Nem kéne, hogy a nap és szélerőmű parkok kötelezően tároljanak is valamennyi energiát?

Még tényleg nincs kielégítően megoldva, de vannak rá módszerek. Az egyik, hogy a nappali napsütésből vizet pumpálnak fel egy toronyba, és este az mint vízerőmű működik, lefelé a víz áramot termel. Csak nagy a veszteség rajta, de jobb mintha elveszne a nappali energia.

Óriási akkumulátor farokon is dolgoznak, például a Tesla csinált már ilyet, de nem tudom mennyire hatékony. Egy akkumulátor farm esetén meg az a gond, hogy nagyon drágák az akkumulátorok és viszonylag gyorsan amortizálódnak.

Biztos vannak még megoldások, mert sokan ezen is folyamatosan kutatnak.

jav*

farmokon

Az én kedvenc energiatár megoldásom a vonat.

Hülyén hangzik, mi?

Pedig baromi jó.

Egy domb, rajta spirális villanyvonat-pálya aljától tetejéig. Egy betonnal telerakott szerelvényt húz fel az áram, amikor sok van, amikor vissza kell termelni, legurul generátor módban.

És simán hozza egy akkupark hatásfokát.

Amúgy az elektromos hálózatok globális összekapcsolása megoldaná a gondot, valahol mindig nappal van vagy fúj a szél. Onnantól tárolás sem kell.

Nyilván ez lenne a racionális cél. A probléma a technológiával van. Az elektromos hálózat úgy működik,hogy a megtermelt villamos energiát kvázi azonnal el kell fogyasztani. Lehet energiát tárolni, de ezeknek megvannak a korlátai. Az energiatárolásnál három praktikus szempont van, amit figyelembe kell venni:

- Az egyik az, hogy az adott technológia mennyi energia eltárolására képes.

- A másik, hogy a tárolt energiát mennyire gyorsan lehet visszanyerni.

- A harmadik a hatásfok, tehát hogy a tárolt energia mekkora hányadát lehet visszanyerni.

(Aztán vannak még más szempontok, pl. az adott technológia környezeti hatásai, az élettartam, a beruházási költség stb…)

Mik jöhetnek számításba és mi velük a probléma:

- Akkumulátorok: kis kapacitásúak, nagyobb energiamennyiség tárolására alkalmas telep nagy, költséges, még úgy is, hogy a kW-ra eső ára nem annyira borzalmas. Az nagyobb gond, hogy az akkumulátorok élettartama rövid. (Pár ezerszer lehet feltölteni, kisütni őket.) A környezetszennyező hatása az elhasznált akkumulátoroknak nagy.

- Kondenzátorok: nagyobb energiamennyiség tárolására megint nehezen alkalmas, hatalmas telep kellene nagyobb energiamennyiség tárolásához. A legfőbb probléma vele, hogy baromi nagy beruházási költsége van.

- Lendkerék: szintén nem annyira alkalmas nagyobb energiamennyiség tárolására. További probléma vele, hogy a tárolt energia folyamatosan „szivárog” – nyilván a lendkerék súrlódik, lassul magától is –, óránként eltűnik a tárolt energiamennyiség 5-20%-a. Tehát eltárolsz 100 MW energiát, ha azt 10 órával később akarod felhasználni, már csak a harmadát-negyedét tudod visszanyerni.

- Cseppfolyós hidrogén: A hatásfoka pocsék (20% körüli), nagyobb energiamennyiség tárolására nem képes, de a többi jellemzői egész jók lennének… Csak ugye fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, így inkább csak kísérleti telepek vannak. (A beruházási költség pont ezért még nem annyira ismert.)

- Pneumatikus tároló: Ez is inkább kísérleti technika. Alkalmas nagyobb energiamennyiség tárolására. Viszont a hatásfoka nem túl jó. További probléma az energia visszanyerésének lassúsága.

- Szivattyús / vízerőműves tároló. Még ez a leginkább működő megoldás, nagy energiamennyiség tárolására képes, relative egész jó hatásfokkal (~80%), önkisülése kvázi nincs, a beruházási költsége MW-ra vetítve az egyik legolcsóbb. Talán a kisütési idő az, ami kicsit nagy, lassan lehet visszanyerni a bevitt energiát. De ezzel a legfőbb probléma a technológia jellegéből fakad. Ugye a dolog úgy működik, hogy a napenergiával, szélenergiával megtermelt áram egy részét arra fordítjuk, hogy vizet szivattyúzunk magasabb helyre. Amikor meg nincs nap, nincs szél, akkor meg leeresztve a vizet vízerőműként tudjuk visszanyerni az energiát. Ja, csak valahol tárolni kell a vizet. Az alföldön ez némileg problémásabb. De dombvidéken is. Ha most kitalálnánk, hogy oké, akkor Dobogókő tetejére építsünk egy nagy víztározót, az oldalába egy vízerőművet, és a Dunából szivattyúzzuk fel a vizet, akkor baromi gyorsan megjelennének a környezetvédők, tájvédők, hogy micsoda természetrombolás folyik itt. És valahol igazuk is van.

~ ~ ~

De nem csak a megújuló energiaforrások esetén probléma ez. Ugye mivel az energiát azonnal kell felhasználni, és azonnal mindet fel kell használni, és mivel a fogyasztásunk nem egyenletes, nagyon nagy koordinációt igényel az energiatermelés szabályozása atomerőművek, hőerőművek esetén is. Néha importálni, néha exportálni kell energiát.

Pl. az atomerőművel az a gond, hogy csak lassan lehet változtatni a teljesítményét. Tehát ha arra készülsz, hogy oké, mindenki nézi a VB-t a tévében, majd a szünetben mindenki kimegy a konyhába, felkapcsolja a villanyt, kinyitja a hűtőt stb., akkor ott lesz egy tűszerű fogyasztás. Ezt gyorsan ki- és bekapcsolható erőművel lehet csak megoldani, egy hőerőművel. A megújuló energiával való energiatermeléssel pont ez a baj, hogy remek, hogy környezetbarátabb, fenntarthatóbb, de az energiafogyasztási szokásaink miatt paradox módon lehet, hogy növeli a fosszilis energiahordozók elégetésének mértékét.

Szóval tárolnánk mi energiát, mert baromi sok problémát megoldana, csak éppen nincs rá igazán jó megoldásunk még. Ami van, az nagy, otromba, vagy kvázi alkalmatlan nagyobb energia tárolására, vagy baromi környezetszennyező más szempontból.

"ezt gyakorlatilag valami felvonós,vagy más módon is megoldhatnák.., csak a helyigény csökkentése miatt"

A helyigény tényleg gond, de szerintem ha összevetjük egy azonos tárolókapacitású akkuteleppel ,akkor a vonat nyer.

És meglepően jó a hatásfok.

Olyan 85-90% a letárolásé és kb. 80-85% a visszatermelés.

Plusz nem kell rá semmi egyedi berendezést építeni, közlekedési "tömeggyártott" elemeket használ.

Azt én sem tudom, hogy a használt aksikat farmosítják-e, de az se rossz pluszban. Asszem a Tesla farmok új fejlesztések, de kapásból nem tudom. Mindenesetre jó, hogy ilyen sokféle módon kutatják a dolgot.

A nyomásgyakorlás jó ötlet, csak nem olyan egyszerű. Van akiknek olajuk van sok, van akiknek szenük, van akiknek földgázuk. És az mind óriási üzlet. Miért ne használnák ki a gazdasági forrásikat, ez a kényes része.

Olyan mintha lenne valakinek egy óriási telke és mondjuk a példa kedvéért övé minden ami a földjében van. És tele van nyersanyaggal, amiből fűthet, világíthat és még rengeteg jut eladásra is. Erre valaki azt mondja neki, te figyelj, nem vedd ki a nyersanyagot, hanem építtess valakivel atomerőművet, mert az gazdaságosabb. Vagy építs új erőműveket amik még nem is eléggé kiforrottak. Nem fogja ott hagyni a földben a nyersanyagot, mert az önmagában is elképesztő üzlet.

Másik a már felépült erőművek azok óriási értékek, sokba kerültek és kidobott pénz lenne nem kihasználni, tehát veszteség lenne. Ráadásul az országoknak konkrétan nincs pénzük minden erőművüket lecserélni másra. Mert az is rengeteg költség és rosszabb hatásfokúra meg végképp senkinek sincs kedve lecserélni. Akkor várható igazik változás, ha gazdaságosabbat és környezetbarátabbat fejlesztenek ki. Ha nem gazdaságosabb, nem is nagyon lesz lecserélve, max itt-ott lassan lesz valami.

"gyakorlatilag max amit tudnak velük, hogy nap közben ezzel termelnek és a hagyományos erőműveket takarékra veszik"

Pont ezt csinálják jelenleg, és eddig még kell a hagyományos erőművek kisegítő üzemelése a szél és naperőművek mellett.

Ott van az USA. Egyik amin meggazdagodott az az olaj. Még ma is óriási üzlet, de amikor beindult az olajláz az USA-ban, akkor még egy hordó olaj energiabefektetéssel kitermeltek 25 (!) hordónyi olajat. Aztán merültek ki akutak és mára a legtöbb konkrétan ki is merül, bár van ott még némi olaj, de már csak mutatóban.

Mára lement a kitermelés, 1 hordó energiabefektetéssel kihoznak 3 hordónyi olajat. Hiába is mondott volna akkor nekik bárki bármit, hogy ne termeljétek ki, mert majd kifejlesztünk egy környezetbarátabb megoldást, csak az nem lesz ugyanolyan jövedelmező.

Ma az intézkedések szerintem csak részleges megoldás lesznek, mert ha többet hoz anyagilag a fosszilis, akkor azt nem hagyják a földben. Svédország is lecsökkentette 1%-ra a szemetelését, a 99%-ot újra felhasználják alapanyagnak, vagy eltüzelik és energiát nyernek belőle. De Svédország egy gazdag ország, és csak ezt az átállást nem tudja ma anyagilag megfizetni a legtöbb ország. Rengeteg pénz egy ilyen átállás.