Milyen problémákkal járna kikapcsolni a közvilágítást egész európában?

Akkor a magántulajdonok megvilágítását a tulajdonosok nagy része maga intézné tulajdonvédelmi megfontolásokból.

Ezzel nőne a lakosság éjszakai áramfogyasztása.

Lehet, hogy nagyobb lenne az összfogyasztás, mint közvilágítással.

Ahol meg nem lenne világítás jobban megnőne a betöréses bűncselekmények száma.

Sajnos a teljes kikapcsolásnak nem lenne értelme, ahogy a fenti hozzászólók nagyjából jól le is írták.

Viszont lenne értelmes megoldás a csökkentésére és közben ésszerűsítésére is!

Automatikusan fel-le kapcsolódó közvilágítási lámpákkal:

[link]

A hosszú egyenes útszakaszokon a jelenleginél (25m) -nél dupla távolságra elhelyezett (50m) lámpák is bőven elegendőek lennének. (Azért dupla mert így nem kell áthelyezni csak minden másodikat kiiktatni!)

Ahol viszont ma a jelenleginél is meg kellene erősíteni az a kereszteződések a kanyarok és a zebrák!

- Minden zebra mindkét oldalán kellene 1-1 közvilágító lámpa.

- Minden kereszteződés belső hónalján 1-1 lámpa.

Tehát T vagy Y -kereszteződésnél 3db. 4-es kereszteződésnél 4db 5-ösnél nél 5db. stb...

- Körforgalom minden bekötőjénél 1db.

- Minden 5 fokosnál erősebb útkanyarulat belső ívén 1db pluszban, tehát ott az egyenes szakasznál sűrűbb a világítás. (Azért a belső íven hogy ne menjen neki aki "kiegyenesíti" a kanyart, ha külső íven lenne így történne.)

- Mindezt napelemmel töltődő lámpákkal külterületen is megcsinálni!

Úgy saccolom hogy az automatikusan elhalványuló vagy ki-be kapcsolódó nélkül is olyan 40-45% megtakarítás elérhető ezzel miközben baleset megelőzés jelentősen javulna.

Automatikus közvilágítással akár 60%+ is elérhető lenne.

A közbiztonság pedig nem romlana, mivel így is sokaknak van pl távfelügyeleti riasztója, maximum aki hosszú egyenes útszakaszon lakik és van is mit őriznie az csináltatna ilyet, és nem a házát világíttatná ki. Aki meg igen az ma is már mozgásérzékelős automatával teszi a saját kivilágítást amivel jelentősen csökkenti a fogyasztást és kíméli a villanyszámlát.

Hogy mi kell ehhez?

Törvény hogy x év. Jan.1 -től csak ilyet lehet újonnan és felújításkor is kiépíteni!

És előbb utóbb lecserélődik az egész.

Példának ott van az 1977-es nagy amerikai áramszünet is. Sajnos biztosan nem lenne jó, de inkább idézek...

"1977. július 13-án a "rémület éjszakája" köszöntött New Yorkra, miután egy villámcsapás Westchester megyében tönkretette a távvezeték hálózatot, s estére 8 millió ember maradt áram nélkül. Éjfélre zavargások törtek ki, s útjukra indultak a fosztogatók, akiknek az áramszünet kezdete után eltelt huszonnégy órában több ezer üzlet esett martalékául. Az anyagi károkat csaknem egymilliárd dollárra becsülték; több mint háromezer fosztogatót vettek őrizetbe, közülük 110-et el is ítéltek. Két személy meghalt, 44 tűzoltó és több mint 418 rendőr megsérült."

"Éjfélre az utcákon eluralkodott a káosz, útjukra indultak a fosztogatók, akiknek az áramszünet kezdete után eltelt huszonnégy órában több ezer üzlet esett martalékául. Bronx, Brooklyn, Harlem lakossága vad iramban kezdte "begyűjteni" az árukat. A fosztogatásban a társadalom minden rétege részt vett, még olyanok is, akik korábban soha semmilyen törvényt nem szegtek meg, de a feldúlt üzletek kirakataiból "szabadon elvihető" tárgyaknak nem voltak képesek ellenállni.

Utcakép áramszünet után

Utcakép áramszünet után

Az italt, ruhát, bútort és elektromos készülékeket árusító boltok kirakatait és ajtóit pillanatok alatt betörték, s mindent elvittek, ami mozdítható volt (ismeretlenek még ötven vadonatúj Pontiac autót is meglovasítottak), amit pedig nem bírtak el, azt összetörték vagy felgyújtották. Sok esetben a rablókat is kirabolták, a viták rendezésekor a fegyverek is szóhoz jutottak. A rendőrökre és tűzoltókra átlagos napi munkájuk többszöröse hárult, a tűzoltók hatszor annyi hívást kaptak, mint egyébként. Más környékeken viszont a polgárok összefogtak, megvédték értékeiket, ha kellett, erőszakkal is, önkéntesek irányították a forgalmat, vizet és élelmet osztogattak.

A "rémület éjszakája" után reggelre az utcák háború sújtotta övezetre hasonlítottak. A végeredmény 1616 kirabolt, összetört üzlet, 1037 alkalommal riasztották a tűzoltókat, 3776 embert tartóztattak le, közülük 110-et el is ítéltek, de meglepő módon a sötétség leple alatt csak egyetlen gyilkosság történt: egy tizenhét éves fiút öltek meg. Az anyagi károkat csaknem egymilliárd dollárra becsülték, a huszonöt óra alatt 44 tűzoltó és 558 rendőr sérült meg."

1977 blackout new york - fotók:

[link]

[link]

[link]

#5 Azért tegyük hozzá hogy NY -ban előtte és utána is voltak áramszünetek, de ilyesmi nem történt.

Akkor és ott egy nagyobb munkanélküliség, elszegényedett emberek, rossz közbiztonság, leépített tűzoltóság és rendőrség mellett következett be a hiba.

Vannak erre sokkal pozitívabb példák is.

Igen. Tény, hogy a későbbi, 2003-as áramszünetnél már nem voltak ilyen zavargások és pánik. Mindenesetre tanulságosnak tartottam megemlíteni.

Mára sokkal jobb a felkészültség is az ilyen helyzetekre, és a megoldások is gyakorlatiasabbak. Mindenesetre ha - mint a kérdésben is - egész Európára vonatkozna, az még ma is komoly problémákat tudna okozni. Szerintem.

A kérdés ugyan nem tér ki a hosszára, de tartósan szerintem még ma sem lehetne bevezetni, részben a bűnözés megnövekedése miatt, részben a mások által említett dolgok miatt.

"A bűncselekmények megnövekedését írtátok. Ezt több helyen is cáfolták."

Hol?

"Mert ha nincs közvilágítás akkor a szemünk alkalmazkodik a sötéthez és pont hogy könnyebb lesz észrevenni a sötétben megbújó gyanús alakokat."

Ezt is bizonyították valahol?