklet közt.

Valóban van olyan felső ritka légréteg, ahol a napból érkező sugárzás révén több ezer fok is lehet.

De ha abba a légrétegbe kitennél egy behűtött dobozos kólát, meg sem langyosodna.

Igaz, hogy a gázatomok ott sokkal nagyobb hőenergiával rendelkeznek, de adott térfogatban sokkal kevesebben vannak, így össz hőértékük jóval kevesebb, mint a talajszinti nyomáson egy 20 fokos levegőnek.

Szóval még ott fent a több ezer fokban is hideg van.