Érdemes gondolkozni/tanulmányozni olyan dolgokat, amiben nincsen semmi befolyásunk?
Igazából nemrég vetődött fel bennem ez a kérdés hogy valójában van e értelme olyan dolgon/tanulmányon „agyalni” amivel később semmit se fogok csinálni? Lehet, elsőre furcsán hangzik, de próbálom megérteni a „világ” működését és hozzá tartozó dolgait. Viszont nem szeretnék csak egy dolognál/tanulmánynál leragadni és abban a témakörben mozogni, hanem tényleg szerteágazó ismereteket szeretnék szerezni. Egyre jobban belemerülök, valami tanulmányozásába annál jobban motoszkál bennem az a gondolat, hogy valóban kell ez nekem? Úgy értem, hogy valamivel foglalkozok 1 hónapot, hogy tényleg megértsem és áltassam, viszont ezzel az információval nem kezdek semmit. Nem fogok róla beszélni többiekkel, nem fogom írásos formába leírni róla a véleményem valószínű hétköznapokba semmilyen formába se fogom használni és beleszólásom se lesz a dologba azon kívül, hogy magamban le okéztam az információt és van róla fogalmam egy saját gondolatom.
Szóval azt az időt, amit ismeretek szerzésére fordítok, fordíthatnám másra is, ami valóban valami „nyereséggel jár” mintsem folyamatosan próbálok bizonyos dolgokat megérteni, ami valójában „megértésen” kívül semmi haszonnal nem jár?
Nem vagyok, biztos benne hogy értitek, mire akarok kilyukadni. Sokszor egyszerűen csak felesleges időpocsékolásnak érzem, rengeteg információt összeszedek és véleményezem magamban és ennyi, helyette csinálhatnék mást.
Ti hogy vagytok ezzel? Van valami különleges oka, hogy folyamatosan új ismereteket tanultok.
Úgy érzem igazából hogy csak a fejemben „porosodnak" az információk. Valóban érdemes e ennyit agyalni és ennyi energiát belefektetni tanulásba ha nem kezdek vele semmit?
válasza:A gondolkodásnak mindig van értelme.
El fogsz jutni valahová, amihez a gondolkodás nélkül nem jutnál el.
Nem is azt kérdőjelezem, meg hogy nincs, csak nem érzem azt, hogy megéri. Amennyi energiát belefektetek, és csak magamba tudom "megtárgyalni" a dolgokat.
Sokszor mondták már, hogy mindent túlgondolok vagy mélyebb témákról nagyon nem is lehet a másikkal beszélni, mert állandóan a felszínt kapargatják. Értem ez alatt pl: Társadalom vs milyen volt ma a napod. Valahogy inkább mindenki a milyen volt a napodat válassza. Míg a társadalom mindig új nézőpontokat világítana meg csomó dolgot meg lehet tárgyalni mindenikek más az élet szemlélete addig milyen volt a napod ugyan azt a sablon szöveget hallgatom.
És itt most nem arról van, szó össze futunk a buszmegállóban, hanem mind két fél szeretne beszélgetni valamiről.
Tök szívesen beszélnék néha tartalmas dolgokról, de valahogy bármilyen emberel, beszélek (gondolok itt akár több éves ismeretségről is) mindig ezek a felszínes bájcsevejek játszódnak le és unom. Mert konkrétan nincs semmi mondanivalója csak pillanatnyi élményt vázolja fel. Amivel nem is lenne gond, ha buszmegállóban, buliban, kocsiban lennénk, de nem ott vagyunk. És már egyszerűen lemondtam arról, hogy bárkinek felhozok bármilyen nem hétköznapi témát.
Az se zavarna, ha semmit nem tud az adott témáról, de bármit, amit gondol, tök szívesen meghallgatnám, de az se. (Itt felvetődik hogy egyáltalán van e értelme valamin „vitatkozni” ha az felett nincs befolyásunk de most nem számít)
Tényleg nem tudom emberek ennyire csak a „jelennek” élnek és nem foglalkoztatja őket az ennyire elvont beszélgetések vagy velem van a baj. Mert így gondolataimat csak saját magamnak tartogatom, ami idő után rendkívül unalmassá és feleslegessé válik.
válasza:Annyiban érdemes, hogy tanulsz belőle, és máshol esetleg fel tudod használni, mint analógiát, tapasztalatot, látásmódot. A másik, hogy a személyiséged is fejlődhet tőle, tehát konkrét hatással nem vagy a dologra, de általa másképp látsz majd egyéb dolgokat a környezetedben is.
Ez így elég általános, és valószínűleg nem igaz mindenre, de szerintem érdemes olyan dolgokra is időt szakítani, aminek esetleg nincs közvetlen haszna, csak később válik hasznossá. Talán észre sem fogod venni, hogy egyszer majd egy döntésed alapja egy korábbi ilyen "felesleges" filózgatás volt.
válasza:Ha más értelme nincs is, csak egy példa.
Nézel egy filmet és van benne valami tudományos utalás. Ha nem ismered a hátterét, nem fogod érteni az utalást, ugrik a film élvezete.
De ez igaz lehet egy újságcikkre, akármilyen beszélgetésre stb.
Az információk nem porosodnak a fejedben, hanem valahol, valamikor előkerülnek, amikor éppen szükség van rájuk.
Persze nem minden nap minden percében, de hát elférnek, nem?
Apropó beszélgetés.
Az elég baj, ha nincs kivel beszélgetni másról, mint a legújabb hype-olt ruhamárkáról vagy a csajok seggéről.
Akkor lehet, hogy az ismeretségi köröd szélesítése lenne a megoldás, nem hozzábutulni a mostani körhöz.
Szerinted ki röhög a következő viccen fizikusokon kívül, ha nincs neki ilyen "porosodó" plusz ismerete?
"Melyik az a kártyajáték, ami kilép a három térdimenzióből?
Az Einstein-Rosen bridzs".
Úgy tűnik, hogy filózni dolgokon és megérteni azokat szükségleted. Nem kell nagyon győzködnöd magad, hogy csináld, ugye?
És gondolom úgy érzed, hogy rengeteget csinálod, de nincs nagyon értelme, önnön szórakoztatásodat (illetve igénykielégítésedet) leszámítva, sőt, rengeteg energiát elvisz, amit talán másra lehetne fordítani.
Na, van egy olyan sejtésem, hogy hiába találod ki, hogy abbahagyod az agyalást, és hogy az így felszabadított egész energiát másra fogod fordítani, nem fog menni.
A hozzászólásod alapján elszomorít téged, hogy senki nem hajlandó feladni a felszínes témákat, amik kényelmesek, nem járnak belegondolással és kognitív disszonancia termeléssel. De ha elképzeled, hogy találsz valakit, aki hajlandó (sőt szeret) beszélgetni ezekről, mennyire éreznéd feleslegesnek az addig felhalmozott tudást?
Lehet, hogy jobban járnál, ha a filózás mellett energiát fektetnél abba, hogy valamilyen módon olyan közegbe kerülj, ahogy ez nem felesleges és értelmetlen. Avagy olyan embereket találhatnál, akik erre vevők, olyat dolgozhatnál, ahol a filózás valamiféleképp produktív és így nem felesleges.
De ahelyett, hogy tanácsolgatok meg megmondom, mit kellene csinálnod, a kérdésedre is válaszolok.
Olyan dolgokon rugózni, amire nincs befolyásunk, teljesen felesleges, és ha az ezeken való agyalás elveszi az időnket és energiánkat azoktól a dolgoktól, amikkel igazán szükséges lenne foglalkozni, akkor nem csak felesleges, de káros is. Írtad is, hogy "Egyre jobban belemerülök, valami tanulmányozásába annál jobban motoszkál bennem az a gondolat, hogy valóban kell ez nekem?". Na ez pont olyan dolog lenne, amin lehet sokat agyalni, és ennek igazán lenne jelentősége. Az, hogy min agyalsz, arra nagyon is van befolyásod.
Az ilyenfajta agyalás csupán önmagunk szórakoztatására jó, így érdemes szórakozásként kezelni, és figyelni, hogy annyi időt és energiát szánjunk rá, amennyit tudunk teendőink mellett.
(és itt most teendők alatt nemcsak a társadalom által ránk zúdított dolgokra gondolok, de saját jellemünk fejlesztésére is)
Írd meg, ha rossz pszichológust játszottam és egyáltalán nem így van :)
válasza:Még idén nyáron egy este kedvenc kis presszómban szombat esti vadászozás közben egy erősen hasonló érdeklődésű barátommal vadászozás-jägerezés közben pár remek órát vitáztunk a SpaceX legújabb híreiről, Alcubierre-hajtóműről, sötét anyagról, kvantum-összefonódásról, ilyesmikről.
A szomszéd asztalnál ülő gyakorló alkoholista egy kis csendbe bekérdezett:
- Figyu, ti most miről beszéltek?
Vázlatosan elmondtuk pár szóban. Erre megkérdezte:
- És ez a sok izé hülyeség meg erről beszélni most mire jó?
Haver csak annyit válaszolt vissza neki:
- És neked egyedül itt ülni és leinni magad mire jő?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!