Mi számít szakirodalomnak?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Természet és műszaki tudományban manapság a legfontosabb szakirodalom a peer-review szaklapokban megjelent DOI számmal ellátott publikációkból áll. Ezeket ma már leginkább online adatbázisokból lehet letölteni, vagy elérni.
Természetesen a lektorált könyvek, könyvfejezetek még elenyészően, de idézettek.
A lényeg a peer review cikk, ezt fogadják el manapság leginkább. Ilyen értelemben pl a BioArxiv avagy a preprintek bár idézhetőek, DOI számmal ellátottak, de még nem elfogadott cikkek. Ezek nem ellenőrzött adatokat tartalmaznak, szóvak óvatosan kell bánni velük.
Időben is általában a legutóbbi 2-3 év cikkeit szokás figyelembe venni, mert hamar elavulnak.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
"Időben is általában a legutóbbi 2-3 év cikkeit szokás figyelembe venni, mert hamar elavulnak."
Nyílván attól függ, hogy mihez történik a szakirodalmazás (szaklap írt cikkhez, vagy szakdolgozat, diplomamunkához), meg milyen tudományterületen, de szerintem inkább ritkább az, hogy pár év alatt elévüljön, a cikk.
Persze előfordulhat, hogy a megjelenéskor még helyesnek gondolt elméletet, kiértékelést tartalmaz a cikk, de azóta már kiderült, hogy nem helyes, vagy van jobb elmélet/értékelés.
Mérnök vagyok és csak a mérnöki cikkekre van rálátásom, nem értem, hogy egy 5, de akár 50 éves kísérleti anyag és annak kiértékelése mitől számítana elavultnak. Ha a szakirodalmazási témába vág és releváns, értékelhető információ van benne, akkor szerintem pont lényegtelen, hogy mikor készült. Persze azért egy kis rálátás szükséges, hogy tényleg megállja ma is a helyét a cikk tartalma tudományos szempontból, de ez néhány manapság publikált cikknél is megkérdőjelezhető.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Persze alap szakirodalom minden, csak az utóbbi 2 évet általában gond nélkül fel lehet használni. Annál régebbieket pedig ellenőrizni kell.
Gyakran jobb már egy friss review cikk ami összefoglalja az újdonságokat.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Tudományos szakirodalom elsősorban az impact factoros folyóiratban megjelent eredményközlő cikk vagy review cikk. (Ezek adatbázisa a Web of Science)
Számítanak még a nemzetközi tudományos könyvkiadók által kiadott könyvek. (InTechOpen, Elsevier, Springer, és az egyetemi kiadók pl. Oxford University Press)
Az eisz.hu-n megtalálod a szükséges adatbázisokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!