Mi történne ha a CERN-ben létrejön egy kis fekete lyuk ami aztán lassan növekedni fog és elnyeli a Földet?

Csinálnak mini fekete lyukakat, de ezek mikroszkopikus méretűek, és a másodperc tört része után semmivé foszlanak. Ahhoz, hogy veszélyes legyen, min. Hold tömegűnek kéne lennie, ilyet viszont nem lehet csak úgy a semmiből előállítani.

Nézd meg az " Ilyen lesz a világvége" sorozat azt az epizódját, amiben egy kicsike fekete lyuk sodródik a Föld mellé. Remek animációja van. Szétkapja a Földet, mint foxi kutya a lábtörlőt.

Egyelőre nem tudjuk, hogy mekkora az a minimális méret, ahol ezek a lyukak már a légüres térben is veszélyesek a fennállásuk alatt.

Jelenleg még sok-sok nagyságrenddel ez alatt a méret alatt vagyunk.

És még nem is hoztak létre ilyet.

Minden számítás szerint a fekete lyuk kialakulásának a lehetősége nagyjából nulla.

[link]

Ez így hülyeség, amit írtak.

A robot semmit nem tud tenni a fekete lyukak ellen.

Egyszerűen a jelenlegi eszközökkel nem lehet előállítani olyan fekete lyukat, ami bármiféle szempontból veszélyes lenne. Véletlenül 𝐬𝐞𝐦 lehet előállítani.

A dolgot mindig úgy próbáljuk – hibásan – elképzelni, különböző animációkban is úgy ábrázolják, mintha a CERN-ben egy több naptömegű fekete lyuk jelenne meg a semmiből. Na az szépen beszippantaná a Földet elég gyorsan. De ez nem így működik.

De tegyük fel, hogy atomok ütköztetése során 1 mg tömegű részecskehalmaz összeáll egy fekete lyukká. Ez baromi nagy az ehhez szükséges részecskék számát tekintve, még ha egy szupermasszív fekete lyukhoz képest nagyon kicsi is. A lényeg, hogy az így keletkező fekete lyuk tömege továbbra is 1 mg marad. Pont úgy is viselkedik gravitációs szempontból, mint egy 1 mg-os porszem. Csak a különbség az, hogy a padló nem állítja meg, hanem a padlóhoz érve elnyeli a padló anyagát. A körülötte lévő részecskéket atomokat is pont akkora erővel fogja vonzani, mint amennyire egy 1 mg tömegű porszem.

Egy ilyen 1 mg tömegű fekete lyuk mérete finoman szólva nem nagy. Az eseményhorizontjának a sugara 10⁻³⁰ méter. Ez egybilliárdod része egy proton méretének. Igen valószínű, hogy a fekete lyukunk előbb elpárologna a Hawking-sugárzás miatt, mintsem találkozhatna bármilyen anyagi részecskével. Illetve esélyes, hogy ha mégis elnyelne pár részecskét, a fekete lyuk gyorsabban „párologna”, mint amilyen ütemben a tömege gyarapodna az elnyelt részecskékkel.

Ha mégis „túlélné”, akkor – ahogy bármilyen tömeggel rendelkező részecske – elkezdene lefelé esni. Szépen átesne a padlón, a talajon, a tektonikus lemezen, a magmarétegen, és egészen a Föld középpontjáig esne, majd onnan felfele. Némi rezgőmozgással idővel megállna a Föld tömegközéppontjában. Mi ebből elsőre kvázi semmit nem vennénk észre. Még ha a tömege időközben 1 millió tonnára is nőne, akkor is az eseményhorizontjának sugara még mindig jóval kisebb lenne, mint egy proton mérete, tehát ekkora lyukat vágna a földbe. Az 1 millió tonna is még mindig sok nagyságrenddel kisebb, mint a Föld tömege.

Hogy ott aztán az elpárolgás várna rá ugyanúgy, vagy szépen lassan megemésztené a Földet, azt nem tudom. Gyanítom előbb párologna el. Ha mégsem, akkor idővel földrengéseket érzékelnénk, majd azt, hogy szép lassan zuhanunk a Föld közepe felé.

~ ~ ~

Röviden: elhanyagolható esélye van annak, hogy a CERN-ben egy fekete lyukat állítanánk elő. Ha mégis, akkor elhanyagolható az esélye annak, hogy nem párologna el azelőtt, mielőtt elkezdene más részecskéket elnyelni. Még az sem kizárt, hogy ez már megtörtént, csak éppen semmit nem vettünk észre belőle. Még az sem teljesen kizárható, hogy amúgy természetes módon nem keletkezhetnek pár részecske tömegű fekete lyukak, majd semmisülnének meg kvázi majdnem azonnal.